4. AHOGYAN TÚRÁZUNK

4.1. Kirándulás, túra

Egy kirándulás az élet kellemes élménye, de túrázónak lenni egész más életmódot jelent. A két fogalom tehát minőségi különbséget rejt, de mindkettő természetjárás, és ez a fontos!

A kirándulás bárki számára elérhető, "könnyed" séta, a túra már komolyabb fizikai és pszichés testedzést, teljesítményt jelent.

4.2 Túravezetés, túraterv

A túravezetés "szakma", tehát tanulni kell! Az ismeretek elsajátíthatók önképzéssel is, de jobb, ha szervezett keretek között (a Magyar Természetbarát Szövetség /MTSZ/ szervezésében) történik és vizsgával zárul. Sajnos az alkalmasságra még ez sem garancia! A felelősség ugyanakkor nagy: erkölcsi, szakmai és büntetőjogi téren egyaránt! Ezért is fontos az alapos felkészülés! Gondos előrelátással a problémák - ha ki nem is zárhatók, de - minimalizálhatók.

A túravezető akkor alkalmas feladata ellátására, ha ahhoz megfelelő tulajdonságokkal rendelkezik. Hogy mik ezek, azt nem könnyű megfogalamazni, mert a nélkülözhetetlen természetbarát szemléleten túl szinte mindenhez kell értenie, így a felkészült túraveztető igazi polihisztor.

A túravezetői munka követelményei - legalább- három fő területre bonthatók:

• szakmai ismeretek: az a tudásanyag ami természetbarátok számára szükséges,
• vezetői-pedagógiai ismeretek: azon ismeretek és képességek, melyek révén a túracsoport közösségként működik
• egészségi állapot: életmód, erőnlét, kitartás, kiegyensúlyozottság ...

Állandó követelmény a folyamatos önképzés.

A túravezető személye állandóan előtérben van, így példaként szolgál.

A bronz és ezüstjelvényes fokozat vizsgával, míg az arany pályázat útján szerezhető meg. A túravezetői fokozatot vizsgabizonyítvánnyal, igazolvánnyal és jelvénnyel ismerik el.

A túravezetés önként vállalt társadalmi tevékenység. Bár nehéz, de igen hálás feladat, mely sok örömet nyújthat. Ez akkor is igaz, ha tudjuk, hogy a túravezetőnek komoly kötelezettségei is vannak:

Jogok:

• a túra tervezése, vezetése
• a túraterv megváltoztatása (időjárás romlás, fakitermelés ... miatt)
• a résztvevők utasítása, figyelmeztetése, végső esetben kizárása a túrából (a többiek sikeres túrája érdekében).

Kötelességek:

• a túra vezetése legjobb tudása szerint
• az állandó önképzés (szellemi, fizikai) a fentiek érdekében.

Felelősség:

• nem terjed túl az egyébként mindenkire érvényes törvények hatályán az élet- és vagyonbiztonság tekintetében
• felelőssé tehető szándékosan vagy gondatlanul, ill. tudatlanság következtében elkövetett törvény- vagy szabálysértésért a túrán résztvevők után is.

A túra résztvevőivel tudatosítani kell, hogy saját elhatározásukból vállalták a nehézségeket, az esetleges veszélyeket, és azokon a túravezető segítségével úrrá tudnak lenni.

A túra megvalósítása: tervezésre, szervezésre, a túra lebonyolítására (vezetésére) és utólagos feladatokra bontható.

4.2.1. Tervezés

• túravezető kiválasztása;
• a túrán résztvevők összetétele;
• a túra célja (hová, miért);
• évszak, időjárás;
• a túra útvonala, időtartama;
• technikai eszközök (sporteszközök, tájékozódási eszközök ...);
• várható költségek felmérése (anyagi források, támogatás);
• közlekedés;
• szálláshely(ek);
• védett, zárt területekre engedély.

4.2.2. Szervezés

• tájékozódás, adatgyűjtés az útvonalról (túraterület felmérésének szempontjai a II. kötetben);
• túraterv készítés: időbeosztás: utazási idő, útvonalvázlat, menetidőszámítás, látnivalók - pihenők terve, ideje, tartalékidő tervezése;
• költségvetés;
• szálláshely-foglalás;
• a túra kiírása és "reklámozása" (az érdeklődés felkeltése).

