3.0 változat
Főszerkesztő: Ungváry Rudolf
Budapest
2002. december 31.
A tezaurusz az ISO 2788-86 nemzetközi és az MSZ 3418-87 magyar tezauruszszabványoknak megfelelően készült.
Készült a Magyar Könyvtárosok Egyesülete támogatásával. Szerkesztés és karbantartás: az OSZK Informatikai igazgatóságán, ill. a KÖZTAURUSZ szerkesztőségében
Főszerkesztő: Ungváry Rudolf
Az OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ szerkesztésében közreműködtek (nem teljes névsor):
Csontosné Skara Ilona | Debreceni Megyei Könyvtár | |
Gáncsné Nagy Erzsébet | Győri Megyei Könyvtár | |
Czinkné Bükkösdi Valéria | Kaposvári Megyei és Városi Könyvtár | |
Harmat József | Székesfehérvári Megyei Könyvtár |
Az OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZt az Országos Széchényi Könyvtárban, az MTA könyvtárában, a közművelődési könyvtárakban és számos más könyvtárban alkalmazzák.
A 0.0 változat lezárva: 1999. június 30.
Az 1.0 változat lezárva: 2000. december 1.
A 2.0 változat lezárva: 2001. december 17.
A 3.0 változat lezárva 2002. december 31.
Tezaurusz készítés és karbantartás: RELEX AB tezaurusz-szerkesztő program.
Az OSZK TEZAURUSZ, a KÖZTAURUSZ, a TAXAURUSZ és a GEOTAURUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ
egymással összehangolva készült, és jelenleg egyetlen tezauruszt alkot
A TEZAURUSZhoz az alábbi dokumentumok kapcsolódnak:
Tezaurusz szerkesztő és karbantartó programrendszer:
RELEX AB : Tezauruszok, szótárak, mutatók szerkesztését támogató program lexikai
egységek formájának és relációinak ellenőrzésére : Felhasználói kézikönyv :
1.1 változat / Ungváry András és Ungváry Rudolf]. - Budapest : Ariel Studió
Bt., 2001. - 75 p. ; 29 cm
025.43
519.688
1. BEVEZETŐ
1.1 RENDELTETÉS
1.2 HASZNÁLAT
2. A TEZAURUSZ SZERKEZETE
2.1 A TEZAURUSZBA FÖLVETT KIFEJEZÉSEK
2.1.1 Kifejezéstípusok
2.1.2 A kifejezések szerepe a tezauruszban
2.1.3 A kifejezések formája
2.1.4 A megjegyzések
2.2 A TEZAURUSZCIKK
2.2.1 Deszkriptor- és nemdeszkriptorcikk
2.2.2 A kapcsolatok
2.2.3 A kapcsolatok (a relációjelek) sorrendje
2.2.4 A kapcsolatok megfelelői felhasználói szinten
3. A SZÓGYŰJTÉS ÉS A SZÓKINCS KÉRDÉSE
3.1 A SZAVAK FÖLVÉTELÉNEK FELTÉTELEI
3.2 A HOMONIMÁK ÉS POLISZÉMÁK MEGKÜLÖNBÖZTETÉSE
3.3 HÁTRAVETETT ÉRTELMEZŐK A LEXIKAI EGYSÉGEK VÉGÉN
3.4 AZ ETO JELZETEI ÉS MUTATÓSZAVAI
4. A TEZAURUSZ KÉSZÍTÉSE ÉS TÁROLÁSA
IRODALOM
FORRÁSOK 1.
FORRÁSOK 2.
TEZAURUSZ FŐRÉSZ
KERESHETŐ VÁLTOZAT
A OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ az Országos Széchényi Könyvtárban és a közművelődési könyvtárakban a dokumentumok tartalmi feltárásához és kereséséhez használható. A TAXAURUSZ és a GEOTARUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ az OSZK TEZAURUSZ /KÖZTAURUSZ kiegészítése.
Az OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ egyetemes, átfogó tezaurusz és a szakkifejezéseket, valamint a formai (dokumentumtípus-) kifejezéseket tartalmazza.
A TAXAURUSZ (a taxonómiai tezaurusz) az élőlények, szervek és szövetek fogalmainak tezauruszcikkeit tartalmazza.
A GEOTAURUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ a földrajzi és történelem-földrajzi kifejezések tezauruszcikkeit tartalmazza, és a földrajzi valamint a történelem-földrajzi helyek osztályozására és visszakeresésére használható az ókortól napjainkig.
