Mária (szül. Liebenthaler), német énekművésznő, szül. Bécsben 1833 jan. 30., öngyilkos lett u. o. 1891 szept. 24. Már W. mérnök neje volt, mikor Gänsbacher és Wolf alatt énektanulását megkezdte; 1859 óta énekelt dalegyesületben, 1865. Grazban lépett szinpadra s nemsokára a bécsi opera tagja lett; 1880 óta Budapesten is sokszor énekelt. Szerepköre, mintegy 3 oktávban egyenletes, gyönyörüen csengő, hatalmas szopránjával, Oféliától Normáig és Brunnhildéig mindent felölelt.
l. Innsbruck.
(ejtsd: viltn), város Wilts angol grófságban, 5 km.-nyire Salisburytől, a Wily mellett, 2120 lak., egykoron jelentékeny szőnyegszövéssel. Közelében van az Earl of Pembrokenek Inigo Jones által épített kastélya hires képtárral.
(Wiltshire), Anglia egyik déli grófsága, Gloucester, Somerset, Dorset, Hampshire és Berkshire között, 3508 km2 területtel, (1891) 264 969 lak. A kréta-dombsorok (downs) itt hullámos felfölddé alakulnak, amelynek legmagasabb pontja, az Inkpen-hill, csak 308 m. A legjelentékenyebb folyók a Salisburyi-Avon, a Lower-Avon és a Temze a Kennettel. A Kennet-Avon-csatorna a Pewsey-völgyön végig átszeli a grófságot. Az É. felé néző lejtőkön az Avon forrásvidékei bővelkednek pompás rétekben, a Temze-völgy erdőkben és jó legelőkben, ahol a North-W.-i sajtot készítik; az É-i részben csak a Marlboroughdowns kopárak. A déli részben egyhangu kopár síkságok, amelyek egyikén (a salisburyin) van a Stonehenge nevü kőemlék, jó termőföldekkel váltakoznak. A földmívelés intenziv, de fontosabb a juhtenyésztés és ezzel kapcsolatban a gyapjutermelés, továbbá a marhatenyésztés és vele együtt a tejgazdaság és végül a sertéstenyésztés. A bányászat egyedül vasat termel. Gyári ipar van Dewizes, Swindon és Trowbridge (l. ezeket) városokban. A székhely Salisbury (l. o.).
l. Wilts.
(Wiltz), város Luxemburg nagyhercegségben, a Sauer mellékvize a W. és vasút mellett, (1890) 3743 lak., gyapjufonással, bőr- és posztógyárral, régi kastéllyal.
(ejtsd: vimbldn), London egyik külvárosa Surrey angol grófságban, 12 km.-nyire a Cha-Crosstól, (1891) 25 758 lak., számos villával.
(ejtsd: vimborn), város Dorset angol grófságban, a Stour bal partján, Bournemouthtól É-ra, (1891) 6763 lak., gyapju- és harisnyaszövéssel, szép münsterrel. Közelében van a Marquis of Salisbury tulajdonát tevő Cranborne Manor.
latin növénynév után Wimmer Frigyes boroszlói tanár (1803-68) és tanügyi tanácsos nevének rövidítése. Szilézia flóráját ismertette s a fűzfáról monográfiát irt.
Lajos, dán filologus, szül. Ringkjöbingben (Jütland) 1839 febr. 7-én. 1871. magán, tanár, 1876. rendes tanár a kopenhágai egyetemen s a dán tud. akadémia tagja. Művei: Oldnordisk formolaere (Kopenhága 1870, 4. kiad. 1889); Oldnordisk laesebog (u. o. 1870); Runeskriftens oprindelse (u. o. 1874); Döbefonten i Aakirkeby kirken (u. o. 1887); Codex regins af den aeldre Edda i fototypiske etc. gengivelse (u. o. 1881); Sönderyyllands historiske runemindesmaerker (u. o. 1892).