Túrakiírás tartalma:

• a túra célja;
• vezetője (elérhetősége);
• útvonala, nehézsége, (útvonaltáv, szintkülönbség);
• ideje;
• gyülekezés és érkezés helye és ideje ;
• étkezés módja;
• szükséges felszerelés (ami a megszokottól eltér);
• részvételi költségek (a befizetés módja);
• jelentkezés módja, határideje;
• egyéb tudnivalók (pl. távcső ajánlott, MTSZ igazolvány, diákigazolvány...)
• szükséges felszerelés biztosítása (vásárlása, kölcsönzése);
• esetlegesen csoportos utazási jegyek megváltása (hely- és szakaszfoglalás);
• rossz idő esetére "B" program készítése;
• jelentkezett résztvevők felmérése (anyagi lehetőség, időigény, túrával szembeni igény, egyéni felszerelés, elméleti, technikai, fizikai, pszichikai felkészültség).

4.2.3. A túra lebonyolítása (vezetése)

A túra tervezése és szervezése, vagyis az előkészítés elsősorban elméleti és szervezési felkészültséget követel, maga a túravezetés vezetői képességet igényel. A vezetőnek az egész túra alatt - lehetőleg "észrevétlenül" irányítani kell a túra résztvevőit, úgy, hogy a tagok ne "parancsnokot", hanem segítő barátot lássanak benne.

Találkozóhelyen:

• jelenlévők regisztrálása;
• felszerelés ellenőrzése;
• egészségi állapot felmérése (duzzadt arc, fogíny, rekedtség, lázas tünetek, esetleges alkoholos állapot...);
• igazolványok, iratok, engedélyek, jegyek ellenőrzése;
• szükséges külön-felszerelés ellenőrzése;
• rövid tájékoztató: bemutatkozás, vázlatos program, haladási sorrend, utazás, átszállások ...

Túramenetben:

• sorrend: elöl a túravezető, hátul a helyettese;
• a haladási tempó a túratársakhoz igazodik (átl. 4 km/h);
• a túratársak közötti távolság a terepadottságoktól függ (sík szabad terület, omladékos lejtőoldal, visszacsapódó ágak...);
• indulás után fél órán belül "szerelvényigazítás" (ruha és felszerelés rendezése, vetkőzés, hátizsákpántok és cipőfűző igazítása);
• kb. óránként 5-10 perces rövid pihenő;
• naponta 1-2 alkalommal hosszabb, 1-2 órás pihenő;
• hegynek felfelé mélyen lélegezve haladunk, takarékoskodva az oxigénnel (lásd Turista egészségtan);
• lejtőn óvatosan, lassan, nem előzve és lökdösődve haladunk;
• ahol lehet, magyarázunk (látnivalók, összefüggések), "magyaráz-tatunk";
• figyelemfelkeltés ehető- és gyógyító növények esetén (lásd az Egészséges táplálkozás részt és II. kötet Turista menü, tábori főzőcske fejezetét)
• tűzvédelmi szabályok betartatása (lásd Tűzrakás, tábortűz);
• hulladékok megfelelő elhelyezése (lásd Hogyan szemeteljünk);
• esetleges baleset, betegség, veszélyes növények (lásd Turista egészségtan).

Legyünk rugalmasak, szükség esetén tudjunk változtatni a túraterven. Értékeljük a túrát a résztvevőkkel közösen!

4.2.4. Túra utáni teendők

• adminisztratív tevékenységek (költségek elszámolása, túrajelentés készítése, önértékelés)
• felszerelés karbantartása
• a kölcsönzött felszerelés visszajuttatása a kölcsönzőbe.