Az OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ, a TAXAURUSZ és a GEOTARUSZ ÉS GEOHISTAURUSZ a szerkesztés, karbantartás és számítógépes kezelés és tárolás szempontjából egyetlen, azonos elvek és módszerek szerint strukturált állományt alkot. Csak a nyomtatott változat jelenik meg külön tezauruszok formájában a könnyebb kézi kezelhetőség érdekében.
A nyomtatott tezauruszokban az egyes tezauruszok deszkriptorai és nemdeszkriptorai csak kapcsolódó lexikai egységek formájában fordulnak elő.
Az OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ természetes nyelven alapuló átfogó osztályozási rendszer: a műszaki, mezőgazdasági, gazdasági, természettudományi és társadalomtudományi fogalmak tezauruszcikkeit tartalmazza.
A könnyebb használat kedvéért az OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ nyomtatásban két részben jelenik meg. A társadalomtudományi és természettudományi részek szókincse nem különíthető el kizáró módon, ezért a két rész szókincse átfedi egymást. Az elosztásról a "Lexikai egységek elosztása" című fejezet tájékoztat.
Az OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZBAN feltüntettük a legfontosabb fogalmi összefüggéseket; ezeknek az összefüggéseknek a segítségével a felhasználó tájékozódhat a kiválasztott kifejezéshez közel álló, további osztályozásra használható kifejezésekről, hogy a dokumentum tartalmát, illetve kérdését a legjobb formában fogalmazhassa meg.
Az OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZBAN szereplő összefüggések részletesebbek, mint azok a "lásd" és "lásd még" utalások, melyek a hagyományos tárgyszójegyzékekben találhatók. Egyrészt pontosabban megállapítható belőlük az összefüggés fajtája, tartalma (például az, hogy generikus, partitív, oksági vagy egyéb rokonsági kapcsolatról van szó, arról tehát, hogy a kapcsolódó kifejezés általánosabb vagy speciálisabb, hogy valaminek a részét jelöli-e vagy valaminek az okát, stb.). Másrészt minden összefüggésnek a fordítottja is szerepel a tezauruszban (az összefüggéseket részletesen "A tezaurusz szerkezete" című fejezetben ismertetjük).
Az OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZBAN a könyvtári betűrendbe sorolás szabályait követtük. Az ékezetes betűk a nekik megfelelő nem ékezetes betűkkel azonos besorolásúak (kivéve az o és ö, valamint u és ü betűket), a kis- és a nagybetűk besorolása ugyancsak nem különbözik. A besoroláskor az üres helynek (szóköznek) is szerepe van és minden más jelet megelőz. A gy, ly, ny, sz, ty és zs betűknek nincs önálló értéke (ezért például a "szénvegyület" a betűrendben a "szennyvíz", a "vízzáró réteg" a "vizsgálat" után következik). Az aposztróf (`) és az indogermán névelő (pl. `s) nem játszik szerepet a rendezésben (ezért például a "`s Hertogenbosch" lexikai egység a "Hertogenbosch" lexikai egységnél jelenik meg). A kis- és a nagybetűk, valamint a különféle latin ékezetes betűk (pl. ã, ñ, ý) ugyancsak nem játszanak szerepet a rendezésben. Az előbbiek a kisbetűkkel együtt, az utóbbiak az ékezet nélküli betűkkel együtt rendeződnek (például São és Sao egyenértékűek). A karaktersorrend a következő:
köz, ( , ), 0, 1, 2, 3, 5, 6, 7, 8, 9, a, b, c, d, e, f, g, h, i, j, k, l, m, n, o, ö, p, q, r, s, t, u, ü, v, x, y, z
Az OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ (a továbbiakban: tezaurusz) a monografikus művek, időszaki kiadványok, aprónyomtatványok, plakátok, mozgókép-dokumentumok, zeneművek, színházi dokumentumok, régi nyomtatványok, kéziratok, használati (vállalati és egyéb) kiadványok osztályozására (indexelésére) használható.
A tezaurusz használatának tudnivalóit a "OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzat" című dokumentum tartalmazza.
A tezaurusz használatának gyakorlására alkalmas példákat az "Osztályozási példatár" tartalmazza.
2. A tezaurusz szerkezete
2.1. A tezauruszba fölvett kifejezések
2.1.1 Kifejezéstípusok
A tezauruszba a teljesség igénye nélkül felvettük mindazokat a fontosabb kifejezéseket,
melyekre a közművelődési könyvtárakban a dokumentumok átfogó osztályozása és
a tartalmukra vonatkozó keresőkérdések megfogalmazása érdekében szükség lehet.
A kifejezéseket " néhány kivételtől eltekintve " névszói formában és egyes számban vettük fel.
