Kadolf, német jogtudós, szül. Kulmban (Poroszország) 1843 szept. 11-én. 1868. magántanár a königsbergi egyetemen. 1869. jogtanár Rostockban, 1871. Tübingában. 1872. Bonnban és 1875-ben Lipcsében. Munkái: Der Arrestprozess (Lipcse 1868); Vorträge über die Reichsprozesscivilordnung (Bonn 1879); Handb. des deutschen Zivilprozessrechts (u. o. 1885); Die bedingte und die inbestimmte Verurtheilung (u. o. 1890). Azonkivül átdolgozta Keller könyvét: Der römische Zivilprozess (5. és 6. kiad. u. o. 1876 és 1883).
1. Alsó-Ausztriának természeti szépségekben gazdag hegyvidéke a Duna bal partján Spitz és Krems közt. Középpontja Dürnstein (l. o.). - 2. W., falu 6 km.-nyire Lipcsétől, 363 lak. A lipcsei népcsatában 1813 okt. 16-án a küzdelem egyik főhelye volt.
János (Hans), német iró, szül. Trierben 1827 dec. 31. Irodalmi és nyelvészeti tanulmányainak végeztével beutazta az északi vidékeket, lefordította a Kalevala finn époszt, valamint Runeberg műveit, s a krimi hadjárattól egész az 1870-71.iki német-francia háborúig minden hadjáratban részt vett, mint nagyobb újságok tábori tudósítója. Az itt szerzett tapasztalatairól szólnak következő művei: Im türkischen Lager (1855); Von Widdin nach Stanbul (1856); Byzantinische Nächte (1856); Tagebuch aus Neuenburg (1857); Die Lorette, Das neue Paris és Die Frauen des Kaiserreiches (1858); Rom u. Sahara (1858); Halbmond und Doppeladler (1860); Freischaaren und Royalisten (1861); Unter dem weissen Adler (1864); Vor den Düppeler Schanzen (1864); Die Pariser Ausstellungsbilder (2 köt., 8. kiad.); Eva in Paris (5. kiad.); Vom armen ägyptischen Mann, mein Fellahleben (2 köt., 1871); Tagebuch vom französischen Kriege 1870-71 (2 köt., 1871, ez képes kiadásban is megjelent e címen: Der deutsche Volkskrieg). Mindezen leirásai ugy alakilag, mint tartalmilag érdekesek és irodalmi becsüek. Regényei már kevesebb dicséretet érdemelnek. Említésre méltók: Die bleiche Gräfin (2 köt., 1862, több kiadásban); Die Gäfin von der Nadel (1863); Rouge et noir (1864); Um schnödes Geld (1872); Was die Strasse verschlingt (1882). Szindarabokat is irt: Paula; Die Familie Reuter; Die kleine Durchlaucht. Legújabb könyve emlékiaratai: Aus bewegtem Leben (2 köt., (1892).
Kurt, német filologus (W. Ernő történetiró fia), szül. Naumburgban 1837 ápr. 27-án. A lipcsei egyetemen a klasszikus filologia tanára. Főbb munkái: Das alte Griechenland im neuen (1864); Die Stadt Athen im Altertum (2 köt., 1874-84). görög költőkből kiadást rendezett. Legújabb műve: Einleitng in das Studium der alten Geschichte (Lipcse 1895). 60. születésnapja alkalmával volt tanítványai alkalmi munkát adtak ki tiszteletére: Philologisch-historische Beiträge (Lipcse 1897).
a németek nemzeti dala. szerzője Schneckenburger Miksa (l. o.).
Tivadar, német operaénekes, szül. Hamburgban 1823 márc. 10. Fiatal éveiben kocsis volt, majd Grandjean énektanárnő figyelmes lett hangjára és nála nyerte első oktatását. Az után Párisba ment, hogy Maurice Strakoschnál folytassa énektanulmányait. Visszatérte után Hamburg, Darmstadt, Cassel, Drezda, Bécs és Berlin operáinak volt tagja, majd, nem fogadva el állandó szerződést, vendégszereplési körútra ment, mely alkalommal Londonban, Párisban (olasz opera) s az Egyesült-Államok nagyobb városaiban is énekelt. 1887. búcsut mondott a szinpadnak s azóta Weisbadenbe él. Legjobb szerepei voltak: Arnold, Maurico, Raoul, Eleázár, Lionel.
