Wiesa nevü faluhoz tartozó fürdő Zwickau szász kerületi kapitányságban, 5 km-nyire Annabergtől, a Zschopau-völgyben, 435 m.-nyi magasban, vasút mellett, kénsavtartalmu 25°-os ásványvizforrással.
a Regnitz jobboldali mellékvize a bajorországi felső frank kerületben; Steinfeldnék, a Frank-Jurában ered s Forchheim fölött torkollik.
falu Karlsruhe badeni kerületben, vasút mellett (1890) 2802 lak.; ismeretes az 1849 jun. 20. itt vívott győzelemről, amelyet a poroszok vívtak ki a badeni inszurgensek fölött.
az ugyanily nevü járás székhelye Heidelberga badeni kerületben, a Rajna mellékvizének, a Leimbachnak partján, vasút mellett, (1890) 3326 lak., cinkbányával; szappan-, cipő-, sör- és szivargyártással. 1622 ápr. 27. W. és Mingolsheim közt győzte le Tillyt György Frigyes baden-durlachi őrgróf és Mansfeld egyesült serege.
Gyula, osztrák botanikus, szül. a Brünn mellett fekvő Tschechenben 1838 jan. 20. A bécsi tudományegyetem fizikai és fiziologiai intézetében és a műegyetem kémiai műtermében szakjának, a fiziologiai növénytannak irányt szabva, 1861. a műegyetemen magán- és 1868. nyilvános tanárrá lett; 1870. a mariabrunni erdészeti akadémiára ment át, de már 1873. a bécsi tudományegyetemen a növény-anatomia és fiziologia tanszékét rendes minőségben foglalta el; de a műegyetem az áruismeretből 1880-ig adott elő. Fő munkássága a kisérletes növényfiziologia, kivált a fény növényélettani hatásainak földerítését célozza. A kereskedelmi árucikkek valódiságának kimutatásában megkapó eredményeket ért el. Főbb irodalmi munkái: Einleitung in die technische Mikroskopie (Bécs 1867); Die technisch verwendeten Gummiarten, Harze und Balsame (Erlangen 1869); Mikroskopische Untersuchungen (Stuttgart 1872); Die Rohstoffe des Pflanzenreichs (Lipcse 1873); Die Entstehung des Chlorophylls in der Pflanze (Bécs 1877); Die heliotropischen Erscheinungen im Pflanzenreich (2 rész, u. o. 1879-80); Das Bewegungsvermögen der Pflanzen (u. o. 1881); Elemente der wissenschaftlichen Botanik (3. kiad., u. o. 1891 óta); Die mikroskopische Untersuchung des Papiers (u. o. 1887); Organisation der vegetabilischen Zellwand (1886); Ombrophile und ombrophobe Pflanzen (Sitzungsb. d. Ak., Bécs 1893).
l. Avenches.
lat. növénynév után Wigand Albert (l. o.) nevének rövidítése.
(ejtsd: vigen), város Lancaster angol grófságban, 29 km.-nyire Liverpooltól, a leeds-liverpooli csatorna és vasutak mellett, (1891) 55 013 lak., pamut-, kémiai iparral, papiros-, vágóeszközkészítéssel, vas- és rézművekkel; muzeummal és nyilvános könyvtárral, közelében kéntartalmu ásványvizforrással.
1. Albert, német botanikus, szül. Treysában (Kur-Hessen) 1821 ápr. 21-én, megh. Marburgban 1886 okt. 22. Marburgban tanult, 1845-ig Berlinben az állattant meg a növénytant tanulmányozta, 1845. Jenában a botanikának mikroszkópiumos részével foglalatoskodott. 1846. Marburgban magántanárrá habilitálták, 1850. professzor, 1860. a növénykert meg a farmakologiai intézet igazgatója volt. Nevezetesebb munkái: Grundlegung der Pflanzenteratologie (Marburg 1850); Intercellularsubstanz u. Cuticula (Braunschweig 1850); Der Braum (u. o. 1854); Botanische Untersuchungen (u. o. 1854); Flora von Kurhessen und Nassau (3. kiad. Cassel 1879); Lehrbuch der Pharmakognosie (4. kiad. Berlin 1887); Die Genealogie der Urzellen als Lösung des Descendenzproblems (Braunschweig 1872); Die Auflösung der Arten durch natürliche Zuchtwahl (Hannover 1872); Der Darwinismus u. die Naturforschung Newtons und Cuviers (3 köt., Braunschweig 1874-77); Der Darwinismus, ein Zeichen der Zeit (Heilbronn 1878); Entstehung und Fermentwirkung der Bakterien (Marburg 1884); Nelumbium speciosum (Cassel 1888).
