város Mecklenburg-Schwering nagy hercegségben a Müritz és Tiefwareni tavak közt, vasút mellett, (1890) 6768 lak., cukor-, sörgyárral, gőzmalommal, gőzfűrésszel, tégla- és mészégetővel, természettudományi muzeummal.
az ugyanily nevü járás székhelye Münster porosz kerületben, az Ems és vasút mellett, (1890) 5639 lak., jelentékeny vászoniparral, továbbá pamutszövőkkel, vászonfehérítőkkel, sör-, bőr-, posztógyárral, gőzfürésszel, malmokkal és vasöntéssel; tartományi ménessel.
1. János, pedagogus, szül. Kovács-Vágáson (Abaúj) 1804 jan. 8., megh. Nagy-Kőrösön 1875 jan. 10. Iskoláit sárospatakon végezte. 1833. Nagy-Kőrösre hivták meg tanárnak. Hivatala megkezdése előtt meglátogatta a német egyetemeket. Éppen visszatérőben volt, mikor értesült róla, hogy az akadémia egy mennyiségtani kérdésre kitűzött pályadíjat (100 aranyat) neki itélt oda. Majd az akadémi bölcseleti jutalmát is ő nyervén el, 1835. levelező taggá választatott. Nagy-Kőrösön az iskolák igazgatását is rábizták. Művei: Vezérkönyve az elemi nevelés és tanításra címü kétkötetes műve (1837-38), Bibliai ismeretek, Kézi ábécé, Magyar nyelvtan, Mértan, Számtan, Olvasó- és tanítókönyv, Természettan. Mindezek több kiadásban. Jelent meg tőle továbbá a középiskolák számára. Latin nyelvtan, több bölcseleti mű s egy Gimnáziumi pedagogika. Hivataláról 42 évi működés után 1874. lemondott.
2. W. Lajos, egyháztörténetiró, szül. Kolozsváron 1835 aug. 19., ahol 1842 őszén kezdett tanulni. Szülővárosában végezte a teológiát 1860., azután egy évig u. o. köztanító volt. 1861. külföldre ment s a jenai, berlini és zürichi egyetemeken két évet töltött. Hazatérte után egy ideig nevelősködött, majd 1866. hódmezővásárhelyi gimnáziumi tanár lett. 1868. elején Sárospatakon akadémiai magántanári állást foglalt el. Ez év nyarán a teologiai szakban rendkivüli, 1869. pedig rendes tanárrá választatott s azóta ott működik, leginkább az egyháztörténelem körébe vágó tudományokat adva elő. Fő műve: A keresztény egyház történelme (Sárospatak 1880-84).
község és fürdő Liegnitz porosz kerületben, 6 km.-nyire Hirschbergtől, vasút mellett, (1890) 3517 lak., Schaffgotsch grófi család kastélyával, amelyben egy nagy képgyüjtemény van és egykori cisztercita kolostorral, amelyben a grófi könyvtár (60 000 kötet), érem-, fegyver-, ásvány- és madárgyüjtemény látható. W. ismeretes hat kéntartalmu, meleg (25-43°) ásványvizforrásáról, amelyeknek vizét fürdésre és ivásra használják köszvény, reumatizmus, krónikus bőrbajok, fémmérgezés stb. ellen. Fürdőintézményei nagy terjedelműek; a fürdővendégek (1895-ben 10 175) szórakoztatására szolgál a szinház is. W. forrásait 1175. I. Boleszlav herceg fedezte föl. 1401 óta a Schaffgotsch grófi családé. V. ö. Knoblauch, W. u. seine heilquellen (W. 1876); Bad W. Führer durch den Ort u. Umgebung (W. 1893).
János Jenő Bülow, dán botanikus, szül. Manoe szigetén (Északi-tenger) 1841 nov. 3. 1859 óta Braziliában Lagoa Santában tanult, azután 1866-ig itt élt. Dániába visszatérve, magister conferens, 1871. doktor lett. Ezután még Bonnban tanult, 1873. a kopenhágai egyetemen a növényszövettan magántanára, 1876. a gyógyszerészeti botanika tanszékét is átvette. 1882 óta a stockholmi egyetemen a botanika tanára. becses szisztematikai monográfiákat irt Martius Flora Brasiliensis-a részére, de a kifejlődéstan meg az összehasonlító morfologia részére is nevezetes eredményeket derített ki. Számos munkája dán nyelven francia kivonattal jelent meg. Nevezetesebb munkái: Le cyathium de l'Euphorbia est-il une fleure ou une inflorescence? (Kopenhága 1871); Recherches sur la ramification des phanérogames et sur la partition du point végétatif (u. o. 1873); Sur les différence entre les trichomes et les épiblastiemes (u. o. 1873); Untersuchungen über pollenbildende Phyllome u. Kaulome (Hanstein, Botanischer Abhandlungen 1873); Die Blüte der Kompositen (u. o. 1876); Bemerkungen über d. Eichen (Botanische Zeitung 1874); Untersogelser og Betragtninger over Cycaderne (Kopenhága 1877); Contribution a la histoire naturelle des Cycadées (u. o. 1879); Om nogle ved Danmarks Kyster levende Bakterier (u. o. 1876); Études anatomiques et physiologiques sur la famille des Podostemacées (u. o. 1881-82, 15 táblával). Jeles tankönyvet is irt: Handborg i den systematiske Botanik (2. kiadás Kopenhága 1884).
Gusztáv, német prot. teologus, szül. Naumburgban 1834 márc. 6-án. Teologiát tanult Halléban 1855-58. 1862-ben Roitzschban segédlelkész, 1863. Dommitzschban fődiakonus, 1871. Barmenben missziói felügyelő, 1874. Eisleben közelében Rothenschirmbachban lelkész lett. Szerkesztője 1874 óta az Allgemeine Missions-Zeigschrift szaklapnak. Művei, nehányat kivéve, mind a kül- és belmisszió tárgyaira vonatkoznak: Abriss einer Geschichte der protestantischen Missionen (1882, második kiad. 1883); Protestantische Beleuchtung der römischen Angriffe auf die evangelische Heidmission (1884-85, két rész); Welche pflichten legen uns unsere Colonien auf? (1885); Evang. Missionslehre (Zimmer, handbibliothek d. prakt. Theologie, Gotha 1892-1894, két köt.).
10 rész ónból, 7 rész nikolból, 7 rész bizmutból és 3 rész kobaltból készül; ezüstfehér szinü, meglehetősen nehezen olvadó, finom szemcsés ötvény.
Pál l. Pál (diakonus).
falu és Rostock kikötőhelye, jelentékeny tengeri fürdő Mecklenburg-Schwerin nagyhercegségben, a hajózható Warnow torkolatánál, a Keleti-tenger partján, vasút mellett, (1890) 2756 lak., halászattal. V. ö. Mahn, W. (1886).
(ejtsd: varn'r) Zsuzsánna, északamerikai irónő, álnéven Elisabeth Wetherell, szül. New-Yorkban 1819 jul. 11., megh. 1885 márc. 17. Mindjárt első regényével általánosan feltünt: The wide, wide world (1849). Későbbi művei: Queechy (1852); The hills of Shatemuck (1856); The old helmet. Eleanor Powle (1865); Melbourne house (1866); Little Anette (1874); The law and the testirmony (1853, teologiai röpirat). Huga Anna Bartlet, irói álnevén Amy LKithrop, szül. 1820. Elbeszéléseket irt; Dollars and ventse; Stories of Vinegar Hill (6 köt.) stb.