Ferrigni (l. o.) olasz és Sterne (l. o.) angol iró álneve.
1. D.-Ausztráliához tartozó 200 km. hosszu és átlag 35 km. széles félsziget, amelyet Ny-on a Spencer-, K-en a Szt.-Vince-öböl határol; legdélibb csúcsát az Investigator-szoros választja el a Kenguru-szigettől. É-i részében a mocsáros és bozóttal benőtt vidékeken vannak Wallarvo és Moonta rézbányák, mig D-en jó búzaföldek is találhatók.
2. Y., félsziget, az ausztráliai kontinens ÉK-i részében, a Nagy-oceánon és Karpentária-öböl közt. Legészakibb pontját, a Y.-fokot az Endeavour-szoros választja el a Torres-szigetektől és a Torres-szoros Új-Guineától. Dacára, hogy az itteni föld termékeny, csakis az aranytermő vidéken keletkeztek nagyobb telepek: Palmersville és Cooktown.
3. Y. v. Yorkshire, Anglia legnagyobb grófsága az Északi-tenger, Durham, Westmoreland, Lancaster, Chester, Derby, Nottingham és Lincoln közt, 15 713 km2 területtel, (1891) 3 208 813 lak. Partjai a Tees-torkolattól Flamborough-Headig jobbára sziklás, meredek és a Robin-Hood-öböltől D-re éri el a legnagyobb magasságát (296 m.); D-re Spurn-Headig pedig alacsony. Az Északi-tenger és Humber közt van Holderness-félsziget. A grófság 3 kerületre oszlik, ezek: East-, West és North-Riding. A K-i és Ny-i rész dombos vidék; e kettőt egymástól a 65 km. hosszu és átlag 26 km. széles Y.-i síkság (Plain of Y.) választja el egymástól. A K-i dombos vidék magában foglalja a North-Y.-Moors vagyis Egton-Moors meg a Yorkshire-Wolds nevü vidékeket, amelyek közül az előbbi North-, az utóbbi East-Ridingben van. A Ny-i Moorlands vagyis Yorkshire-Hills a Pennini-hegylánc nyulványai; ezek széles felföldet alkotnak itt-ott romantikus szépségü völgyekkel és hegyben végződő hegycsúcsokkal. K-i oldalukon a Y.-i síkság felé számos sziklás völgy ereszkedik le, amelyek közül az Aire völgye hires. A fő kincs itt azon széntelep, amely Leedstől kezdve 24-35 km.-nyi szélességben 100 km.-nyi távolságra Nottinghamig húzódik. Ez és a kisebb széntelepek 1894. csaknem 16 millió t. szenet szolgáltattak. Ezenkivül Y. grófság Angliának vasércekben is egyik leggazdagabb vidéke, vannak továbbá ólombányái, rézércerei, mész- és épületkőbányái is. A mezőgazdaság legvirágzóbb Holderness-félszigeten és a Y.-i síkságon. A terjedelmes legelők előmozdítják a ló-, szarvasmarha-, juh- és sertéstenyésztéstést. A gyapjutermelés nagy; kitünő minőségü sonkát is készítenek. Fontos még a tengeri halászat is. A West-Riding egyike Anglia legiparosabb vidékeinek; Leeds, Bradford, Huddersfield, Halifax és Wakefield a gyapju-, Dewsbury a shoddy-iparnak; Sheffield hires acélárukat készít; Rotherhamnak nagy vasművei vannak; a pamutfonást is sok helyen űzik; ezeken kivül készítenek durva vásznat, kötélárukat, cérnát, pamutkelméket, szőnyegeket, bőrt, papirt, üveget és kémiai szereket stb. Hull, Goole, továbbá Whitby, Middlesborough és Scarborough élénk kereskedelmi helyek. V. ö. Hughes, Geogr. of Yorkshire (London 1878).
