szent, a szászok apostola. Nagy Károlynak a szászok a kereszténységre való térítésében legbuzgóbb segítője. Püspökük is lett 787., de már 789 nov. 8. meghalt. Emléknapja dec. 22. V. ö. Donin, Leben und Thaten der Heiligen Gottes (VI. köt.).
Marianna (családi néven Jung), Goethe barátnője, szül. Linzben 1784 nov. 20. megh. M. m. Frankfurtban 1860 dec. 6. Énekesnő volt Traub balletmester társulatánál; 1802. W. Jakab János gazdag bankár házába fogadta s 1814. nőül is vette. Ugyanezen évben ismerkedett meg a 65 éves Goethével, aki gyöngés szerelemmel viseltetett iránta. Ő hozzá irta Suleikáról szóló költeményeit a Westöstlicher Divanban, amelybe M. verseit is felvette, melyeket az válaszképen küldött (p. a Westwind). Creizenach T. kiadta levelezésüket: Briefwechsel zwischen Goethe und M. v. W. (1877). V. ö. Kellner Emilia, Goethe u. das Urbild s. Suleika (1876).
(ásv.), kovasavas cink (Zn2SiO4), hatszöges rendszerbeli romboéderes kristályokban és szemcsés halmokban; fehér, sárga, barna szinü, k. 5,5, f. 4,1. Előfordul Németországban Aachen mellett az altenbergi gálmatelepeken, Észak-Amerikában (New-Jersey: Franklin) stb.
János Ferenc, flamand filologus, történetiró és költő, mint nevezni szokták: «Flamandia atyja», szül. Bouchoutban (Antwerpen mellett) 1793 márc. 11., megh. Gentben 1846 jun. 24-én. 1809-től egy közjegyzőnél dolgozott. 1811. pályadíjat nyert a friedlandi csatát dicsőítő költeményével. Over de nederduitsche taal en letterkunde (Antwerpen 1819-20,2 köt.) címü műve alapján az amsterdami kir. akadémia s az 1826. alapított történeti bizottság tagja lett. A Reineke Fuchs ó-flamand szövegét ő fordította a németalföldi dialektusra. Kiadta: Reineke Vos (eredeti szöveg, Gent 1836); Rymkronyk van Jan van Heln (Brüsszel 1836); Van de Klerk műveit: Gesten der Hertogen van Brabant (Gent 1839-43) és Van den derden Edewaert, rymkronyk etc. u. o. 1840). Eredeti művei: Belgisch Museum (folyóirat 1837 óta); Dissertation sur la langue flamande (1819). Halála után jelentek meg ó-flamand költeményei (Gent 1846) és hátrahagyott művei (1856). A Brüsszel melletti Amandsbergen emeltek szobrot emlékének. V. ö. Snellaert, J. F. W. (Gent 1847).
város és vár É.-Brabant németalföldi tartományban, a Hollandsch-diepnél, 2034 lak. 1583. I. Oraniai Vilmos alapította. 1793-ban Boetzelaer vezérlete alatt sikeresen védekezett Domouriez ellen.
város Stafford angol grófságban, Birminghamtől Ény-ra, (1891) 16 852 lak., vasművekkel, firnászgyárral.
(ejtsd: villszden), egyike London Ény-i külvárosainak Middlesex grófságban, 10 km.-nyire a Cha Crosstól, (1891) 61 266 (1881) 27 613 lakossal.
(ang.) a. m. Vilmos.
erőd, l. Fort William.
(ejtsd: villjemsz) Monier, angol orientálista, szül Bombayban 1819 nov. 12-én. 1846. tanár Haileyburyben az East India Collegeen, 1860. az oxfordi egyetemen a szánszkrit nyelv tanára. Munkái: Grammar of Sanscrit (Oxford 1857, 4. kiad. 1877); Sanscrit manual (2. köt., u. o. 1862-68); A Sanscrit-English dictionary (London 1872); Indian wisdom (u. o. 1876); Modern India and the Indians (1887); Brahmanism and Hinduism (u. o. 1887); Buddhism (u. o. 1889); Rudiments of the Hindustani (1850). Jegyzetekkel látta el a következő szövegeket: Vikramorvasi (1849); Sakuntala (fordítással, Hertford 1853); Bagh o Bohar (1859); Story of Nala (szövegfordítás és szótár, Oxford 1860).