az ugyanily nevü járás székhelye Freiburg badeni kerületben, az Elz bal oldalán, a Kandel (1243 m.) lábánál, vasút mellett, (1890) 4017 lak., pamut- és selyemiparral, orgonakészítéssel, drágakőcsiszolással és műmalommal; nagy nevelő intézettel.
Róbert, német iró, l. Duboc.
az ugyanily nevü járás székhelye Felső-Pfalz bajor kerületben, a cseh határ közelében, a Schwarzach és vasút mellett, (1890) 2961 lak., szövőiparral, faiparral, üveghutával és üvegcsiszolókkal; közelében van a Lenkenhütte nevü tükörgyár. V. ö. Lomner, Gesch. d. oberpfälz. Grenzstadt W. (Amberg 1888-94).
község a bajor Felső-Pfalzban, a Wondreb és vasút mellett, (1890) 2563 lak., egykori cisztercita apátsággal, amely most nevelő intézet, agyar- és porcellániparral. Közelében van Kondrau fürdő. Az 1132-ben alapított W.-i apátságnak 1794-ben 660 km2-nyi területe volt. 1803. szekularizálták. V. ö. Binhack, Gesch. d. Cistercienserstiftes W. (1888).
az ugyanily nevü járás székhelye a württembergi dunai kerületben, a Steinach és vasút mellett, a Schloss- és Stadtsee közt, (1890) 2842 lak., a Waldburg-Wolfegg-W. hercegi család kastélyával. 1806-ig Ausztriához tartozott. V. ö. Eggmann, W. und seine Vorzeit (Waldsee 1864).
1. a badeni nagyhercegség egyik kerülete, 1238 km2 területtel, (1890) 76 892 lak. Járásai: Bonndorf, Säckingen, St.-Blaisen és W. - 2. W., az ugyanily nevü kerület és járás székhelye, a Rajna és vasút mellett, (1890) 2808 lak., sörfőző készülékek, üstök, székek készítésével, selyemfonással és szövéssel, mekanikai műhelyekkel, sör- és malomkőgyártással; régi erődítményeinek maradványaival.
János báró, osztrák-magyar táborszernagy és hadi iró, szül. Gospicban (Horváthország) 1833 jun. 24. Miután a bécsújhelyi katonai akadémiát elvégezte, 1851. mint hadnagy a hadseregbe lépetté 1854. főhadnaggyá lépett elő s a hadi iskola elvégzése után mint százados a törzskarba osztatott. Mint ilyen, részt vett az 1589-iki olasz hadjáratban, ahol Magenta és Solferino mellett kitüntette magát s őrnaggyá neveztetett ki. Az 1866-iki hadjáratban a poroszok ellen az I. könnyü lovasdandárhoz osztatott be mint törzskari főnök; 1867. alezredes, 1870. ezredes lett a törzskarban s a hadi iskola tanára; 1876. ezredes lett a törzskarban s a hadi iskola tanára; 1876. a törzskari munkálatok egyik osztályának főnökévé tették. 1877. mint a 7. gyalogdandár parancsnoka részt vett a boszniai hadjáratban s miután itt kiválóan bevált, 1882-ben altábornaggyá lépett elő s 1889. mint a 7. hadtest vezénylő tábornoka Temesvárra ment. 1889. táborszernaggyá nevezték ki eddigi állomásán. 1887 óta a 81. gyalogezred tulajdonosa. 1896 febr. nyugalomba lépett. Több kiváló szakmunka szerzője, igy: Die Taktik (Bécs 1890, 2 köt.); Die Terrainlehre (u. o. 1872); továbbá: Über den Nachrichtendienst (u. o. 1870); Die Kavallerie in den Schlachten der Zukunft (Teschen 1874); Technik des angriffsweisen Gefechts der Infanterie (Bécs 1885); Die Kavalleriemanöver bei Totis (Teschen 1895).
-család. Az 1635. XVIII. t.-cikkel hradeki, lobositzi, slaovitzi és grosswaldsteini W. Ádám gróf, magyar honfiusítást nyert az uralkodóház körül szerzett érdemeiért. A család csehországi eredetü. Két ágra oszlik: W.-arnaui és W.-wartebergi. Ezen utóbbitól eredt a magyarországi ág is. Ez az ág a fent említett Adám vonalán idővel két részre oszlott. münchengrätzi és dux-leitomischli ágra. A Magyarországon letelepedett W.-ok az utóbbitól erednek, bár birtokaik az előbbi ágnak is vannak nálunk. A Duxleitomischli ág alapítója: János József (született 1709., megh. 1771.). Ennek unokája Emánuel (szül. 1773., megh. 1829.). Fiai közül kivált János (l. o.).
1. W. Ferenc Adám (wartenbergi), császári kamarás, gróf, szül. Bécsben 1759 febr. 14., megh. Oberleutensdorfban (Csehország) 1823 máj. 22. A magyar botanika történetében mint a legkedvezőbb időbeli mecénás tűnik ki. Kitaibelt (l. o.) hazánk flórájának és fürdőinek kutatása közben anyagilag támogatta, részben kisérője is volt. A Festőt, ki a Descriptiones et icones planatarum rariorum Hungariae remek mű képeit készítette, ő fizette, ezen kivül a munka költségeit is ő födözte. E nélkül ez a nagy becsü munka alig látott volna világot. Később birtokára Csehországba (Oberleutensdorf) visszavonult s ott gyakorolta kivált iskolák alapításával a jótékonyságát. Jellemző növényünket Willdenow róla nevezte el; l. Waldsteinia.
2. W. János gróf, szül. 1809 aug. 21., meghalt Bécsben 1876 jun. 3-án. Cs. kir. kamarás, v. b. t. tanácsos, a m. tud. akadémia igazgató tagja, jog- és bölcsészetdoktor, a Ferenc-József-rend nagykeresztese, maltai lovag stb. volt. Magyarország közéletében tevékeny szerepet játszott. Széchenyinek kedvelt embere volt a 30-as években, később azonban útjaik elváltak. 1861-ben Ung vármegye főispánja lett. Elnöke volt a magyar képzőművészeti társulatnak is.
Willd. (növ.), a rózsafélék, füve, négy faja Európa keleti részén. Ázsiában és Észak-Amerika mérsékelt vidékein terem. A W. ismerete hazánkból indul ki. a W. geoides Willd. meg a W. Trifoliata Roch. (W. Sibirica Tratt., Comaropsis Sibirica DC.) hazánkat kitüntető növények.
v. W. et Kit., latin, különösen magyar növénynév után Waldstein Ferenc Ádám gróf (l. o.) és Kitaibel Pál (l. o.) nevének rövidítése.