Wildhorn

az ugyanily nevü hegycsoport legmagasabb (3264 m.) hóval és jéggel borított csúcsa a Fribourgi-Alpokban, 13 km.-nyire Sittentől, Bern és Wallis kantonok határán, tágas kilátással.

Wildstein

község Eger cseh kerületi kapitányságban, 2156 lak., szövő- és agyagiparral.

Wildungen

(Niederwildungen), város Waldeck és Pyrmont hercegségben, a Wilde mellett, (1890) 2740 lak., ismeretes ásványvizforrásokkal, amelyek vizét idegbajok és nyálkahártyák bántalmai ellen isszák; fürdőkkel, amelyeket 1856 óta látogatnak sűrübben (1895-ben 5143 fürdővendég). V. ö. Stöcker, Bad W. (W. 1891) és Der Führer im Bad W. (u. o. 1893).

Wilhelmj

Ágost, német hegedüművész, szül. Nassau hercegségben, Usingenben 1845 szept. 21. Korán fejlődött, legfelső kiképzését a lipcsei konzervatoriumon 1861-64. nyerte Davidtól, Hauptmanntól és Richtertől, utóbb Rafftól. Mind az öt világrészt dicsőséggel járta be; 1876. az első bayreuthi Wagner-ciklusban játszott. 1886 óta Drezda mellett Blasewitzben játszik.

Wilhelmsbad

1. fürdőhely Cassel porosz kerületben, vasút mellett, 36 lak., vastartalmu ásványvizforrással, szép parkkal és fürdőintézettel. - 2. W., sósfürdő Aschersleben (l. o.) mellett.

Wilhelmshaven

(Wilhelmshafen), város és német birodalmi hadi kikötő Aurich porosz kerületben, az Ems-Jade-csatorna és vasút mellett, az északi tengeri flotta állomáshelye, (1890) 15 471 lak., nagy császári hajógyári műhelyekkel, jelentékeny erődítményekkel. 1855-69. építették a 2135 m. hosszu régibb kikötőt; ehhez járul az 1875. megkezdett és 1886 nov. 13-án megnyitott újabb kikötő, amely 70 000 m2 területet foglal el és 8 méter mély.

Wilhelmshöhe

porosz királyi kastély, 5 km.-nyire Casseltől, a Habichtswald mellett. Móric hessni gróf az 1125. itt alapított augusztinus kolostor helyére egy kastélyt épített és Morizhainnak keresztelte, amelyet azonban a 30 éves háboruban részben leromboltak. A vizműveket 1701. Guernieri készítette. A mostani W. nevü kastélyt I. Vilmos választó fejedelem 1787-98. építtette; ez eredetileg egy fő- és két szárnyépületből állott, amelyeket II. Vilmos választó 1829. massziv épületekkel összeköttetett, ugy hogy az egész egy 230 m. hosszu és 20 m., a kupolával együtt 30 m. magas palotává lett. A palota Dny-i szárnya alatt mély völgyben egy tóból (Lac) eredő patak folyik; a tó fölött áll Mulang imitált khinai falu egy pagodával. Tovább Ny-ra van a Löwenburg, mesterséges várrom, fegyver- és régiséggyüjteménnyel. Az óriás kastély a Fulda fölött 415 m.-nyi magasban van. Tetején 30 méter magas hegyes oszlop és ezen egy 10 m. magas rézből kalapált Herkules szobor áll. A sajátságos vizművek közül megemlitendők a Steinhöfer-féle vizesés, a vizesés az ördög hídjánál, egy régi római bizvezeték romjait ábrázoló vizvezeték, amelynek megrongált végéből a viz 33 m.-nyi mélységben egy nagy vizmedencébe zuhan alá és ebben 52. magasra felszökő szökőkút van, végül az új vizesés, amely nagyságra nézve valamennyit felülmulja. A kastély azelőtt a hesseni választóknak volt nyaralója, mig az utolsó választó 1866 szept. 17-én a stettini egyezségben a porosz királynak át nem engedte. 1870 szept. 5-től 1871 márc. 19-ig a fogoly III. Napoleon császár lakott benne.

Wilhelmstein

l. Steinhudermeer.

Wilhelmsthal

1. a szász-weimari nagyherceg nyaralókastélya, 8 km.-nyire Eisenachtól, 320 m.-nyi magasban, a Türingiai-erdőben, nagyszerü parkkal. 1699-től 1719-ig épült. - 2. W., rokokóízlésben épült kastély Cassel porosz kerületben, Hofgeismar és Cassel között, Tischben számos festményével és szép parkkal. 1753-70. épült. 1762 jun. 24. itt diadalmaskodtak a braunschweigi Ferdinánd hadai a franciákon.

Wilibald Alexis

l. Häring.


Kezdőlap

˙