Wisconsin hivatalos rövidítése.
(Vyškov), az ugyanily nevü morva kerületi kapitányság székhelye, a Hanna-síkság közepén, vasút mellett, (1890) 5567 lak., cukorgyárral, gyapju- és pamutiparral, agyagárukészítéssel; az olmützi érsek kastélyával; környékén nagy malátagyárakkal.
1. a róla elnevezett amerikai állam 960 km. hosszu folyója, annak É-i részében ered és Prairie du Chien közelében a Misszisszippibe torkollik. Portagetől kezdve, ahol a Fox-river felé egy csatorna ágazik ki, hajózható. - 2. W., az amerikai államok egyike a Felső-tó, Michigan, a Michigan-tó, Illinois, Misszisszippi, Iowa és Minnesota közt, 145 140 km2 területtel, (1890) 1 686 880 (1840. még csak 30 946, 1860. pedig 775 881) lak. Ny-i részében levő néhány nagyobb emelkedést leszámítva, átlag 300 m. magas, hullámos-dombos síkság. Fő folyói a St. Louis és Montreal, amelyek a Felső-tóba, a Manitowoc, Sheboygan, Milwaukee és Root, amelyek a Michigan-tóba ömlenek, végül a Misszisszippi a maga mellékvizeivel (St-Croix, Chippewa, Black, W., Rock, Southern Fox és Des Plaines). Számos tava közül a legnagyobb a Winnebago. Az éghajlat egészséges; a nyár nem tikkasztó, az ősz igen szép és a tél meglehetősen hideg, de egyenletes. Fő foglalkozás a földmívelés. 1894. termett 34 millió bushel kukorica, 11,6 millió bushel búza, 60 millió bushel zab, 4 millió bushel rizs, 12 millió bushel burgonya, 2,3 millió tonna széna és 19 millió font dohány; azonkivül alma, répa, kender, len és komló. A szarvasmarhák száma 11/2, a juhoké és disznóké 1-1 millió és a lovaék 475 600. Az erdők jó épületfát szolgáltatnak. Michigan (l. o.) vasérctelepei ide is benyúlnak; vason kivül szolgáltatott a bányászat 1/2 millió dollár értékben meszet és 133 000 dollár értékü gránitot. Az ipartelepek közt első helyen állanak a vasöntők, hengerművek, üveghuták, gyapjufonók és szövők, gép-, bőr- és sörgyárak. W. 68 countyra van beosztva. Székhelye Madison; legnagyobb városa Milwaukee. a 2-2 évre választott törvényhozó testület 33 szenátorból és 100 képviselőből áll. A kongresszusba 2 szenátort és 100 képviselőt küld. Az iskolai választásoknál a nők is szavaznak. W. egykoron része volt az ÉNy-i terrotoriumnak és egymás után Indiana, Illinois és Michigan államokhoz tartozott. 1836. Iowavel együtt territoriummá alkották, de már 1838. Iowa önállóvá lett. 1848 máj. 29-én W.-t is állammá tették. V. ö. Thwaites, Story of W. (Boston 1890).
Miklós, biboros, westminsteri érsek, a kat. egyház újjáalkotója Angolországban, szül. Sevillában 1802 aug. 2. ir szülőktől, megh. 1865 febr. 15. Gyermekkorában került Angolországba, 18 éves korától kezdve a római angol kollégiumban tanult és fejezte be tanulmányait. Pappá szentelték 1824. és teol. doktor lett. Tanított a római egyetemen és a collegium anglicanum rektora volt. Angolországba visszatérve 1835., egyházának felélesztése céljából tudományos felolvasásokat tartott a kat. egyház tanairól és szokásairól, három lapot alapított (Dublin Review, Catholic Magazine és Tablet), amelyekben a kat. tant és annak viszonyát a kor haladásához kitünően fejtegette. Oscottban a Tract Society-t alapította a vallásos röpiratok terjesztésére és a Society of English ladies-t szegény kat. templomok, zárdák, iskolák és kórházak felszerelésére. 1840. melopotamosi c. püspök, Mindland megye apostoli vikáriusának segédje és az oscotti Maria-kollégium igazgatója lett. 1849. a londoni egyházkerület apostoli vikáriusa. Már 1847-ban terjesztette IX. Pius pápa elé a kat. hierárkia Angolországban való helyreállításának tervezetét, mit ez 1850 szept. 29. Universalis Ecclesiae konstituciójával meg is tett, egyben W.-t westminsteri érsekké és biborossá nevezte ki. A pápai rendelkezést a fanatikus protestánsok a legnagyobb haraggal fogadták; számtalan beszédet tartottak ellen, röpiratokat bocsátottak ki, a népet izgatták, sőt az angol parlament 1851. külön billt- bocsátott ki, mely szerint a katolikusok nem viselhettek angol városoktól vett püspöki címeket, nyilvánosan nem votl szabad megjelenniük papi ruhában stb. De a vihar nevezetes következmények nélkül vonult el, a hierárkia nyugodtan állot és a billt 1871. visszavonták. W. továbbra is zavartalanul folytatta működését szóval és irásban. W. mint angol iró széles ismeretekkel az összes teologia és a keleti nyelvek terén mintaszerü, világos, vonzó előadást és klasszikus stílt kötött össze. Alig 18 éves korában Horae Syriacae művével lépett föl. Ezenkivül tömérdek előadás tés értekezést irt. Magyarul megjelentek: A szentély lámpája (fordította Szabóky Adolf, Pest 1860); W. bibornok visszaemlékezései a négy utolsó pápára és Rómára korunkban (fordította Bodnár Zsigmond, Esztergom 1861); Két kis szinmű (ford. Csiky Gergely, Pest 1864); Püspöki szó a protestánsokhoz (ford. a nagyobb papnövendékek Szt.-Imre-egyesülete, Győr 1867); A tudomány összhangzásban a kinyilatkoztatással (fordította a pesti növendékpapság magyar egyházirodalmi iskolája, Pest 1868).