4. Y., az ugynaily grófságnak és Anglia primásának székhelye, a róla elnevezett síkságon, a Foss és Ouse összefolyásánál, vasútak mellett, (1891) 67 004 lak., gép-, kocsi-, sör-, üveggyártással, vasöntéssel és vászonszövéssel; több közép- és szakiskolával; filozofiai társasággal és ennek (római régiségeket tartalmazó) muzeumával, botanikus kerttel, értékes érseki könyvtárral, szinházzal, zenecsarnokkal, a Fine Art Industrial Exhibitionban műgyüjteményekkel; több jótékonysági intézettel. A csinos és csendes városnak szűk, de tiszta utcái vannak és gazdag régiségekben. Épületei közt a legkiválóbb az 1472. fölszentelt Szt.-Péter-székesegyház (képét l. Építészet XVI. mellékletén), a gót építőművészet kiváló remeke; 158 m. hosszu, hajójában 32 m. széles és 28 m. magas 3 toronnyal, amelynek középsője 65 m., a nyugati homlokzata felett emelkedő és 1402. befejezett 2 torony pedig 60 m. magas. A székesegyházzal folyosó által van összekötve a káptalan háza, szabályos nyolcszög csinos oszlopokkal és üvegfestményekkel. Egyéb templomok a kat. Wilfried-, a Mindenszentek-, a Szt.-Margit-templom. Az u. n. kastély törvényszék helyisége, fogház és County-Hall; mellette vannak az I. Vilmos által római időkből való alapokon nyugvó erősségnek, a Clifford-toronynak romjai. Az Ouse mellett áll a modern városház (Mansion-House) és a Guildhall. A város közelében van Bishopthorpe falu a primási palotával, a kat. Amplefort collegesel és Howard barok ízlésü kastéllyal, amelyben műkincseket őriznek. Y., az ókori Eboracum, Trajanus ideje óta Britannia tartománynak volt a középpontja; későbben Eoforwyc néven Northumbria és Deira angolszász királyságoknak lett a fővárosává. A dánok 867. elfoglalták és mindjár után a falai alatt az Osbert és Ella vezérlete alatt álló angolszászokat megverték; ez idő óta az elsőséget Londonnak kellett átengednie. I. Vilmos 1068. foglalta el és itt koronáztatta meg magát. 1160. és 1322. a parlament ülésezett benne. 1438 szept. 8. itt koronázták meg III. Rikárdot. V. ö. Wellbeloved, Eburacum or Y. under the Romans (London 1832).
5. Y., az ugyanily nevü county székhelye Pennsylvania amerikai államban, a Codorus-creek és vasút mellett, (1890) 20 793 lak., szivar-, mezőgazdasági eszközök-, maláta-, gyufa-, szeg-, kocsi- és papirosgyártással, malmokkal és élénk gabonakereskedéssel.
angol hercegi cím, melyet régente az angol uralkodó másodszülött fia szokott viselni. III. Eduárd fiát, Edmund herceget ruházta fel vele, ki a York-ház alapítója és a fehér rózsapárt feje lőn, mig bátyja János, a Lancaster-ház alapítója, a piros rózsát vette fel címerébe. (A két ház harcát az angol koronáért l. Nagy-Britannia történetében.) VIII. Henrik és I. Károly trónörökös korukban bátyjuk haláláig viselték a Y. címet, II. Jakab pedig, száműzetése idejében második fiának, Henrik Bencének adományozta a Y. hercegi címet, ki a történelemben Y. bibornok neve alatt fordul elő (megh. 1807., ő volt az utolsó sarja a Stuart-háznak). I. György király 1716. fivérét, Ernő Ágostot, osnabrücki hercegpüspököt nevezte ki Y. herceggé; ennek halála után 1728. Eduárd Ágost, III. György fivére nyerte el e címet (1760)., melyet III. György 1784. másodszülött fiára, Frigyesre ruházott, ki 1763. született s már a következő évben osnabrücki hercegérsekké lett, mely méltóságot egész az érsekség szekularizációjáig (1803) viselte. Berlinben, Nagy Frigyes befolyása alatt katonává kiképeztetve, 1791. házasságra lépett Friderika porosz hercegnővel; 1793. az angol-hannoveri hadsereg parancsnokává neveztetett ki Németalföldön. Miután Valenciennest elfoglalta, Dünkirchen ostromához fogott, de itt súlyos vereséget szenvedett, minek folytán 1794. visszavonult s hadseregének roncsait átszállította Angliába. Ezen kudarcok dacára a király 1795. tábornaggyá nevezte ki Frigyest s az egész angol szárazföldi hadsereg főparancsnokává tette. 1799. az angol-orosz expedicióval Hollandban megbizva, Bergen s Castricum mellett súlyos vereséget szenvedett, mely a szövetségesek vállalatát teljességgel meghiusitá. 1809. nagy botránypör hősévé lett, melyet kedvese, Clarke asszony indított ellene, ki formaszerü kereskedést űzött a tiszti kinevezésekkel. A közvélemény Frigyes ellen nyilatkozott, mire kénytelen volt állásáról lemondani. Testvére, a régens-herceg ugyan 1811. visszaadta neki címeit, de nyilvános szereplésre ezzel véget ért. A felsőházban ellensége volt a katolikusok emancipációjának. Megh. Londonban 1827 jan. 25., A St.-James-parkban emlékszobra látható. Újabban Albert, a jelenlegi walesi herceg másodszülött fia György (szül. 1865) viseli a Y. hercegi címet.