A tezaurusz szavai (a lexikai egységek)
Tulajdonneveket a tezauruszba elvileg nem veszünk fel. Kivételt az alábbi két tulajdonnév-típus képvisel:
Személy- és testületi nevek esetében azok egységesített besorolási neveivel kell osztályozni. Például: II. Ferenc József esetén: Ferenc József (Magyarország: király), II. (1830"1916).
A tezauruszba felvett kifejezés lehet deszkriptor vagy nemdeszkriptor.
A deszkriptorok a tezaurusznak az osztályozásra közvetlenül felhasználható kifejezései, melyek között feltüntettük a legfontosabb fogalmi összefüggéseket. |
A nemdeszkriptorok egyrészt olyan kifejezések, melyek valamelyik deszkriptor szinonimái vagy szinonimnak tekintett kifejezései. A nemdeszkriptorokat mindig összekapcsoltuk a helyettük használandó kifejezésekkel.
A nemdeszkriptorok másrészt olyan speciális kifejezések, melyekről feltételezhető, hogy az átfogó osztályozás esetén nincs szükség a velük való finomabb osztályozásra, s ezért ezeket egyelőre szintén összekapcsoltunk a helyettük használandó, többnyire általánosabb kifejezéssel.
Lexikai egységek | LE összesen | Deszkriptor | Nemdeszkr. | Átl. hossz |
Társadalomtudományi rész | 9904 | 7179 | 2725 | |
Természettudományi rész | 16151 | 10070 | 6081 | |
Taxaurusz | 2908 | 1498 | 1410 | |
Geotaurusz és geohistaurusz | 9427 | 7562 | 1865 | |
Összesen átfedések nélkül | 35506 | 23867 | 11639 | 15 karakter |
Leghosszabb lexikai egység | 80 karakter | |||
Legrövidebb lexikai egység | 1 karakter |
A deszkriptorok és nemdeszkriptorok egy- vagy többtagú " összetett " kifejezések lehetnek.
Az egybeírás szabályait a "OSZK TEZAURUSZ/KÖZTAURUSZ alkalmazási és karbantartási szabályzat" függeléke tartalmazza.
A lexikai egységeket a következő alakban vesszük föl:
" névszói (főnévi, indokolt esetben melléknévi vagy számnévi) forma, például "vásárlás", "átlátszóság", "szimbolikus" |
" ragozatlan (alanyeseti) forma; |
" egyes számú alak, pl. "munkavállaló"" (és nem "munkavállalók"); |
" ragozott birtokos jelzős szerkezet helyett lehetőleg ragozatlan jelzős szerkezet , pl. "lét elmélete" helyett "lételmélet" (de "élet eredete"] |
Többes számban csak akkor szerepel lexikai egység, ha egyes számú alakban nem létezik (pl. "szellemi javak"), vagy az egyes- és többes számú alakoknak eltérő a jelentésük (pl. médium [valaminek az alanya], média [tömegkommunikációs eszközök]), vagy ha ez a megkülönböztetés célszerű (pl. a népet és nyelvet egyaránt jelentő kifejezések esetében, mint baszkok és baszk nyelv, nyelvcsaládok esetében, mint finnugor nyelvek, szervezett embercsoportok esetében, mint bencések).
Semmiképpen se alkalmazzuk az egyes számú és többes számú alakkal végzett megkülönböztetést nem teljesen egyértelmű esetekben. Például ne használjuk a "jogszabály" kifejezést a jogszabályokról szóló elméleti fejtegetésre, és a "jogszabályok" kifejezést azoknak a dokumentumoknak az esetében, melyekben konkrét jogszabályokról van szó, mivel az utóbbiak esetében vagy a jogszabálygyűjteménnyel kell osztályozni vagy olyan dokumentum, melyben keveredik az általános fejtegetés és a konkrét jogszabályok, s ezért jobb, ha csak a "jogszabály" kifejezéssel fogalmazzuk meg a tartalmat.
A szavakhoz magyarázó szövegként megjegyzések is kapcsolódhatnak. A megjegyzés nem része a lexikai egységnek. Az alábbi táblázat tartalmazza az alkalmazott megjegyzéseket és jelöléseiket HUNMARC azonosítóikkal együtt.
Hívójel és indikátor | Almező | Tartalma | Jele a tezauruszcikkben |
680## | i | Általános megjegyzés, magyarázat (M:) | M: |
687## | a | Használati megjegyzés (H:) | H: |
678## | a | Történeti megjegyzés (Tört:) | T: |
688## | a | Megjegyzés az alkalmazás történetéről (Vált:) | Vált.: |
667## | a | Belső megjegyzés (B:) | B: |
670## | a | Forrás (Forrás:): | Forrás: |
Egyik fajtájuk a lexikai egység megállapodásszerű jelentésére utal, és az M betű jelöli.
