(ejtsd: vullett) Vilmos, angol részmetsző, szül. Maidstoneban 1735 aug. 15., megh. Londonban 1785 máj. 23. Különösen kiváló festői tájképmetszeteket készített, melyekben a metszés és a rézkarcolás technikáit egyesítette.
l. Gyapjuzsák.
(ejtsd: vulics), azelőtt önálló város, jelenleg London DK-i külvárosa Kent grófságban a Temze D-i partján, vasút mellett, (1891) 98 966 lak., nagy kábelgyárral. W. az összes angol tüzérség székhelye, nagy arzenállal (40 ha.), katonai akadémiával (Royal Military Academy) és tüzérségi collegesel. A Royal Military Repositoryban van a várágyumodelek stb. gyüjteménye.
a cső belseje azonos a francia La Hitte-rendszerrel, csak a huzagélek gömbölydedek (W.-huzagok). A csövek eleinte az Armstrong-rendszer szerint mint gyűrüs csövek, de később a jobbnak bizonyult Fraser-rendszer szerint készültek.
(ejtsd: vunszokket), város Rhode-Island amerikai állam Providence countyjában, annak É-i határán, a Blackstone-river mindkét partján, (1890) 20 830 lakossal, pamut-, gyapju-, kammgarngyárral, gummiárukészítéssel, mosógépgyárral.
l. Curare.
l. Vas és Vasművesség.
az ugyanis nevü járás székhelye Erfurt porosz kerületben, a Wipper forrásánál, vasút mellett, (1890) 1961 lak., szivar- és vattagyártással, három sörgyárral és malmokkal.
(ejtsd: vuszter), 1. Anglia egyik Ny-i grófsága, a Severn környékén, 1912 km2 területtel, (1891) 413 375, egy km2-re 216 lak. Legjelentékenyebb magaslatai a DNy-i határon a Malvern-hills (legföljebb 440 m.). A Severn itt veszi föl a Stour, Teme és Avon mellékvizeit. Az éghajlat enyhe. A föld a folyók völgyeiben igen termékeny. A különböző gabonaféléken kivül termelnek hüvelyeseket, zöldséget, komlót, sáfránt és kitünő gyümölcsféléket, nevezetesen almákat és körtéket, amikből bort is szüretelnek. A hegyek és dombok lejtőin szarvasmarhatákat és juhokat tenyésztenek. É-on kőszenet is bányásznak. Anglia leggazdagabb sótelepei Droitwich mellett vannak. A fő foglalkozás a mezőgazdaság; de nem jelentéktelen a bőr-, az üveg-, porcellán- és gyapjuipar sem.
2. W., az ugyanily nevü angol grófság székhelye, a hajózható Severn bal partján, vasutak mellett, (1891) 42 905 lak., bőrcserzéssel, vasöntéssel, ecet-, szeszgyártással és különösen virágzó kesztyü- és porcellániparral (itt készítik a legjobb angol porcellánt); vakok iskolájával, ipariskolával, zenecsarnokkal, szinházzal, muzeummal, különféle jótékonysági intézettel. Legkiválóbb épülete a 680. Ethelred merciai király által alapított, de csak a XIV. sz.-ban befejezett és újabban restaurált 137 m. hosszu és 38 m. széles gót székesegyház, igen érdekes normann kriptával, a XIII. sz.-ból való korai gót kórussal, János királynak és Artur hercegnek (VIII. Henrik fivére) sírjaival és egy hatalmas toronnyal (60 m. magas). 1651 szeptember 3-án itt győzte le Cromwell II. Károly hadait.
3. W., kerület a Fokföld ÉNy-i tartományában, a Breede folyó forrásvidékén, 6793 km2 területtel, (1891) 12 605 lak., akik közt 5082 fehér bőrü. Székhelye W., 5404 lak.
4. W., az ugyanily nevü county székhelye Massachusetts amerikai államban, a Blackstone-folyó partján, vasútak mellett, (1890) 84 655 lak., jelentékeny gyáriparral, amely gépek, mindenféle szerszámok, csizmák és cipők, pamut-, gyapjuáruk, pianinók, drót-, fegyver-, kocsi- stb. készítésével foglalkozik. Közművelődési intézetei: az akadémia, a kat. college, politechnikai intézet, egy régészeti társulat könyvtárral (90 000 kötet) és régiségek érdekes gyüjteményével, nyilvános könyvtár (70 000 kötet) és természettudományi társulat. Kiválóbb épületek: egy hadi emlék, a törvényszéki épületek, a City-Hall, a posta és a Mechanik's Hall.
Vilmos, angol költő, szül. Cockermonthban (Cumberland) 1770 ápr. 7., megh. Rydalban 1850 ápr. 23-án. 1797 óta Coleridge meghitt barátja volt, akivel együtt ugazta be 1798. Németországot. Southey halála után ő lett udvari költő (1843). Munkái: The evening-walk (London 1793); Lyrical ballads (3 köt., 1798-1807); Descriptive sketches in verse (London 1793); The recluse (u. o. 1814); The white doe of Rylstone (u. o. 1815); Peter Bell (u. o. 1819); The river Duddon (szonett, 1820); Vaudracour and Julia; Ecclesiastical sketches; Memorials of a tour on the Continent (London 1822); Description of the lakes in the North of England, Yarrow revisited (1835); Poetical works (8 köt., utolsó kiadás 1882-86); Prose works (3 köt., 1876). Unokaöccse W. Kristóf adta ki Memoirs of William W. (2 köt., London 1851). V. ö. Calvert, W., a biographical and aesthetic study (Boston 1879); Suterhland, W. W., the story of his life (u. o. 1888); Middleton, W. W. (u. o. 1888).