falu Korneuburg alsóausztriai kerületi kapitányságban, a Morva-mezőn, a Russbach és vasút mellett, 994 lak.; ismeretes azon győzelemről, amelyet 1809 jul. 5. és 6-án Napoleon itt kivívott Károly főherceg hadai fölött.
l. Berthier.
Holstein hercegségnek a Keleti-tanger, Trave és Schwentine közt fekvő része, aminhez régebben még Femern szigete is járult. 840. Nagy Károly e területet a szláv obotistáknak engedte át; fővárosa Oldenburg (vendül Stargard) fontos kereskedelmi hely volt. A XII. sz.-ban Vicelin térítette lakóit a keresztény vállásra. 1139. a holsteiniak foglalták el; ez idő óta Holstein birtoka maradt és egészen elnémetesedett.
(Bilovec), város Troppau osztrák-sziléziai kerületi kapitányságban, az Oderába torkolló Wag és vasút mellett, (1891) 4214 lak., posztó-, fejkendő-, szalag- és gombkészítéssel.
latin növénynév után Wahlenberg György (l. o.) nevének rövidítése.
György, svéd botanikus, szül. Skarphyttanban (Svédország) 1780 okt. 1., megh. Upsalában 1851 márc. 23-án. Itt mint Thunberg utódja a botanika tanára, a növénykert igazgatója meg a muzeum intendánsa volt. Leginkább a növényföldrajzban tünt ki. 1813. hazánk északi részeit a Vág meg a Dunajec, továbbá az Árva meg a Poprád közt beutazta s kutatása eredményét Flora Carpatorum principalium címén (Göttinga 1814, négy táblával) adta ki. Más nevezetesebb munkája: Flora Lapponica (Berlin 1812, 30 táblával); De vegetatione et climate in Helvetia (Zürich 1813, három táblával); Flora Upsaliensis (Upsala 1820); Flora Svecica (u. o. és Lipcse 1824-26, 2. kiad. 1831-33). A Svensk botanik részére is dolgozott.
(Kloster-Wahlstatt), falu Liegnitz porosz kerületben, 9 km.-nyire Katzbachtól, 1200 lak., kadétiskolával az egykori bencés klastromban, amelyet Hedvig hercegasszony alapított férjének, II. Jámbor Henrik sziléziai hercegnek emlékére, aki itt 1241 ápr. 9. a tatárok elleni ütközetben elesett.
falu Köln porosz kerületben, vasút mellett, (1890) 4104 lak., drótkötélkészítéssel.
Bécsnek egykori külvárosa, jelenleg annak XVIII. kerülete (68 862 lak.), amelyben az új csillagvizsgáló és a bécsi cottage-egyesület villái vannak.
Mór, kereskedő és politikus, szül. Pesten 1832 febr. 29., megh. u. o. 1892 nov. 26. A fővárosban végezte egyetemi tanulmányait s azután a kereskedelmi pályára lépett és atyja régi üzletében a Wahrmann és fia cég tagja lett. A zsidó emancipáció törvénybe iktatása után az első zsidó vallásu képviselő lett; alelnöke volt az 1868 dec. 14-től 1869 febr. 23-ig tartott zsidó kongresszusnak. 1869. választatott meg először a főváros lipótvárosi kerületében, melyet haláláig képviselt. Mig a Deák-párt fennállt, annak belső zöméhez tartozott; a fuzió után a szabadlevü párthoz csatlakozott, de a boszniai okkupáció után kilépett és egy ideig párton kivüli volt, mig ismét a párt tagjai közt elfoglalta helyét. A delegációnak és a pénzügyi s közgazdasági bizottságoknak egyik legrégibb tagja volt. A főváros üzleti életének és kereskedelmi s iparos köreinek jelentékeny tényezője volt. A budapesti kereskedelmi és iparkamarának s a Lloyd-társulatnak elnöke, valamint elnöke a pesti izraelita hitközségnek. A magyar történelmi társulatnak alapító tagja volt; a m. tud. akadémiának 10 000 forint alapítványt tett. V. ö. Vasárnapi Ujság (1892. évf. 825-826. old.).