Mihály, lengyel király, l. Mihály (1).
József, 1848-49-iki tábornok, l. Vysocki.
régi német gabonamérték, 2 malter és 24 mérőre (scheffel) volt felosztva: a porosz W. = 13,19 hl., a szász W. = 28,95 hl. volt.
a Rajna jobboldali mellékvize Wiesbaden porosz kerületben; a Taunusban ered s Lorchnál torkollik.
Hermann, német afrikai utazó, szül. Odera m. Frankfurtban 1853 szept. 4-én. 1874. egy mecklenburgi gyalogezrednél szolgált mint tiszt. 1881. a németafrikai társaság szolgálatába lépett és Kasszai vidékére utazott Pogge és Sao Paolo de Loandával, a Lubiláton át Lualatáig, ahonnan Pogge visszatért, mig W. Tippu Tippel Zanzibár felé indult s 1881 nov. 1. Szaadaninál elérte az Indiai-óceánt, miálta befejezte az Afrikát nyugatról keletre átmetsző utat. A belga király szolgálatában azután 1883 nov. 16. útra kelt a Müller fivérek, François hadnagy és Wolf törzsorvos kiséretében; lehajózott a Lulluán egész addig, ahol az a Kasszaiba ömlik, azután ezen tovább, mig 1884 jul. 16. elérte Leipoldvillet a Kongó mellett. Miután Madeirában egészsége helyreállott, ismét a Kongo vidékére ment. Lundán át Luluaburgba ment, kikutatta a bazsilángok népét és 1886. és 1887. ismét Nyangve vidékére ment, onnan Tanganyikáb aés a Siren át egész Kvelimáneig. Ezzel végrehajtotta Afrikának második átmetszését. Erre német gyarmati szolgálatba lépett s 1889. mint birodalmi biztost azzal bizták meg, hogy a kitört lázadást elfojtsa, amit a vezetőjük Busiri 1889 máj. 8. történt elfogatása és Bagamojo elfoglalása által teljesített is. A német császár ezredesi ranggal tüntette ki, később nemesi rangra is emelte. Miután igy Német-Kelet-Afrika ügyeit rendezte s a visszatérő Emin pasát fogadta, Egyiptomba ment, hogy megrongált egészségét helyreállítsa. 1892. ismét útra kelt, hogy egy nagy gőzhajóval eljusson a Tanganyikáig, de e feladattal végre másokat bizott meg, maga pedig a rabszolgaság ellenie gyesület expedicíóját vezette a Nyasszáig és Tanganyikáig. Munkái: Im Innern Afrikas (Lipcse 1888); Unter deutscher Flagge quer durch Afrika (Berlin 1888); Meine zweite Durchquerung Äquatorialafrikas vom Congo zum Sambesi 1886 bis 1887 (Odera m. Frankfurt 1891); Afrika, Schilderungen und Rathschläge (Berlin 1895). V. ö. Ruhle, Hermann von W. (1892).
Nutt. (növ.), a vitorlásviráguak iszalagcserjéje, 2-3 faja Észak-Amerikában, Khinában és Japánban él. Levele páratlanul szárnyalt, virága kék, fürtös (kék akácfa), hüvelye hosszu, mind a két fele egyenetlen. A W. chinensis DC. (Glycine Chinensis Sims.) hazája Mongolország és Khina, egész 30 m. magas, levele fiatal korában selymes szőrü, virágfürtje dísz-iszalagjainknak, déli falon kissé védve kitelel. A W. frutescens DC. északamerikai; valamennyi része kisebb, később virágzik, több fajtáját ültetik, de érzékenyebb, mint az előbbi. Mind a kettőt lombnak és falzatdísznek ültetik.
(angolszász) a. m. bölcsek tanácsa, az angolszászok régi rendi gyülekezete.
(ásv. barolit), szénsavas bárium (BaCO3), kristályai rombos rendszerbeliek, rendesen hármas ikrek, melyeknek összenövéséből hatszöges rendszerbeli piramisra emlékeztető alak keletkezik; néha hatoldalu oszlop, piramis és véglap kombinációjának is látszik és általában a külsőből hatszöges rendszerbelinek itélnők. A kristályoknál gyakoriabbak a gömb-, veséded-, fürtalaku halmazok szálas-rostos szerkezettel. Szintelen, szürkés, sárgás, üvegfényü. K. 3-3,5, fs. 4,2-4,3. Nálunk elvétve Boicán (Hunyad) graniterben, Alsó-Sajón (Gömör) vaspáttelepben.
(ejtsd: vithingtn), város Lancaster angol grófságban, Manchester tőszomszédságában, (1891) 25 729 lak.
(Vitkovic), falu Mistek morva kerületi kapitányságban, az Ostrawitza bal partján, vasút mellett, (1890) 10 294 lak., szénbányákkal, vasművekkel, amelyek több mint 10 000 munkást foglalkoztatnak.