Frigyes, a szászok grófja, szül. Brassóban 1827., megh. Nagy-Szebenben 1884 ápr. 26. Atyja brassói szenátor volt. 1842. a 39. számu Dom Miguel ezredbe lépett mint kadét, s 1847. hadnagy lett. A szabadságharcban magyar honvédnek állt be, s a fegyverletétel után 1849 szept. 7-án mint százados állíttatott a hadi törvényszék elő. Kiszabadulása után szülővárosában hivatalnok, majd szenátor lett. 1865. országgyűlési képviselőnek választották, s mint ilyen öt ifju-szenátortársával a szászok óhajait és követeléseit előterjesztette az unióbizottságnak. A Királyföld rendezésében nagy része volt. Mindig mérséklet álláspontot foglalt el. 1876 aug. 8. Szeben vármegye főispánjává neveztetett ki, s viselte e tisztséget 1883-ig, amikor szélütés érte. Viselte a szászok grófja címet és a Szt.-István-rendnek lovagja volt.
János gróf, svéd pénzügyminiszter, szül. 1851 ápr. 22. Upsalában tanult és 1878. a pénzügyminisztériumba került, hol fokozatosan emelkedett és különösen adóügyi kérdésekkel foglalkozott. 1892. az első kamarába választották. 1897 jul. Wersäll helyébe pénzügyminiszterré tették.
1. Jakab, német filologus, szül. Basleben 1853 dec. 11. Tanulmányait ott. Göttingában, Lipcsében és Oxfordban végezte. 1876. a görög nyelvnek és irodalomnak magán-, 1879. rendkivüli, 1881. rendes tanára a baseli egyetemen. Munkái: De pathologiae veterum initiis (Basel 1876); Der Ursprung des Brahmanismus (u. o. 1877); Die epische Zerdehnung (a Beiträge zur Kunde der indogerm. Sprachen IV. kötetében, Göttinga 1878); Das Studium des klassischen Alterthums in d. Schweiz (u. o. 1891); Beiträge zur Lehre vom griech. Accent (u. o. 1893); Altindische Grammatik (Göttinga 1896).
2. W. Vilmos, német germanista és költő, szül. Berlinben 1806 ápr. 23., megh. Baselben 1869 dec. 21. Tanulmányai végeztével (1833) a baseli pedagogium, 1836. az ottani egyetem tanára lőn; 1854 óta a baseli kanton nagytanácsának volt tagja. Művei: Gedichte eines fahrenden Schülers (1828); Geschichte des deutschen Hexameters und Pentameters (1831); Übersetzung Walthers von der Vogelweide (1833); Über die dramatische Poesie (1838); Neuere Gedichte (1842); Zeitgedichte (1842); Geschichte der deutschen Litteratur (igen becses fő műve, 3 köt., 1848-56); Epeapteroenta, Beitrag zur vergleichenden Mythologie (1860); Altdeutsches Lesebuch (1880); Altdeutsches Handwörterbuch (1861,m 5 kiad. 1878); Die Lebensalter (1862); Poetik, Rhetorik und Stylistik (1873); Kleine Schriften (3 köt., 1874-75). Azonkivül jegyzetekkel ellátva kiadta: Spiritualia theotisca (1827); Das Wessobrunner Gebet und die Wessorbunner Glossen (1827); Deutsches Lesebuch (5 köt., 1835-36, 5. kiadás 1878); Johannes fischart (1870); Altfranzösische Lieder u. Leiche (1846). Igen alapos, sokoldalu és szellemes tudós.
(ejtsd: vako), Mac Lennan county székhelye Texas amerikai államban, a Brazos-river partján, vasutak mellett, (1890) 14 445 lak., jelentékeny pamutkereskedéssel, pamutprésekkel, malmokkal, pamutolajkészítéssel; szinházzal és egy főiskolával (W. College).