L. (növ., jukka), a liliomfélék családjának tagja Észak-Amerika meleg aszományos vidékein tenyésző 20 fajjal. Több évi szárából csavarosan és bojtosan szétmenő bőrös, kemény, hosszu levele szélén jobbadán tüskés; bőséges fürtben álló nagy, de szerény szinü (fehér v. zöld) virága hatostagu. Legismertebb a holdfény-liliom (Y. gloriosa L.), fehér leple a hold világában ezüstösen tündöklik. Nálunk betakarva szabadban is megmarad. A fonalas jukka (Y. filamentosa L.) szára alacsony, levelének széle foszlottasan fonalas, vége hegyes (Ádám tűje); nálunk jobban megmarad. A szavannák pálmája vagy sárkányjukka (Y. draconis L.), 3, sőt 11 méteres pálmatermetü növény, magas derekán álló levél-üstökkel. Üvegházban gyakori. Valamennyiük rostjából papirost készítenek.
(szankszkrit, ejtsd: juga), a. m. járom. Igy hivják az indek mesés négy korszakát. I. Krita vagy Szatja-yuga, ez az indek aranykora, mikor az igazság uralkodik a földön és a betegségtől, nyomoruságtól ment emberek négyszáz évig élnek. Tart a Krita-yuga 1 728 000 ember évig. II. Treta-yuga, ekkor már romlásnak indul az emberiség s kevesebb ideig él. 1 296 000 emberi évre számítják a Treta-ysugát. III. Dvapara-yuga, mely 864 000 emberi évre terjed, az előbbinél rosszabb korszaka az egyre jobban elfajuló emberiségnek. IV. Kali-yuga, a legrövidebb és lehető legrosszabb korszaka a világnak, ez a jelenkor, mely 432 000 évig fog tartani.
(ritkán Kwichpack), 3290 km. hosszu folyó É.-Amerikában, illetőleg Kanadában és az Egyesült-Államokban. Két forrásfolyóból keletkezik, a Perrier-hágón fakadó fő ágból, a Lewes, vagyis Lewisből és a rövidebb Pellyből, amelyek a kanadai határtól 640 km.-nyire, a régi Selkirk erődnél egyesülnek. Vizkörnyékét 1 millió km2-re becsülik. Hajózható része 3000 km. hosszu. De mivel lakatlan, puszta és tundrás vidéken folyik keresztül, rajta forgalom nincs. V. ö. Mac Connel, Report on an exploration in the Y. and Mackenzie Basins (Montréal 1891, térképpel).
indus törzs Kaliforniában.
a. m. Jünnan (l. o.).
Venezuela egykori territoriuma a Caroni és azon vizválasztó közt, amely a Cuyani és az Atlanti-oceán közt húzódik el. Bolivar államban van beolvasztva.
a. m. jurumi, l. Hangyász.
El Paraiso departemento székhelye Honduras köztársaságban, a Choluteca közelében, 8000 lak., közelében gazdag érctelepek vannak, amelyeket 1730. fedeztek föl.
(ejtsd: iverdon), az ugyanily nevü járás székhelye Waadt svájci kantonban, 28 km.-nyire Lausannetól, az Orbe torkolatánál, vasút mellett, (1888) 6330 nagyobbára francia lak., vasiparral, dohány- és sörgyártással; négytornyu kastéllyal, amelyet a XII. sz.-ban Zähringen Konrád épített, 1536-1798. a berni parancsnoknak. 1805-25. Pestalozzi nevelőintézetének volt székhelye, jelenleg pedig könyvtár és muzeum, amelyben kelta és római régiségeket őriznek. Közelében (1 km.-nyire) van Y. fürdő (Bain d'Y.) kéntartalmu ásványvizforrással és fürdőintézettel. Y. a római Eburodunum. V. ö. Crottet, Histoire et annales de la ville d'Y. Gent 1859).
(ejtsd: ivto), az ugyanily nevü jráásnak és 1681-ig egy szuverén fejedelemségnek, Y. királyságnak székhelye Seine-Inférieure francia départementban, vasút mellett, (1891) 7617 lak., vászonszövéssel, kötöttáru-, bőr- és kosárkészítéssel, élénk kereskedéssel. V. ö. Beaucousin, Histoire de la principauté d'Y. (Rouen 1884).