Vissza

Mit kell tudni róla?

1897. Karácsony: a boltokba kerül a Pallas Nagy Lexikon utolsó kötete is. Hatalmas vállalkozás, a millennium valóságos papíralapú emlékműve. Azt mondhatnánk, a korabeli viszonyokat (és általában a lexikonkészítés nehézségeit) ismerve, szinte erőn felüli vállalkozás. Gerő Lajos, a Pallas Rt. vezérigazgatója látható megkönnyebbüléssel zárja a sorozatot:

Mély hálával vagyok eltelve, mert befejezve látom azt a vállalkozást, mely sokak véleménye szerint annyira felülmúlta a hazai viszonyok mértékét, hogy az ügy legjobb barátai is féltették, intették tőle magát a vállalkozót. A Pallas Nagy Lexikonának legutolsó levele is megvan és a munka egészben csaknem egy negyedével múlja fölül amaz arányokat, amely részint elbírhatatlan nagyoknak, részben megközelíthetetlennek ítéltek azok, akik ebben a dologban szakértők. Az íme befejezett vállalkozást a legteljesebb anyagi és erkölcsi felelősség tudatában indítványoztam és kezdeményeztem, de egyszersmind a legteljesebb bizalommal a magyar olvasó és tanulni vágyó közönség iránt. Tudtam, hogy a Pallas Nagy Lexikona megtalálja azt, - aki olyan régen és olyan nehezen várja - a mívelt magyar olvasót.

Mai megítélésünk szerint a Pallas Nagy Lexikona, az első modern, teljesnek tekinthető és nem fordításon alapuló magyarországi lexikon. A Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. adta ki 1893 és 1897 között tizenhat kötetben, amelyet 1900-ban két pótkötettel egészítettek ki. Az 1884-ben Budapesten megalakult részvénytársaság ez időre már jelentős tapasztalatot szerzett az elegáns és professzionális kézikönyvek megjelentetésében, hiszen fontos kiadói vállalkozása volt a különféle általános és szaklexikonok (Magyar Jogi Lexikon, Közgazdasági Lexikon stb.) publikálása.

A nagylexikon szerkesztője a részvénytársaság vezérigazgatója, Gerő Lajos volt, a gyakorlati és kolosszális szerkesztői és szervezői munkát azonban Bokor József végezte mellette. A több mint háromszázfős szerzői gárdában a korabeli magyar tudományos élet szinte minden kiválósága szerepelt, például Alexander Bernát, Bánki Donát, Cholnoky Jenő, Csemegi Károly, Goldziher Ignác, Eötvös Loránd, Kürschák József, Marczali Henrik, Péterfi Jenő, Szinnyei József, Thirring Gusztáv, Vámbéry Ármin stb. A szerzők a lexikon mintegy 150.000 címszavában színvonalasan és olvasmányosan foglalták össze a XIX. század végének tudományos és közérdekű ismereteit. A gazdagon, több ezer ábrával, képpel, térképpel és színes nyomatokkal illusztrált kötetek nagy közönségsikert arattak, az antikváriumok polcairól máig jó áron kelnek el.

A PALLAS NAGY LEXIKONA a hazai könyvkiadás egyik csúcsteljesítménye. A közel hétezer latin, három és félezer görög, két és félezer francia, több ezer angol, német és olasz eredetű kifejezést, hat és félezer növény, s közel ennyi állat nevét tartalmazó nagylexikon a tudás páratlanul gazdag tárháza. "A magyar tudós és irodalmi világ pártatlanul álló sorakozása vállalatunk körül, élő organizmussá tette a Nagy Lexikont, melynek új ágakat, új virágokat kell hajtani, új gyümölcsöket termelni." - búcsúztak a szerkesztők a 16. kötet zárszavában. Az állami és egyházi élet, a történelem, törvényhozás, közgazdaság, tudomány és technika teljes ismerettárát felvonultató közel másfél százezer címszó kap új életet az elektronikus változat révén. E címszavak némelyike akár külön kötetet érdemelne: egy-egy földrész történelmét, földrajzát, gazdaságát, népeit páratlanul izgalmas, lebilincselő stílusban mutatja be "a Pallas".

Történeti szempontból a Pallas Nagy Lexikona ma is jól használható, címszavainak egy része forrásértékű. Ezt a lexikont vásárolta meg 1911-ben a Révai Testvérek Rt., majd némileg átdolgozva és kiegészítve sajátjaként, mint a Révai Nagy Lexikonát adta ki 1911 és 1935 között.