1. Alte-W., a Saale baloldali 70 km. hosszu mellékfolyója; Merseburg porosz kerületben a Josephshöhétől K-re ered és Bernburg alatt torkollik. - 2. W., 150 km. hosszu parti folyó Köslin porosz kerületben; Kremerbruchnál a W.-tóból folyik ki, fölveszi a Grabowot és Rügenwaldermündénél a Keleti-tengerbe szakad; 128 km.-nyi hosszuságban tutajozható. - 3. W., az Unstrutnak 75 km. hosszu baloldali mellékfolyója Türingában; Sachsenburg alatt torkollik.
l. Hamis pénzverés.
az ugyanily nevü járás székhelye Köln porosz kerületben, a Wupper és vasút mellett, (1890) 5602 lak., vasöntővel, gyapjufonókkal, posztógyártással és fürészmalmokkal; a vásártéren szép szökőkúttal.
az idősb. Groitzsch gróf, középkori német oligárka; nagy uradalmakat szerzett az Altmarkban, melyekhez Jutta cseh hercegnővel kötött házassága útján másokat csatolt Szászországban. Később IV. Henriktől, kit Itáliába elkisért, Türingában szintén több uradalmat kapott. V. Henrik császárral ismételten ellenséges viszonyba jutott; 1113. Hoyer császári hadvezér által elfogatván, halálra itéltetett; csak fia mentette meg életét birtokai egy részének a feláldozásával, de maga a gróf továbbra őrizet alatt maradt. Midőn W. fiai Welfesholze mellett diadalt arattak, W. szabadságát és előbbi birtokait visszanyerte. Megh. 1124. mint szerzetes az általa alapított pegaui kolostorban. Nemsokára a W.-család férfiága kihalt és ekkor nagy kiterjedésü birtokai a wettini grófokra szállottak. V. ö. Schottgen, Historie des Grafen W. zu Groitzsch (Regensburg 1749); Flathe, W., v. Groitzsch (az Archiv für sächsische Gesch. 3. köt., 1864).
l. Wierzbolow.
az ugyanily nevü járás székhelye Bromberg porosz kerületben, a Lobsonkának a Netze mellékvizének völgyében, (1890) 1577 lak., őrlő- és fürészmalmokkal.
Miksa, német közgazda, szül. Boroszlóban 1822 febr. 27. Jogot végzett, mely után Der Arbeitgeber c. hetilapot alapította M. m. Frankfurtban. 1865-73. a svájci statisztikai hivatal igazgatója, jelenleg Bécsben él. Megjelent tőle: Grundzüge der Nationalökonomie (Köln 1855-73, 4 köt.); Geschichte d. Handelskrisen (M. m. Frankfurt 1890); Ernste u. frohe Tage aus meinen Erlebnissen (u. o. 1884); Ungarn und seine Bodenschätze (M. m. Frankfurt 1885); Die Quellen des Reichtums (Stuttgarrt 1886); Die Notenbankfrage in Beziehung zur Währungsreform in Österreich-Ungarn (M. m. Frankfurt 1894). Felesége W. Bettina, családi nevén Greiner, német irónő, szül. Münchenben 1849 febr. 7. Számos novellát és regényt irt angolul és németül; említendők: Künstler u. Fürstendkind (Stuttgart 1876); Hohe Lose (Lipcse 1883) stb.
(ejtsd: viszbics) vagy Wisbech, város Cambridge angol grófságban, a Nen partján, 16 km.-nyire a torkolatától, vasút mellett, (1891) 9395 lak., vasművekkel, hajóépítéssel; élénk kereskedelmi forgalommal.
az egyedüli város Gottland svéd szigeten, annak Ny.-i partján, a gottlandi püspök székhelye, (1893) 7215 lak., fokozódó kereskedelmi forgalommal. A kivitel fő cikkei: árpa, maláta, rozs, mész, homokkő és cément, a behozatalé: olajpogácsa, trágya, szén, gyarmat- és rövidáru. Stockholm, Norrköping és Kalmar városokkal rendes hajóösszeköttetésben áll. W. egykoron fontos hanza-város volt, de 1631. VI. Valdemár dán király elpusztította és azóta a falakkal körülvett területnek, amelyben 20 000 ember is lakott, csak a felét foglalja el. Régi nagyságát még számos rom és néhány épület hirdeti; ilyenek a 3325 m. hosszu körfalai, 38 még most is álló toronnyal és 7 templom, amelyek a XI-XIII. sz.-ból valók; közülök a legkiválóbbak: a román ízlésű Szt.-Lélek-, a gót Katalin-templom és a Szt.-Miklós-templom. V. ö. Braun-Wiesbaden, Wisbyfahrt (Lipcse 1882).
a. m. Gottland (l. o.).