a yards rövidítése.
(ejtsd: jekla), az ugyanily nevü járás székhelye Murcia spanyol tartományban, a felső Jua bal partján, a Monte-Castillo lábánál elterülő fensíkon, vasút mellett, (1887) 17 706 lak., római régiségekkel.
a Shetland-szigetek (l. o.) egyike.
l. Jellow-fém.
l. Hydrastiv.
(ejtsd: jelloszton), a Misszuri egyik legjelentékenyebb (1600 km.) jobboldali mellékfolyója. Wyoming ÉNy-i részében ered a róla elnevezett nemzeti parkban a Y.-tóból; két nagy vizesést alkotva egy canonba (180-360 m. mély, fent 300-1400 m. széles és 38 km. hosszu) zuhan alá, átfolyik Montanán és Fort Unionnál torkollik. Körülbelül 1200 km. hosszuságban hajózható; számos mellékfolyója közül a Big Horn és a Powder legjelentékenyebb.
(nemzeti park), Észak-Amerika sziklás hegységében (Rocky Mountains), Wyoming, Montana és Ida államok, illetőleg territoriumok összeszögelésénél, azon 160 m2 területen levő tündéries vidék, melyet gyönyörü fekvése és számos természeti nevezetessége valóságos világ csodájává avatják, amelyhez foghatót sehol a világon nem ismernek. 1871 óta ismerik; néhány évvel ezelőtt csak jól felszerelt expedicióval volt hozzáférhető, ma már a Pacific-vasút vezet el mellette és több ezer ember látogatja évenkint. A Yellowstone folyó eredetéhez közel lévén, Y. néven állami birtoknak deklarálták, hogy megvédjék az elpusztulástól és a nyerészkedők kizsákmányolásától. Fiatal vulkáni kőzetek alkotta fensíkon meleg források ezrei, sistergő gőz- és gázkiömlések, gejzirek, fortyogó iszapvulkánok, tiszta, meleg vizzel telt kerek medencék, meleg és hideg patakok nagy terjedelmü és több méternyi vastag, különféle szinekben pompázó kovatufa-bekérgezések, hatalmas opál- és kovatufa-terraszok, kénlerakódások, apróbb-nagyobb vulkáni kúpok váltakoznak sűrün egymással. A meleg források száma meghaladja a 7000-et, a működő gejzireké a 30-at, melyek között van olyan is, melynek vizoszlopmagassága eléri a 96 m.-t. L. Gejzir.
(növ.), l. Podacarpus.
(Jemen), Arábia legfontosabb tartományainak egyike, Hedsásztól D-re, a Bab el Mandeb útig terül el; Hedsásszal együtt 567 220 km2 ter., 11/2-2 millió lak. ÉK. felé Arábia hegyes részét teszi, mindenütt sűrü erdők és kávéültetvények lepik el, melyeket mesterséges öntözés segélyével mívelnek. Nőnek benne azonkivül pompás szilfák, tamarindák, sok helyen buja gyeppázsit tarkítja földét, melyből kis folyók és források fakadnak. Y. az ókor Boldog-Arábiája. A sík partvidéket Tehamának hivják. Fővárosa Szana, 40 000 lak.
l. Jen.