(ásv.), l. Anatasz.
(ejtsd: visa), város Lanark angol grófságban, Hamiltontól K-re, vasút mellett, (1891) 15 252 lak., nagy szén- és vasércbányákkal, vasművekkel.
1. Gusztáv Adolf, német protestáns hittudós és az u. n. «világosság barátai» (l. o.) egyik vezérférfia, szül. Battauneban (szász tartományban) 1803 nov. 20., meghalt Flunternben (Zürich mellett) 1875 okt. 14-én. 21 éves korában mint egyik Burschenschaft tagja 12 évi várfogságra itéltetett, de öt év mulva (1829) kegyelmet kapott; 1834 után Klein-Eichstädtben, 1841-től kezdve Halléban volt lelkész, s a «világosság barátai»-nak mozgalmaiban élénk részt vett. 1844 máj. 29-én a kötheni gyülésen a biblia feltétlen tekintélye ellen tartott beszéde miatt hivatalvesztettnek nyilváníttatott (1846). Ezentúl mint a szabad gyülekezet lelkésze élt Halléban, azonban Die Biebel im Lichte der Bildung unserer Zeit (1853) c. munkája miatt két évi fogházbüntetésre itéltetett, mely elől Amerikába menekült, de 1856 tavaszán ismét visszatért Európába s Flunternben telepedett le. Fő munkája: Die Bibel, für denkende Leser betrachtet (2 köt., 2. kiad. 1866).
2. W. Hermann, német festő, szül. Eisenachban 1825 szept. 20. A drezdai akadémián főleg Bendemann és Schnorr Gyula vezetése alatt tanult, 1854. Rómába ment, onnan visszajövet Weimarban telepedett le, végre 1868. a düsseldorfi művészeti akadémia tanára lett. Klasszikus jellegü, történeti és allegoriai tárgyu művei közül említendők: Bőség és nyomor (drezdai képtár); Az ámoktól hordott képzelet (München, Schack-féle képtár); A négy evangélista (Mária Pvlovna nagyhercegnő weimar sírkápolnájában); Német költők csarnoka (rajz, weimari muzeum); Prometheus mondája (rajz, lipcsei muzeum); Az év négy szaka (berlini nemzeti képtár); a goslari palota császártermének a német császárok történetéből vett freskóképei (1877-90).
3. W. János, német kémikus, szül. a Querfurt melletti Klein-Eichstedtben 1835 junius 24-én. 1860-72. a kémia tanára volt a zürichi politechnikumon, 1872. Würzburgban és 1885-től fogva Lipcsében. A szénvegyületek kémiájában kiváló vizsgálatokat végzett és a tejsavakról irt tanulmányával a van t'Hoff és Lebel-féle elméletet, mely a szénvegyületek molekuláiban foglalt atomok térbeli elhelyezkedésére vonatkozik, szilárd alapokra fektette és ezáltal felderítette a geometriai izomeriáknak a lényegét. Művei: átdolgozta Regnault-Strecker Kurzes Lehrbuch der Chemie címü művét; Theorie des gemischten Typen (1859).
a Visztulának 155 km. hosszu jobboldali mellékfolyója Galiciában; az Erdős-Kárpátokban a zbrorói hágón ered, fölveszi a Ropát és a Jasiolkát, későbben a Wielopkát és Mielec alatt torkollik.
kikötőváros Mecklenburg-Schwerin nagyhercegségben, a róla elnevezett öbölnél, mely a Keleti-tenger egyik legjobb kikötője, vasút mellett, (1890) 16 787 lak., vasöntéssel, gép-, papiros-, cikória-, szivar-, cukor-, sör-, szesz-, email-, kályha- és aszfaltgyártással; halászattal és jelentékeny kereskedelmi forgalommal. Kivitelre kerülnek főképen gabona, olajos magvak, vaj, szarvasmarha és cukor; behozatalra vas, kőedény, épületfa és kőszén. A városban sok a régi ház csúcsíves fedelekkel. Kiválóbb épületei: a gót Mária-templom (XIV. sz.) 80 m. magas toronnyal, a Szt.-György-templom (XIV. sz.), a Miklós-templom (1381-1460.), az u. n. Fürstenhof, pompás olasz renaissance-ízlésben épült palota gazdag reliefdíszítésekkel, most hatóságok hivatalos helyisége; a XII. sz.-ból való régiségtár; az újabban épített iskolák; a városház szép teremmel; a postaépület és a szinház. 3 km.-nyire a várostól van Wendorf tengeri füördő. W. 1256-1358. Mecklenburgnak volt fővárosa és gazdag hanzaváros. A vesztfáliai békében a körülütte fekvő vidékkel együtt Svédországnak jutott. 1803 jun. 26. a körülötte fekvő vidékkel együtt Svédország 1 258 000 tallérért 100 évre elzálogosította Mecklenburg-Schwerinnek oly feltétellel, hogy ez idő leforgása után a fentnevezett összeg és az utána esedékes 30% kifizetése után Svédország visszaválthatja. V. ö. Burnmeister, Beschreibung von W. (W. 1857); Schildt, Gesch. d. Stadt W. bis zum Ende d. XIII. Jahrhunderts (Rostock 1872); Grimm E., Münzen der Stadt W. (Berlin 18797).
l. Bizmut.