Az első leirójáról elnevezett betegség fertőző természete felől kétség nem lehet, bár kórhatányát eddig nem ismerjük. Legszembetünőbb tünetei sárgaságban, rázó hideg által bevezetett igen magas lázban, fehérjevizelésben és izomfájdalmakban nyilvánulnak. Szövődmények közül gyakoriak a savós hártyák lobja. A betegség tartama 1-2 hét és rendszerint teljes gyógyulással végződik. A kezelés az egyes kimagasló tünetek ellen irányul.
az ugyanily nevü járás székhelye a bajorországi felső bajor kerületben, az Ammer jobb partján, vasút mellett, (1890) 3939 lak., sörgyártással; a XVII. sz.-ból való renaissance ízlésü templommal, amelyben pompás oltárképek láthatók.
a szász-wimar-eisenachi nagyhercegség székes fővárosa, az Ilm és vasutak mellett, (1895) 26 670 lak.; műasztalos- és lakatosiparral, posztó-, kályha-, szalmakalap-, kártya-, bőr-, vasáru- és dezinficiáló készülék-készítéssel; többféle szak- és középiskolával, aminők az ipar-, kereskedelmi, ene-, festő-iskola stb.; számos jótékonysági intézettel. Bár a város 1547. lett állandó székhellyé, nagy hire csak akkor kelt, midőn (1775) a német irodalom klasszikus kora állott be. A város emlékszobrai: Herder szobra (1850) Schallertől a Herder-téren, Goethe és Schiller kettős szobra Rietscheltől a szinház-téren. Wieland szobra Gassétól a Wieland-téren, Károly Ágost lovasszobra Donndorftól, az idősb Cranach márvány-mellszobra (1886) Donndorftól és a Hummer-emlék. Épületei közül a kiválóbbak: a városi templom fejedelmi és más hires emberek síremlékeivel, Cranach Lukács hires oltárképével (Krisztus a keresztfán); a látványosságokban gazdag nagyhercegi kastély a oethe-archivummal és a goethe idejében alapított parkkal; a kastély közelében a könyvtár mellszobrokkal, arcképekkel és műgyüjteményekkel; a városi levéltár történelmi kincsekkel; a nagyhercegi udvari szinház; az új muzeum jelentékeny műkincsekkel; az állandó műkiállítási palota a Riebeck-féle japáni muzeummal; a Goethe által alapított olvasó-muzeum; a Brück kancellár háza, amelyben Cranach Lukács is lakott; a Goethe-ház, amelyben a Goethe-muzeum van; a Schiller-féle ház, Schiller életére vonatkozó emlékekkel; Anna Amália hercegnő egykori palotája, Wieland és Herder egykori lakóháza. Emlékekben gazdag a szép sírkert, a fejedelmi kriptában nyugszik Schiller és Goethe is. A városon kivül van az 1724. épített Belvedere gyönyörű parkkal, a kies Tiefurt szintén parkkal, amelyben több emlékszobor látható és végül távolabb Ettersburg kastély. V. ö. Springer, W.-s klassische Stätten (Berlin 1868); Franke, W. und Umgebung (W. 1891); Scholl, W.-s Merkwürdigkeiten einst und jetzt (u. o. 1847).
Margit, l. Ábrányiné.