A filloxerával szemben ellenállóbb direkttermő amerikai szőllők közé tartozik, mely hazánkban is eléggé el van terjedve. Növése gyenge; fürjei kicsinyek, bogyói középnagyok, sötétkékek, vöröses lével s a málnára emlékeztető zamattal. Érése elég korai; hosszu metszést kiván. Itt-ott alanyszőllőnek is használják.
l. York (3).
a legjobb angol sertések (l. o.) egyike. Szine fehér, nagysága változik, mert van kicsi, közép és nagy, de nálunk rendesen csak a középnagyot tenyésztik, azonban a nagy Y.-t jobbnak tartják, mert inkább zsírra hízik és termékenyebb mint a középnagy és kicsi.
departamento Hondarus középamerikai köztársaságban, az Atlanti-oceán mellett, 13 996, nagyobbára indus lak., pompás mahagoni-erdőkkel. A Sierra de Pija ágazza be. Főhelye Yoro, az Aguan egy mellékvizénél épült.
(Joruba, Jarriba), tágabb értelemben egész K-i Guinea, amelyet a Y.-négerek laknak; szűkebb értelemben ennek a vidéknek középső része Dahomej, az egbák, jebuk (saját nyelvükön nagok) és más kisebb néger törzsek országa, a Benin és Nupe közt, mintegy 30 000 km2 területtel és 900 000-1 200 000 lak. A szűkebb értelemben vett Y. É-i részét K-Ny-i irányban húzódó hegyek takarják, amelyek 600 m.-nyi magasságot érnek el. Többi része dombos vagy sík. Az Ogun, Oni, Osun vagy Osszun, Omi és Oluva öntözik. A föld termékeny; fő termékek: kukorica s igname. A tenger felőli részében nagy terjedelmü erdők vannak, amelyekben bőven található az olajpálma. Az afrikai indigó (Lonchocarpus cyanescens) vadon terem, a lakosoknak csaknem negyedrésze foglalkozik pamutkelmekészítéssel és festéssel. A főváros Ojo (40-60 000 lak.), a legjelentékenyebb helység azonban Ibadan, a négerek Londona 120 000-200 000 lak. Az angolok már régen igényelték az ország fölötti fenhatóságot, amelyet 1894. a különböző törzsfőkkel kötött egyezségek szerint el is nyertek. V. ö. Barber, Oshiele or Village, Life in the Y. country (London 1856); Hinderer Anna, Seventeen years in the Y. country (u. o. 1872); Payne, Table of principal events in Y. history (Lagos 1893).
(ejtsd: jozemiti velle), nagyszerü természeti szépségeiről hires völgy Kalifornia északamerikai állam Mariposa nevü countyjában, a Sierra Nevadában. Hossza 24, átlagos szélessége 1,5 km.; a Merced-river folyik át rajta. A völgy mindkét oldalán csaknem merőleges falu sziklatornyok emelkednek ki gránitból, aminől El Capitan (1006 m.), Cathedral Rock, Three Brothers (1198 m.), Half Dome (1443 m.), Cap of Liberty (610 m.) stb. Számos vizesése közül a legjelentékenyebb a Bridal Veil-vizesés, amelyet az ugyanily nevü patak alkot és amely 270 m.-nyi magasból zuhan alá, a Yosemite- és Nevada-zuhata (186 m.). A völgy végében van a Mirror-lake, amelynek vizében a csaknem rázuhanó sziklák tükröződnek vissza. A völgye 1851. Boling kapitány fedezte föl. 1864. a kongresszus Kaliforniának adományozta oly feltétel alatt, hogy nem szabad eladnia, hanem nyilvános parkul kell hagynia. V. ö. Raynolds, The Yosemite guidebook (Boston 1882).
(ejtsd: jál), város Cork ir grófságban, a Blackvater torkolatánál, vasút mellett, (1891) 4317 lak., szép Mária-templommal, modern tengeri fürdővel és gabonakereskedéssel.