Sándor, görög politikus és miniszter, szül. 1852., Delijannisz (l. o.) unokaöccse. Párisban jogot végzett és azután diplomáciai pályára lépett és külföldi követségeknél szolgálta hazáját. 1890. igazságügyi, 1891. belügyminiszter, 1897 okt. a török-görög háboru lezajlása után, de a béke megkötése előtt, Ralli helyett miniszterelnök és belügyminiszter lett. Ebben az állásban kötötte meg Törökországgal 1897 dec. 4-én a végleges békét.
(Zeyner, Tzainer), 1. Günther, német könyvnyomtató, megh. 1478. Reutlingenből való volt s a nyomdászatot valószinüleg a Fust és Schöffer műhelyében tanulta Mainzban. 1468 óta Augsburgban dolgozott és Sevillai Izidor Etymologiájában ő alkalmazta a német könyvnyomtatók közül először a latin betüket. - 2. Z. János, az előbbinek testvére, szintén könyvnyomtató, megh. 1525-ben. 1473 óta Ulmban dolgozott és Boccacciójával megalkotta az első tipográfiai díszművet. Ékítményeket alkalmazott s az iniciálékat a szöveggel egyszerre nyomta, nem ugy mint kortársai, kik azokat a rubrikátorokkal külön rajzoltatták s festették. Ő nyomtatta még a legrégibb német krónikát: Tütsche Cronica von Anfang der welt uff Keiser Friedrich. V. ö. Hassler, Buchdruckergeschichte Ulms (Ulm 1840).
(másképen Kuango, Kvango, Quango és Nzadi) a Kasszai folyónak mellékvize Afrikában, Angola portugál gyarmatnak területén, a kiokó nép földjén fakad, 1600 m. magasságban a tenger szine felett. Délnek, majd északnak folyva, mint határfolyó először is a portugál birtokokat választja el a Muata Jamvo országától, majd a Kongó államot is határolja, melynek földjét a 6°-tól északra öntözni kezdi. Folyása nagyon rohamos; Tembro Aluma mellett 118 m. magasságból a Vilmos császárról elnevezett zuhatagon át rohan a Kongo-medencébe. A D-i sz. 5°8'-től fogva egészen torkolatáig (körülbelül 300 km.-nyire) gőzhajókkal is járható.
zajlás, l. Jégzajlás.
János, horvát zeneszerző, szül. Zenggben 1834., hol apja katonai karmester volt. Apja ellenezte, hogy zenével foglalkozzék és 12 éves fiától elkobozta az első operát Mária Teréziát, melyet titokban irt volt. Az ifju tehetsége közfigyelmet keltett s apja Rubea és Morassi tanárok közbenjárásával megengedte, hogy fia zenével foglalkozzék, aki is 1849-ben a gimnáziumot Zenggben elvégezvén, belépett a milanói konzervatoriumba, hol a hires Rossi tanítványa volt. Ezen intézetben hat évet töltött s már a harmadik évben zeneszerzeményeivel ezüst érmet nyert és darabjai Milanóban rendkivül sikert arattak. 1855 máj. 4. előadták La Tirolese (A tiroli nő) c. librettóját, melyet maga a szerző dirigált, mire meghivták a Scala-szinház zenei művezetőjévé. 1856. visszatért szülővárosába. Itt irta Amelia, Adela és a Messinai ara címü operáit, a Kolo és Horvát négyes címü táncdarabjait és zeneszerzeményei száma 1862. már 152 műre szaporodott. 1862. Bécsbe költözött, hol a Karl-Theater számára megirta La festa da Ballo címü operettjét. Ezen szinház számára még sok operettet irt, köztük a Fitzliputzli, Lazaroni, Boysiska a boszorkány, Mekkába, Az alvajáró nő, El az újvilágba, A pottensteini vadász stb. címüeket, melyek bejárták Németország, Olaszország, Csehország és Lengyelország szinpadait. Bécsi hajléka a költők és művészek találkozóhelye volt. 1870. a zágrábi szinházban a dalszinművek igazgatójává lett. Itt irta Mislava, Legeta bán, Subics-Zrinyi Miklós, Pan Tvardovski, Zlatka, Afrodite, Király szeszélye címü dalműveit, megzenésítette Gundulić Dubravka címü pásztorjátékát és egy nagy allegorikus operát. Az első vétek és Velence történetéből az Armida nagy operát. 1895 febr. 23-án a király a Ferenc-József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1896-ban nagy ünneppel ülték meg Zágrábban zeneszerzői 50 éves jubileumát; ekkor zenei alkotásainak száma 857 műre rúgott.
Crna-Reka szerb kerület fővárosa a Timok mellett, 45 km.-nyire a Dunától, (1890) 5858 lak., gimnáziummal, nagy kaszárnyákkal. 1876 aug. 7. itt győzte le Oszman pasa a szerbeket.
politikai község Varasd vármegye zlatari j.-ban, (1891) 1011 horvát lak. Régi erődített vára ma is fennáll lakható állapotban. Közelében vannak Melegrad vár romjai.
l. Zichy.
(Dzaiszan, Szajszan, Szajszan-nor), tó Szemipalatinszk orosz középázsiai terület DK-i részében, a khinai határon, a Nagy-Altai és Tarbagatai hegység közt. Hossza 91, szélessége 65 km., területe 2383 km2. Partjai alacsonyak. K-en a Fekete-Irtis torkollik belé; lefolyása az Irtis, az Ob mellékfolyója.
Nagy Ignác (l. o.) irói neve.