az ugyanilyen nevü karinthiai kerületi kapitányság székhelye a Lavant völgyében, vasút mellett, (1890) 4255 lak., ólomfehér-, kasza-, celluloza- és kocsirugó-készítéssel; jelentékeny gyümölcs- és fakereskedéssel; Henckel von Donnersmarck-féle kastéllyal; környékén vasművekkel és barnaszénbányászattal.
(ásv., rézantimon-fény, kalkosztibit), szulfó-só, rézantimonszulfid (CuSbS2), rombos rendszerbeli táblás és oszlopos kristályokban és szemcsés halmazokban, ólomszürke, vasfekete (néha tarkán futtatva. K. 3,5, fs. 4,7. A Harzban (Wolfsberg) és Spanyolországban (Granada) találják.
község Vöcklabruck felső-ausztriai kerületi kapitányságban, vasút mellett, (1890) 2669 lak., közelében barnaszénbányával. 1626 nov. 30. itt győzte le Pappenheim a föllázadt parasztokat.
József, matematikus, szül. Károlyvároson 1776 jun. 29., megh. Budapesten 1859 április 18. Első tanulmányairól mitsem tudunk, magasabb tanulmányait Olaszországban végezte; ahol különösen természettudományokkal foglalkozott, Volta és Spallanzani tanítványa volt. 1797. az eszéki gimnáziumban lett tanár, 1810. a matematikai tanára a kassai akadémiában és 1820. a felsőbb mennyiségtan tanára a pesti egyetemen, hol 1833-ig működött. Művei: Introductio in theoriam motus (Kassa 1800); Positiones ex algebra, geometria, mathesi pura et applicata (u. o. 1803-08); Elements geometriae purae (u. o. 1811); Introductio in mathesim puram (3 kötet, u. o. 1820-38).
város Stralsund porosz kerületben a Pesne partján, 7 km.-nyire a torkolatától, vasút mellett, (1890) 7880 lak., szesz-, dohány-, cement-, parkettgyártással, kémiai gyárral, nagy gőzmalmokkal. W. azelőtt a Pomerán-W.-i hercegeknek volt székhelye és már a XII. sz.-ban erős vár. 1628. Wallenstein, 1630. a svédek, 1637. a császáriak, 1638. a svédek, 1675. a nagy választófejedelem foglalta el; 1713. az oroszok rabolták ki és 1715. a svédek foglalták vissza. V. ö. Heberlein, Beiträge zur Gesch. der Burg und Stadt W. (W. 1891-92).
Mihály, l. Német művészet.
tiroli eredetó grófi család, mely jelenleg két ágban virgázik: a W.-Trostburg és W.-Rodenegg-ágban. Tagjai közül említendő: W.-Trostburg Henrik, szül. 1841., megölte magát 1897 febr. 11. Osztrák udvari fővadászmester, utóbb főkonyhamester volt. - Antal Simon Károly, osztrák diplomata, szül. 1832 aug. 2-án. A diplomáciai pályára lépett s 1870-80. mint követ több európai udvarban tartózkodott. 1881-ben a külügyminisztérium politika-kereskedelmi osztályfőnökévé nevezték ki és mint ilyen vezette Németországgal az alkudozásokat és a Duna-kérdéssel is foglalkozott. 1882. osztrák követté nevezték ki az orosz udvarhoz. Jelenleg Párisban képviseli Ausztria-Magyarországot.
(ejtsd: vulleszt'n) Vilmos Hyde, angol kémikus és fizikus, szül. East Derehamben (Norfolkshire) 1766 aug. 6., megh. Londonban 1828 dec. 22. Cambridgeben orvosi tanulmányokat végzett, azután egy ideig Bury St. Edmundsban (Suffolk), majd Londonban mint orvos működött. 1800. felhagyott működésével és azóta mint magánzó élt Londonban. Idejét fizikai és kémiai munkálatokkal töltötte, melyek által kivált a kémia terén nem csekély érdemeket szerzett. Érdemei elismeréséül a Royal Society 1793. tagjává, 1806. titkárjává választotta és az Astron. Society és a Board of Longitude is tagjai közé vette fel. W. fedezte fel a platina kalapálhatóságát és nyujthatóságát, továbbá a platinaércben előforduló palladiumot és ródiumot. A fizikában érdemei is vannak. Tökéletesítette a mikroszkópot és a Hooke-féle camera lucidát, szerkesztett egy regflexio-goniometert, végül neki köszönhető a kriofór feltalálása, a galvánikus kettős lemez és a galvánikus gyűszükészülék.
(ásv.), mészszilikát (Ca3Si3O9), a természetben az egyedüli tiszta kovasavas mész, egyhajlásu kristályokban, leginkább táblás alakokban (azért a német Tafelspatnak is mondja a. m. táblás pát), ritkábban oszloposan, leggyakrabban pedig szálas, rostos, sugaras halmazokban terem. Fehér, sárgás, vöröses, üvegfényü; jól hasad, hasadási lapjain gyöngyfényü. K. 4,5-5, fs. 2,8-2,9. Nálunk kiválóan szépen mint kontakt képződményt Csiklován (Krassó-Szörény), kékes mészpátban gránittal találni, továbbá Dognácskán, Rézbányán és Nagyágon.
1. Pomerániához tartozó sziget, amelyet a szárazföldtől a Dievenow, Usedom szigettől pedig a Swine választ el. Hossza 35, szélessége 3-20 km.; területe 245 km2. Szélein homokdombok vannak; belseje si. A 14 000 lakosnak fő keresetforrása az állattenyésztés és halászat. Fontosabb helyek W. és Midsdroy tengeri fürdő. - 2. W., város az ugyanily nevü sziget DK-i szögletében, vasút mellett, (1890) 4965 lak., hidakkal, amelyek a 3 águ Dievenowon át a szárazra vezetnek; 3 hajógyárral, halászattal, élénk kereskedelemmel. W., a legendaszerü Vineta, állítólag már a IX. sz.-ban virágzó kereskedő város, 1125-től kezdve 1170-ig pedig püspöki székhely volt. A XVI. sz.-ban svédek és brandenburgiak küzdöttek a birtokáért.