(ejtsd: vörkingtn), város Cumberland angol grófságban az Ir-tenger partján a Derwent torkolata és vasút mellett, (1891) 23 522 lak., hajó-, szalmakalapgyártással, vitorlavászonszövéssel, kémiai gyárral, jelentékeny vasművekkel, halászattal; hullámtörők által védett kikötővel; jelentékeny vas- és szénkereskedéssel.
(ejtsd: vörkszop), város Nottingham angol grófságban Sheffieldtől DK-re, (1891) 12 374 lak., kötött árukészítéssel, jelentékeny malátagyártással. Mellette van W.-Manor Newcastle herceg kastélya és Welbeck-Abbey, Portland herceg lakóháza.
város Firesland németalföldi tartományban a Zuider-tó közelében, vasút melltt, 4262 lak., halászattal; XVI. és XII. sz.-ból való gót kat. templommal.
az ugyanily nevü járás és püspökség székhelye Rajnai Hessen tartományban a Rajna balpartján, vasutak mellett, (1895) 28 636 lak., jelentékeny bőrgyártással (4000 munkás) posztó-, gép-, cikoria-, pezsgő-, borgyártással, palatáblakészítéssel, kémiai iparral, gőzmalmokkal és bortermeléssel (Liebfraumilch); egykori erődítményeinek maradványaival; IV. Lajos hesseni nagyherceg emlékszobraival; városházzal, amelyben az egykori birodalmi városi levéltárat őrzik; Heyl báró házával; ezt az 1794. feldúlt püspöki udvar helyén építették, amelyben Luther hitvallomást tett. Szép román ízlésü dombja (152 méter hosszu, 36 méter széles) négy toronnyal, két kupolával, a XI-XII. sz.-ban épült; a XV. sz.-ból való a gót déli kapu gazdag domborműdíszítéssel. A Pál-templomban, most muzeumban a W. és környékéről való prehisztorikus római és frank régiségek, egy városi meg egy Luther-könyvtár van elhelyezve; ez utóbbi Luther és kortársainak műveit, továbbá régi W.-i nyomtatványokat tartalmaz. A Luther-téren áll a Luther-emlék, amelyet nagyobbára Rietschel tervezett és 1868. Kietz, Donndorf és Schilling fejezett be. Az emlékmű 100 m2-nyi területet takar; a 6 méter magas, gazdagon díszített főállványon van Luther kolosszális szobra; ezenkivül 11 részint ülő, részint álló szobor díszíti; ezek: Bölcs Frigyes, Fülöp hesseni gróf, Reuchlin, Melanchton, Waldus Péter, Wicliffe, Huss és Savonarola, közben pedig allegorikus városi alakok, aminő a protestáló Speier, a szomorkodó Magdeburg és a hitvalló Augsburg.
W., a római Borbetomagus, Németország legrégibb városai közül való és kelta eredetü. Már a római időkben püspöki székhely volt. Az V. században a burgundok egyik középpontja volt. A frank királyok, maga Nagy Károly is többször lakott és tartott gyülést benne. W. későbben hanyatlásnak indult, de Burchard püspök (1000-25) újra alapította és a város csakhamar újra felvirágzott. Az invesztitura-harcban W. a püspöke ellen fordult és ezzel megvetette önállóságának alapját. Mint birodalmi város gyakran volt birodalmi gyüléseknek szinhelye és 1122. itt kötötték meg a W-i konkordátumot. A II. Frigyes korabeli harcokban W. sokat veszített jelentőségéből. A birodalmi gyülések közül, amelyeket itt tartottak, a kiválóbbak: az 1495-iki, amelyen I. Miksa az örök béke felől tárgyalt és az 1521-iki, amelyre Luther is megjelent. A 30-éves háboruban Mansfeld, Tilly, a spanyolok és svédek megzsarolták. 1689. a franciák egészen feldulták. 1801. Franciaországhoz és 1815. Hessen-Darmstadthoz került. V. ö. Nover, Das alte und neue W. in Schrift und Wort (1895); Soldan H., Beitrag zur Geschichte der Stadt W. (W. 1897); Koehne C., Die Wormser Stadrechts-Reformation vom J. 1499 (1 köt., Berlin 1897).
(Wormsi-saar vagy Hio-rotsi-saar, Ormsö), Esztonia orosz kormányzósághoz tartozó sziget a Keleti-tengerben, Nukü és Dagö szigetek közt, 94 km2 területtel, 2060 nagyobbára svéd lakossal. A sziget erdős; rajta sok a vándorkő.
l. Henrik (IX. köt., 75. old.).
Miciszláv herceg, a magyar szabadságharc vértanuja, szül. 1825., bitófán megh. Pesten 1849 okt. 20. A hires lengyel hercegi család utolsó sarja volt. Mint ifju jött el hazánkba, hogy a lengyel légióval harcojon értünk. Sok csatában küzdött, mig végre 1849 aug. 9. a temesvári csatában elfogták, Pestre vitték s az Újépületben felakasztották. Testét a józsefvárosi temetőben földelték el, honnan 1867. egy nő átvitette a kerepesi temetőbe. A magyar ifjuság 1877 nov. 2. síremléket állított neki a kerepesi temetőben, melynek leleplezésére a lengyel ifjuság is küldött képviseletet.
orosz botanikus, l. Voronin.
falu Köln porosz kerületben, a Rajna bal parjtán, vasút mellett, (1890) 5507 lak., sör-, téglagyártással, gőzmalommal. 1288 jun. 5-én János brabanti herceg itt legyőzte ellenfeleit és a kölni érseket is elfogta.
(ejtsd: vorszó) Jens Jakab Asmussen, dán archeologus, szül. Veilében (Jüttland) 1821 márc. 14., megh. 1885 aug. 15. Előbb a papi pályára készült, azután jogot tanult, 1838-43. a királyi északi régiségi gyüjtemények segédfelügyelője volt. 1845. útra kelt és beutazta egész Skandináviát, Német-, Angol-, Francia- és Olaszországot. 1847. a dán állam összes régiségeinek főfelügyelője lett, 1865. a régiségi és etnográfiai muzeumok igazgatója. A m. tud. akadémia 1872. választotta kültagjává. Nevezetesebb munkái: Danmarks Oldtid (Kopenhága 1843, németül u. o. 1844); Blekinse Mindesmärker fra Hedenold (1846, németül: Zur Althertumskunde des Nordens, Lipcse 1846); Den Danske Erobring af England og Normandiet (1863); Om Danmarks tidligste Bebyggelse og aeldste Kulturforhold (1872); Die Ugeschichte des Nordens nachgleichzeitigen Denkmälern (Hamburg 1878); Nordens Forhistorie (1881). Ezeken kivül még számtalan kisebb munkája és értekezése jelent meg.