a Botteni-öböl É-i részének partja mellett elterülő svéd tartomány, 45 500 km2 területtel, 180 000 lak. Jelenleg W. és Norrbotten kerületekre van fölosztva.
(Umejel-län), É-i Svédország kerülete, 58 947 km2 területtel, területtel, (1893) 128 617, 1 km2-re 2 lak. A szárazföldi területnek csak 2%-a szántó, 3%-a rét és 40%-a erdő, a többi szikla és terméketlen terület. Fő keresetforrás a marhatenyésztés és erdőgazdaság. Székhelye Umeĺ.
az ugyanily nevü járás székhelye Wiesbaden porosz kerületben, a Westerwald Ny-i lejtőjén, vasút mellett, (1890) 1215 lak., őrlő és fürészmalmokkal; barnaszénbányákkal. W. a Schafbach völgyében fekvő alsó meg a Schlossbergen épült régi felső városból áll, amely utóbbiban van a Leiningen grófok régi kastélya.
(ejtsd: vesztergór) Lajos, dán orientalista, szül. Kopenhágában 1815 okt. 27., megh. u. o. 1878 szept. 9. Szülővárosa egyetemén skandináv és később ind tanulmányokkal foglalkozott. 1838-39. Bonnt, Párist, Londont és Oxfordot látogatta meg keleti nyelvek tanulása céljából. 1841-44. beutazta Persiát és Indiát. Hazatérése után az ind nyelvészet tanára lett a kopenhágai egyetemen, hol élte fogytáig működött. Főbb munkái: Radices linguae Sanscritae (Bonn 1841); Kortfattet Sanskrit Formlaere (Kopenhága 1846); Sanskrit Laesebog med tillhörende Ordsamling (u. o. 1846); The religious books of the Zoroastrians. Vol. I. The Zend texts (Kopenhága 1852-1854); Om de aeldste Tildsrum i den indiske Historie med Hensyn til Literaturen (u. o. 1860); Buddha's dödsaar (u. o. 1860, németül Boroszló 1862).
svéd tartomány a Tiwedenmagaslatok, a Wener-tó, Götaelf, a Wetter-tó, Smĺland és Halland közt, 18 574 km2 területtel, amiből 969 km2 viz, és 600 000 lak. Jelenleg a következő kerületekre van beosztva: Göteborgs, Elfsborgs és Skaraborgs län.
falu és igen látogatott (1895. 11 000 fürdővendég) tengeri fürdő Schleswig porosz kerületben, Sylt szigetén, az Északi-tenger partja mellett, (1890) 1266 lak., számos szállóval és gyógyteremmel.
l. Azórok és Hebridák.
(Hernösands-län), közigazgatási kerület Svédország É-i részében, 25 485 km2 területtel (amiből 1421 km2 viz), (1893.) 212 660 lak. Szárazföldi területéből 3% szántó, 4% rét és 70% erdő. Fő foglalkozás az erdőgazdaság, fakivitel és földmívelés. Székhelye Hernösand.
tengeri fürdő, l. Neufahrwasser.
tágabb értelemben a Rajnai-palahegységnek azon része, amely a Rajna, a Sieg és Lahn között emelkedik; szorosabb értelemben csak a Hohe-W.-ot értik e néven. A W. nagyobbára kopár hegység, csak alsó részei erdősek; legenyhébb és legtermékenyebb része a Lahn felé hajló lejtője. V. ö. Kneebusch, Führer durch d. W. (Dortmund 1886); Heyn, Der W. u. seine Bewohner (Marienberg im W. 1893).