vagy hájdaganat, l. Lipoma.
l. Folttisztító szerek.
l. Hájkór.
(ásv.), l. Szteatit.
(hájmáj). A máj az emésztést és felszívódást végező bélcsatorna felől a sziv felé visszaáramló vivőeres vér útjába iktatott szerv, melynek anatomiai berendezés folytán a bélhuzamban felszívódott s a venózus vérpályán tovavitt tápanyagokra lényeges élettani befolyása van. Ezen felszívódott anyagok közül a máj emésztés alkalmával egyeseket visszatart, hogy azután egyenletes tartamban ismét átadja a szervezetnek. Ilyen a zsír, melynek egy része benne lerakódik. Zsíros, olajos tápszerek bő élvezete mellett ez az élettani funkció fokozódik s a máj igen tekintélyes mennyiségü zsírt raktározhat el. De az említett élettani berendezés könnyen eredményezhet kóros állapotot is, akkor amidőn akár zsírt pótló anyagok vitetnek nagyobb mennyiségben huzamos időn át a szervezetbe (minő az alkohol), akár midőn a szervezet megváltozott anyagcseréje miatt a zsírok elégését részben v. egészben más, p. fehérje-anyagok helyettesítik. Az első esetet látjuk bekövetkezni iszákosoknál, a másikat leggyakrabban tüdőgümőkórnál. Ilyenkor a máj nagy, szélei tompák, tokja feszes, állománya vérszegény, sárgás-rózsaszinü, átlátszatlan, törékeny, az ujj benyomatait megtartja. Tüneteket leginkább csak nagysága folytán a környezetre gyakorolt nyomás és tokjának feszülése miatt okoz, melyek a máj táján érzett nyomás, feszülés érzetével, étvágytalansággal stb. járnak.
l. Elfajulás, Elzsírosodás és Sejtkórtan.
l. Illanó olajok és Olaj.
szerves vegyületek, melyek ugy származtathatók le a szénhidrogének (CnH2n+2) csoportjából, ha egy vagy több hidrogénparányt karbonilgyökkel: CO.OH-val helyettesítjük. Általános képletük CnH2n.O2. A zsírsav sor minden tagja CH2-vel különbözik egymástól s mennél több bennük a szénparányok száma, annál keményebbek, holott a kevesebb széntartalmuak már folyékonyak; a szénparányokkal emelkedik forráspontuk is, még pedig minden tagnál 19°-kal. A fajsúly azonban ugyanilyen sorban fogy. A 10 szénparányt tartalmazó tagig a Zs. folyékonyak s illók, azon felül pedig szilárdak és nem illók. Előállíthatók az alkoholok oxidációja által. Van közöttük sok izomer vegyület is. Borszeszben és éterben oldódnak; a kevesebb szénparányt tartalmazó Zs. vizzel még keverednek, de a szénparányok számának növekedésével fogy oldhatóságuk a vizben; de sói nagyrészt oldhatók. Ha ezeknek a savaknak a gyökeit a glicerin-alkohol-hidroxil gyökének hidrogénparányaiba helyettesítjük, a zsírokat kapjuk. A fontosabb Zs. ezek:
Illanó Zs. |
Tulajdonképeni Zs. |
Hangyasav CH2O2 |
Laurinsav C12H24O2 |
Ecetsav C2H4O2 |
Mirisztinsav C14H28O2 |
Propionsav C3H6O2 |
Palmitinsav C16H32O2 |
Vajsav C4H8O2 |
Margarinsav C17H34O2 |
Valeriansav C5H10O2 |
Sztearinsav C18H36O2 |
Kapronsav C6H12O2 |
Arachinsav C20H40O2 |
Önantilsav C7H14O2 |
Behensav C22H44O2 |
Kaprilsav C8H16O2 |
Hiénasav C25H50O2 |
Pelarionsav C9H18O2 |
Cerotinsav C27H54O2 |
Kaprinsav C10H20O2 |
Melisszinsav C30H60O2 |
a szarvasbőr (mosóbőr, irház- v. ványolt bőr) gyártása folyamán előforduló ama művelet, melynek célja a bőrön teljesen le nem kötött zsíradéknak az eltávolítása. A zsírtalanításnál követett eljárás kétféle lehet: a) A fölös zsíradéktól tompa késsel megvakart bőröket szóda- vagy hamuzsíroldattal mossák. A mosófolyadékból kénsavval való kicsapás által nyert zsíradék a levakart fölös zsíradékkal elkeverve adja az u. n. fehér timárdégrast (Weissgerber-Dégras); b) a francia eljárás szerint a langyos-meleg vizzel áztatott bőrökből az oxidált halzsír legnagyobb részét erős nyomással kisajtolják. Ez a valódi dégras vagy moellon L. Dégras.
l. Akne.