László, csillagász, szül. Budán 1848 febr. 13. Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte; a bécsi egyetemen matematikát, fizikát és asztronomiát tanult, ugyanott 1870. tanári vizsgát és doktorátust is tett, aztán állami ösztöndíjjal Németországba ment, hol Berlinben és Lipcsében csillagászati tanulmányokat folytatott. 1872-73. a szász fokmérés részére földrajzi hosszuságok és szélességek meghatározosával foglalkozott; 1873 őszén pedig a következő évi Venus-átvonulás észlelése végett Schwerinben berendezett csillagászat-fotográfiai kisérleti állomás vezetésével bizták meg. 1874 elején Strassburgban a heliométer-vizsgálatokon vett részt és juliusban, mint a német Venus-expedició tagja és helyettes vezetője, Kerguelen szigetére (az Indiai-oceán déli részére) ment, hol dec. 9. az átvonulást teljesen észlelhette. Visszatérte után 1875. a lipcsei csillagvizsgáló első obszervátora lett, mint ilyen, főkép a német Venus-expedició állomásain (Kerguelen, Taifu, Auckland és Iszpahan) kapott fotográfiák feldolgozásával foglalkozott. 1882. a lipcsei csillagvizsgálótól megvált és magán-obszevatoriumokon dolgozott, mig 1883 okt. 1. a prágai cseh egyetemre a csillagászat tanárává és a csillagvizsgáló igazgatójává nevezték ki. Itt különös módon - fotográfiai felvételek nagyítása és a közvetetlen észleléssel való egyesítése által - nyert páratlan holdrajzai által tünt fel. A Lick-obszervatorium és a párisi csillagvizsgáló által átengedett kiváló fokális felvételek alapján, W. ez idő szerint egy nagy holdatlaszt ad ki. Értekezései az asztronomiai szakfolyóiratokban és az illető csillagvizsgálók kiadmányaiban jelentek meg; mint külön könyv: Die Photographie in der messenden Astronomie (Halle 1877).
az ugyanily nevü járásnak széke és a thurgaui nagy tanácsnak nyári ülésező helye Thurgau svájci kantonban, az Ottenberg lábánál, vasút mellett, (1888) 3172 lak., mekanikai szövőszékekkel; bortermeléssel és kereskedéssel.
Bernh. (növ., Corynephorus Beauv., pákhordó Hazsl., bunkópót Brassainál, bugabur Sadlernál), pázsitfű, két fajjal a mediterrán vidéken és a Keleten, hazánkban csak egy. A W. v. Aira canescens L. 0,15-0,3 m. magas, levele keskenyke, serteforma, deres szinü. Másutt száraz homoktalajon nő, hazánkban inkább sziklás helyen, de ritka, a juhnak kedvelt takarmánya.
város a württembergi Donau-kerületben, a szép Schussenthalban, (1890) 5738 lak., len- és kenderfonással, vászonszövéssel, gépgyárral; a város közepén a Márton-hegyen egykori bencés apátság pompás épületével, amely most kaszárnyául szolgál, továbbá annak 1715-1724. épített templomával, amelyet fres- kók, stucco-művek, szobrok díszítenek és amelyben egy nagy orgona van 6666 síppal. E templomban őriznek Krisztus véréből egy cseppet, amelyhez évenként sokan járnak búcsúra.
Félix, német zeneszerző és iró, szül. Zárában 1863 jun. 2. Grazban nevelkedett, 1881. Lipcsében egészen zenére adta magát s Prága, Königsberg, Mannheim, Hamburg, Berlin (1895), München operai karnagya lett. A legmodernebb, már Wagnert és Lisztet meghaladó zenei irány hive; zenés drámái: Malawika (1886); Genesius (1893). Szimfóniai költeménye: Das Gefilde der Seligen (1897). Könyvei: Über das Dirigiren (1895); Bayreuth (1896); Die Symphonie nach Beethoven (1897).
az ugyanily nevü járás székhelye Mannheim badeni kerületben, a Weschnitz és vasutak mellett, (1890) 8243 lak., bőr-, gép-, festék-gyártással, selyemfestéssel, műmalommal; egykori erődítményeinek romjaival; a Berckheim-féle kastéllyal, amely egykoron a pfalzi választóké volt. A város szép környékén, egy hegycsúcson áll szép ültetvények közt a régi Windeck vára. W. látogatott klimatikus gyógyhely. 1689. a franciák teljesen kirabolták és Windeck várát fölégették. V. ö. Hegewald, Der Luftkorort W. (W. 1895).