4.3. Táborozás

A természetbarát táborozás a természetjárás egyik legmagasabb szintű formája. Itt már nem alkalmi vendégek vagyunk, bent élünk a természetben több napon keresztül. Csak a szükséges komfortot teremtjük meg a tábor területén, így szükséges az életformaváltás: "csináld magad, csináld magad és társaid örömére, csináld (természet)barátaiddal". Kiszakadva a hétköznapokból kötetlen, és mégis a közösség által szabályozott forma a táborozás. Ezért is íratlan követelmény az évenkénti legalább egy táborozás természetjáró körökben.

Tábort szervezni csak nagy körültekintéssel szabad, mert

• több ember programját ronthatjuk el hosszabb időre,
• a tábor mindenképpen terheli környezetét, s ezt minimalizálni kell !

A táborszervezés legfontosabb tennivalói: az előkészítés, a táborépítés, a tábor programjának megvalósítása, a táborhely visszaállítása eredeti állapotába, a tábor munkájának értékelése.

A tábor előkészítése

Általában a terveinkhez keresünk helyszínt, de a táborhely adottságai is segíthetnek a program összeállításában.

1. Terepszemle

• A helyszín feleljen meg a tábor tervezett tevékenységének (a szűkebb és távolabbi környezet adta lehetőségek);
• táborozó felszerelésünk legyen alkalmas - némi kiegészítéssel - az adott helyszínen tábor működtetésre;
• esztétikus, szép táj legyen;
• elegendő hely legyen a tábor életéhez;
• a hely megfelelően vízszintes, sík és száraz legyen;
• legyen megfelelő mikroklíma a kiválasztott helyszínen;
• elegendő ivóvíz és mosdásra alkalmas víz álljon rendelkezésre (vagy a közelből lehessen odaszállítani);
• megfelelő WC álljon (majd) rendelkezésünkre;
• a hulladék tárolása, elszállítása megoldható legyen;
• a keletkező szennyvíz (mosogatás, mosakodás... ) minél kevésbé terhelje a környezetet;
• legyen elegendő gyűjthető (beszerezhető) tüzifa;
• az élelmiszer vásárlása és az étkezés megoldható legyen;
• legyen a közelben (gyorsan elérhető) orvos, kórház, telefon, posta, rendőrség, elöljáróság, erdészet ...
• tisztázott legyen a terület tulajdon- és kezelőjoga;
• a természet- és környezetvédelmi elvek betarthatóak legyenek. Gondok: védett terület, növények taposása, állatok zavarása, vízszennyezés

2. Szervezési és programterv

A többoldalas tervnek - melynek tartalma a célok és programok miatt mindig más - csak a csomópontjait vázoljuk fel:

• a tábor célja és feladatai;
• a tábor időpontja;
• a tábor pontos helye;
• a tábor megközelíthetősége;
• a résztvevők száma, felkészültsége, neme, kora, érdeklődése ...
• a táborvezetőség összetétele, gyakorlata, feladat megosztása;
• a táborhoz szükséges felszerelés (meglévő, beszerzendő);
• a tábor építésének és bontásának terve;
• a tábor rendje:
• elhelyezési rend (személyi és műszaki)
• általános napirend
• túraterv
• szabadidős terv
• ügyeleti rend (konyha, őrség ...)
• esőprogram
• a tábor részletes programja;
• a tábor - és előkészítésének - költségvetése;
• a szükséges engedélyek beszerzése, szerződések megkötése;
• a tábor kiírása, népszerűsítése;
• részfeladatok kiosztása.

A tábor építése

A tábor helyszínének ismeretében készítjük az elhelyezési tervet az alábbiak figyelembevételével:

• a tábor "szerkezete" áttekinthető, praktikus legyen;
• a sátrakat utcásan vagy kör alakban helyezzük el;
• jó ha a tábor területe lezárt, körülhatárolt;
• a tábornak legyen közösségi tere, főtere, gyülekező helye (mely mellett állhat a zászló és loboghat a tábortűz);
• a táborvezetői sátorból legyen áttekinthető a tábor egésze;
• a tábor építményeit csak szakszerűen (hová, hogyan, miből?) szabad felállítani.

Folytatás: Túrafelszerelések

2. kötet: Turista menü, tábori főzőcske, Dalok

Forrás: A Magyar Természetbarát Szövetség honlapja