A meghatározások elsődleges forrása a Magyar nyelv értelmező kéziszótára vagy az Idegen szavak szótára volt. Ilyen esetben nem adtuk meg külön a forrás rövid jelét. Ha más forrásból (is) szükség volt pontosabb meghatározásra, a forrás rövid jelét szögletes zárójelben adtuk meg a szöveg után.
Például:
Árpád-kor | |||
M: | 896-1301 | ||
boszorkány | |||
M: | Az ördöggel való cimborálása miatt természetfölötti hatalmúnak (és ártó szándékúnak) képzelt nő | ||
gesta | |||
M: | Az európai középkori latin történetírás műfaja, nép, ország történetét összefoglalóan elmondó munka |
A másik fajtájuk a lexikai egység használatára utal, és a H: betű jelöli
Bosznia és Hercegovina | |||
H: | 1994 előtt lásd Jugoszlávia | ||
országtörténelem | |||
H: | Magyarország történelme esetén a "Magyarország történelme"
deszkriptor használandó Az egyes országok, tájak történelme az "országtörténelem" deszkriptorral és az adott ország, táj deszkriptorával osztályozandó |
A kétfajta magyarázat együtt is előfordulhat.
költészet | |||
M: | A szépirodalom költői műfaja, melyet intenzitásnövelő formaszerkezet, a kifejezésekre eső gazdagabb jelentés (tartalom) jellemez [VILIRLEX] | ||
M: | Több értelemben használt kifejezés. Jelentheti elsősorban a líra egészét, esetleg csak a verses műfajt, tágabb értelemben a szépirodalmat emelkedettebb szempontból | ||
H: | Osztályozáskor eldöntendő, hogy helyette esetleg a "líra", a "vers" vagy a "költői nyelv" használandó |
A lexikai egységek között előfordulhatnak többjelentésű kifejezések (homonimák, poliszémák). A homonimák egy részét nemdeszkriptorként vettük föl, és róluk VAGY-kapcsolatban utaltunk a releváns deszkriptorokra. Ezt a megoldást akkor választottuk, ha a homonim kifejezéssel jelölt különböző fogalmakat más-más kifejezéssel is megadhattuk.
asszociáció | |||
LV | Képzettársítás | ||
Társulás |
A homonimák más részénél valamelyik fogalom esetén meg kellett őrizni a homonim kifejezést, mert erőltetés nélkül nem lehetett a fogalmat másként megnevezni. Ebben az esetben az " jelű (lásd még más értelemben) relációval jelöltük a homonim kifejezés és a más kifejezéssel megadott fogalmak közötti kapcsolatot.
rend | |||
M: | Szabálynak, törvénynek megfelelő állapot | ||
F | Állapot | ||
E | Fegyelem | ||
≠ | Rendi szervezet |
2.2 A tezauruszcikk
2.2.1 Deszkriptor- és nemdeszkriptorcikk
A tezauruszban vezérszói helyzetben " azaz a tezauruszcikk élén "
minden szó a betűrendnek megfelelő helyen jelenik meg. Az alábbiakban néhány
tezauruszcikk látható a vezérszavak betűrendjében:
A tezauruszcikk betűrendi helyét a cikk élén álló, balra kiugró vezérszó határozza meg.
A vezérszó lehet deszkriptor vagy nemdeszkriptor. A deszkriptorok és nemdeszkriptorok a tezauruszcikkek élén (vezérszói helyzetben) félkövéren jelennek meg.
A nemdeszkriptorok a deszkriptorok szinonimái vagy szinonimának tekintett (ún. kváziszinonim) kifejezései.
Például a nyelvhasználat nemdeszkriptor helyett vagy a kisebbségi kérdés vagy a nyelvészet deszkriptor használandó.
A kulturális autonómia nemdeszkriptor helyett az autonómia és a kultúra deszkripotorok használandók együttesen.
Minden vezérszóhoz kapcsolódó kifejezés egyszer vezérszóként is előfordul a VIDEOTEZAURUSZ megfelelő betűrendi helyén.
