V. R. I.

Angliában Victoria Regina Imperatrix (Viktoria királynő és császárnő) rövidítése.

Vrickó

(Mönichweis), kisközség Turóc vármegye Mosóc-zniói j.-ban, (1891) 1874 német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral.

Vrielo Utinja

község Modrus-Fiume vármegye vojnići j.-ban, (1891) 1056 horvát-szerb lakossal.

Vriend

németalföldi festő, l. Floris.

Vries

1. Adorján de, hollandi szobrász, szül. Hágában 1560., megh. Prágában 1627. Már fiatal korában Firenzébe került, hol Giovanni Bologna vezetése alatt számos bronzmásolatot készített ókori szoborművek után, majd Prágába ment és ott elkészítette II. Rudolf császár lovasszobrát. Augsburgba készültek: a Mercurius kútja (1599) és a Herakles kútja (1602).

2. V. Hugó de, hollandi botanikus, szül. Haarlemben 1848 febr. 16. A természettudományokat Lejdában tanulta, ugyanitt lett 1870. a természettudományok doktora. 1877. halléban magántanárrá habilitáltatta magát, s még abban az esztendőben az amsterdami egyetemhez lektornak hivták meg, hol a következő évben rendkivüli, 1880. rendes professzora lett a botanikának. Munkái leginkább a növényfiziologia köréből valók, nevezetesen a növekedés elméletéhez alapvető vizsgálatokkal szolgált. Nevezetesebb munkái Untersuchungen über die mechanischen Ursachen der Zellstreckung (Lipcse 1877); eine Methode zur Analyse der Turgorkraft; Plasmolytische Studien über die Wand der Vakuolen; Intracellulare Pangenesis (Jena 1889). Az Oudemansszal kiadott Leerboek der Plantkunde részére az első részt: Pflanzenphysiologie (2. kiad. Zalt Bommel 1885) ő irta.

3. V. Mátyás, van, németalföldi filologus, szül. Haarlemben 1820 nov. 9., megh. Lejdában 1892 aug. 10-én. 1849-53. gimnáziumi tanár Groningenben, azután a lejdai egyetemen. Megjelent tőle: Középnémetalföldi szótár (Lejda 1864); Woordenlijst voor de spelling der Neederlandsche spelling (u. o. 1884, 5. kiad.). Jegyzetekkel ellátott kiadásai: Hooft, Warenar (u. o. 1843); Maerlant, Spieghel historiael (3 köt., u. o. 1863).

Vries

németalföldi festő, l. Fredemann.

Vriesland

l. Frízföld.

Vrpolje

politikai község Verőce vármegye diakovari j.-ban, (1891) 1305 horváth-szerb lak., vasúttal, posta és táviróhivatallal és postatakarékpénztárral.

Vrtnjakovec

község Varasd vármegye pregradai j.-ban, (1891) 1291 horvát lak.

v. s.

az olasz volti subito (gyorsan fordíts) rövidítése.


Kezdőlap

˙