l. Eichstätt.
falu Zwickau szász kerületi kapitányságban, a Zwickaui Mulde és vasút mellett, (1830) 6804 lak., vasöntéssel, fonó-iparral, papiros-, cipőgyártással, őrlő- és fürészmalmokkal.
(ejtsd: vilksz) János, angol publiciszta, szül. Londonban 1727 okt. 17., megh. 1797 dec. 27-én. Aylesbury városa 1757. beválasztotta a parlamentbe. III. György trónralépte után nyilt ellensége lett a Bute-minisztériumnak, melyet 1772 óta hevesen támadott a North Briton folyóiratban, nem kimélve a király személyét sem. Midőn Halifax államtitkár e miatt az előirt formalitások mellőzésével elfogatási parancsot adott ki ellene, sikerült ugyan felmentését kieszközölni, de hogy további üldözéseknek ki ne legyen téve, Franciaországba menekült. Cikkeit ezután a parlament gyalázó iratoknak minősítvén, 1764. W.-t kizárta köréből s megfosztotta mandátumától. 1768. visszatért Angliába s az új választásoknál Middlesex városa bizta meg képviseletével. A király azonban elutasította W. kegyelmi kérvényét s az alsóház ismét kizárta a parlamentből. 1769. kerülete újból megválasztotta, de a parlament semmisnek jelentvén ki fellépését, kisebbségben maradt ellenjelöltjét hivta be az országgyülésekre. W. népszerüsége annyira fokozódott, hogy 1771. sheriffnek, sőt 1774. londoni lordmajornak választották meg. 1784. ismét tagja lett a parlamentnek. Levelezéseit Almon adta ki: Correspondence of W. (London 1805, 5 köt.). V. ö. Rae, W., Sheridan, Fox, the opposition under George III. (London 1874).
Luzerne county és a szép Wyoming-völgy főhelye Pennsylvania amerikai államban a Susquehanna North-Branch nevü ágának D-i partján, vasutak mellett, (1890) 37 718 lak. Környékén nagy antracitbányákkal, amelyek évenként 6 millió t. antracitot szolgáltatnak; vasművekkel és öntéssel, gép-, sodronykötél-, kés-, tengely-, papiros-, puskaporgyártással, cipőkészítéssel. Vele szemben épült Kingston (2381 lakossal).
(ejtsd: uilki) Dávid, angol festő, szül. Cults skót faluban 1785 nov. 18., megh. Malta mellett a tengeren 1841 jun. 1-én. 14 éves korában az edinburgi iparművészeti iskola növendéke, majd Graham John történeti festő tanítványa lett. Hazatérve falujába, első képével, az Országos vásárral annyi pénzt szerzett, hogy 1805. Londonba költözhetett. Következő képei: A falusi politikusok, A vak hegedüs, A kártyások, A fizetés napja, Falusi ünnep, melyekben a skót falusi életből vett jeleneteket ábrázolt, olyan kedveltekké váltak, hogy 1811. a londoni királyi akadémia tagja, 1823. skót udvari festő lett. Párisi utazása alatt megismerkedett a nagy hollandi genrefestők műveivel és az ő hatásuk alatt festette meg leghiresebb műveit. A szembekötősdi; A végrehajtás (1815); A végrendelet fölbontása (1820, müncheni képtár); A nyulacska árnyéka; Szegény emberek lakodalma; A whisky; A chelseai rokkantak olvassák a waterlooi ütközet hirét (1821, Apsley House); A hegyi lakók (1825); IV. György király érkezése Leithbe; Knox John beszéde a st.-andrewsi székesegyházban stb. nagyrészt a skót parasztok mindennapi életét ábrázolják. Utolsó genreképei: Az egyetlen leány (1839); A napszámos a hét végén; Az esteli ima; A szarvas halála; Ir pálinkaégetés (Szt.-Pétervár, Ermitage) nem állanak az elsők szinvonalán. Művei nagyrészt az angol királynő birtokában és a londoni nemzeti képtárban vannak. V. ö. Cunningham, Life of W. (3 köt., London 1843); Heaton, The great works of sir David W. (u. o. 1879); Mollet, Sir David W. (u. o. 1881).
(ejtsd: villamett), 480 km. hosszu folyó Oregon amerikai államban; a Kaszkad-hegységben ered és a Kolumbiába torkollik; Portlandig hajózható. 40 km.-nyire a torkolatától Oregon Citynél vizesései vannak.
latin növénynév után Wildenow K. L. (l. o.) nevének rövidítése.
Károly Lajos, német botanikus, szül. Berlinben 1765 aug. 22., megh. u. o. 1812 jul. 10. Eleinte a farmakologiát, később Halléban az orvosi tudományokat meg a botanikát tanulta. 1798. a berlini orvos-sebészi kollégiumban a termékrajz tanára lett. 1806. a botanika professzora meg a botanikus kert igazgatója lett. 1811. Humboldt közbenjárásával Párisba ment, hogy az ott levő növénykincseket feldolgozza, de betegen tért vissza. Korának kétségtelenül a legteljesebb szisztematikus botanikus volt, s a német dendrologia megállapítóinak egyike. Kitaibelünkkel is tudományos összeköttetést folytatott, Kitaibel növényének több origináléja W. gyüjteményében van, amely itthon hiányzik. W. munkái a magyar flórának nevezetes kútforrása, mert számtalan növényünknek leirása W. munkáiban hamarább megjelent, mint Kitaibelében. Nevezetesebb munkái: Florae Berolinensis prodrumos (Berlin 1787); Grundriss der Kräuterkunde (u. o. 1792; hetedszer kiadta Link, u. o. 1831); Anleitung zum Selbststudium der Botanik (u. o. 1804, 4. kiad. u. o. 1832).
János György, német rézmetsző, szül. Obermühlében (Giessen mellett) 1715 nov. 5., megh. Párisban 1808 ápr. 5. Strassburgban Schmidt rézmetszőnél tanult és vele együtt ment Párisba, hol különösen Rigaud festő vette pártfogásába. Csakhamar nagy elismerésre tett szert és korának legkiválóbb francia festői reá bizták műveik reprodukcióját, azonkivül főleg Terburg, Metzu, Mieris, Netscher és egyéb hollandi mesterek festményei után készített kitünő metszeteket. A francia és dán király és a német császár udvari rézmetszője és a francia akadémia tagja volt. Tanítványai közül a legkiválóbbak: Müller J. G., Bervic, Schmutzer, Dunker, Guttenberg és Ingouf. Önéletirását kiadta Duplessis (2 köt., Páris 1857). V. ö. Blanc, Catalogue de l'oeuvre de Jean Georges W. (Páris 1847).
(ejtsd: villebruk), község Anvers belga tartományban, vasutak mellett, (1891) 8164 lak., vasiparral, papirosgyárral és szeszégetéssel.