2. W. Pál, német történetbúvár, szül. Casselben 1786 aug. 20., megh. Wetzlarban 1866 jan. 4-én. Miután a jogot elvégezte, átvette egy időre a casseli Politische Zeitung szerkesztését és azután Casselben, majd Höxterben biró lett. 1821. a porosz kormány felszólította a korveii és paderborni levéltár kincseinek rendezésére s feldolgozására. Nagy része volt a vesztfáliai történeti társulat szervezésében s megalapította ennek közlönyét: Archiv für Geschichte und Altertumskunde Westfalens (Hamm, 1826-27. és Lemgo 1828-30, 7 köt.). 1834. Wetzlarban a városi törvényszék elnöke lett s itt is alapított történeti társulatot. Legtöbb érdemet szerzett jogtörténeti munkáival. Művei: Die Fehmgerichte Westfalens (Hamm 1825); Die Dienste (u. o. 1828); Der korveische Güterbesitz (Lemgo 1831); Die Provinzialrechte der Fürstentümer Paderborn und Korvei in Westfalen (Lipcse 1832, 3 köt.); Die Provinzialrechte des Fürstentums Minden, der Grafschaften Ravensberg und Rietberg, der Herrschaft Rheda und des Amtes Reckenberg (1834, 2 köt.); Die korveischen Geschichtsquellen (Lipcse 1841); Traditiones Corbeienses (u. o. 1843); Denkwördige Beiträge für Geschichte und Rechtsaltertümer, aus westfälischen Quellen (u. o. 1858); Denkwürdigkeiten (u. o. 1854).
3. W. Ottó, lipcsei könyvkiadó kereskedő, szül. Göttingában 1795 aug. 10., megh. 1870 szept. 1. 1826. Kassán könyvkereskedést alapított, melyet 1827. Pestre, majd 1832. Lipcsébe tett át, ahol egyszersmind élénk politikai működést fejtett ki s 1849-50. a szász országgyülés tagja is volt. 1842. Ottó és Walter fiaival könyvnyomdát is alapított, amely 1893 óta Walter nővéreinek tulajdona. A kiadóüzlet 1864. W. Hugó tulajdonába ment át, jelenleg örököseié. Nevezetesebb művek, melyek W. kiadásában jelentek meg: Feuerbach, Johannes Scherr művei, Weiske jogi lexikona, Sanders: Wörterbuch der deutschen Sprache, stb.
(ejtsd: vájt), a rómaiaknál Vectis, az angolszászoknál Wiht-caland, Hampshire angol grófsághoz tartozó sziget a La Manche csatornában, 8 km.-nyire DK. felé Portsmouthtól; a Solenti- és Spitheadi-szorosok választják el Angliától. Hossza 37, szélessége 21 km., területe 377 km2, lakóinak száma (1891) 78 718 A Dny-i és DK-i partok meredekek és sziklásak; mélyen benyuló, igen szép erdőkkel takart hegyszakadékok (chines) meg-megszakítják; az Undercliff a D-i parton mindenesetre a legszebb vidék. A sziget közepén Culver-clifftől egészen a Ny-i végében levő összetördelt sziklatömegekig (the needles) krétadombok (downs) nyulnak el, de sehol 210 m.-nél magasabbra nem emelkednek. E középső dombsoron kivül emelkedik D-en a 234 m. magas Catherine's Hill és a Shanklin-down (235 m.). A legfontosabb folyó a Medina-river D-ről É-nak folyik és a szigetet két egyenlő részre (East- és West-Medina) osztja. W. gazdag természeti szépségekben; azonkivül egészséges és enyhe levegője miatt is sokan fölkeresik. Rajta virágzó a juhtenyésztés. Földje ad pipaagyagot, márványt stb. Főhelye: Newport (l. o.). A leglátogatottabb fürdőhelyek: Shanklin, Sandown, Yarmouth és Freshwater. Ezeken kivül a szigeten számos a kis helység, villa és kastély, aminő az ÉK-i parton az Osborne-House. Portsmouthból és Southamptonból kiinduló gőzösök körülhajózzák a szigetet. V. ö. A history of the country of Hampshire including the isle of W. (London 1892).