Például a kisebbségi kérdés tezauruszcikkében kapcsolódó kifejezésként szereplő "autonómia" vezérszóként az alábbi tezauruszcikk élén szerepel:
autonómia | |||
H | területi autonómia | ||
H& | kulturális autonómia | ||
X | határontúli magyarság | ||
kisebbségi kérdés | |||
kollektív jogok | |||
nemzetiségi kérdés | |||
szeparatizmus |
2.2.2 A kapcsolatok
A vezérszó kapcsolatait a kapcsolat fajtájától függően különféle jelek (relációjelek)
jelölik. Ezek a következők:
A nemdeszkriptorok olyan kifejezések, melyek helyett a hozzájuk kapcsolt deszkriptort, ill. deszkriptorokat (a kitüntetett szinonimákat vagy kváziszinonimáikat) kell osztályozásra használni.
Lásd/Helyett kapcsolat
L | A jelet követő deszkriptor a vezérszó kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája (szinonimának tekintett kifejezése). A vezérszó ilyenkor mindig nemdeszkriptor, azaz nem kitüntetett szinonima vagy kváziszinonima. | ||
Például: | alkotmányosság | ||
L | jogállam | ||
Azaz az 'alkotmányosság' kitüntetett szinonim kifejezése a 'jogállam'. |
H | Az előbbi kapcsolat fordítottja: a jelet követő nemdeszkriptornak a vezérszó a kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája. | ||
Például: | jogállam | ||
H | alkotmányosság | ||
Azaz a 'jogállam' az 'alkotmányosság' kitüntetett szinonimája. |
Lásd ÉS-/Helyett ÉS-kapcsolat
L& | A jelet követő deszkriptorok együttesen a vezérszó kitüntetett kváziszinonimái (ÉS-kapcsolat). Egy nemdeszkriptort legfeljebb három deszkriptor helyettesíthet | ||
Például: | erkölcsi kopás | ||
L& | értékcsökkenés kopás |
||
Azaz az 'erkölcsi kopás' kitüntetett kváziszinonim kifejezései az 'értékcsökkenés' és a 'kopás'. |
H& | Az előbbi kapcsolat fordítottja: a jelet követő nemdeszkriptornak a vezérszó az egyik kitüntetett szinonim kifejezése (együtt más kitüntetett szinonim kifejezésekkel ÉS-kapcsolatban). | ||
Például: | értékcsökkenés | ||
H& | erkölcsi kopás | ||
Azaz az 'értékcsökkenés' az 'erkölcsi kopás' egyik kitüntetett kváziszinonim kifejezése. |
Lásd-VAGY/Helyett VAGY
LV | A jelet követő deszkriptorok valamelyike a vezérszó kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája (VAGY-kapcsolat). | ||
Például: | folklór | ||
LV | folklorisztika népművészet néprajz |
||
Azaz a 'folklór' kitüntetett kváziszinonim kifejezése vagy a 'folklorisztika' vagy a 'népművészet' vagy a 'néprajz'. |
HV | Az előbbi kapcsolat fordítottja: a jelet követő nemdeszkriptornak a vezérszó az egyik lehetséges (vagylagosan választható) kitüntetett szinonimája vagy kváziszinonimája. | ||
Például: | népművészet | ||
HV | folklór | ||
Azaz a 'népművészet' a 'folklór' egyik kitüntetett kváziszinonim kifejezése, ugyanakkor van vagylagosan választható másik kitüntetett nem szinonim kifejezése is. |
DESZKRIPTOROK KÖZÖTTI KAPCSOLAT
A deszkriptorok között feltüntetett kapcsolatok a tezaurusz használóját támogatják abban, hogy megtalálja mindazokat a kifejezéseket, melyeket a tárgykör jellemzésére esetleg felhasználhat. A kapcsolatok alapján tágabb vagy szűkebb tárgykör választható, rokon értelmű tárgykör választható vagy egyéb értelemben finomítható a tárgykör leírása.
Generikus (nem-faj) kapcsolat
F | A jelet követő deszkriptor jelentése a vezérszóénál általánosabb. | ||
Például: | barlangászat | ||
F | természetjárás | ||
Azaz a 'természetjárás' általánosabb jelentésű, mint a 'barlangászat' (generikus fölérendeltje). |
A | A jelet követő deszkriptor jelentése a vezérszóénál speciálisabb. | ||
Például: | természetjárás | ||
A | barlangászat | ||
Azaz a 'barlangászat' fajtája (generikus alárendeltje) a 'természetjárásnak'. |
Partitív (egész-rész) kapcsolat
T | A T az egészet jelöli (a vezérszóval szemben, mely a részt jelöli). | ||
Például: | Dánia | ||
T | Skandinávia | ||
Azaz 'Dánia' 'Skandinávia' a része. | |||
pszichikum | |||
T | lélektan | ||
A 'lélektan' tárgya, eleme a 'pszichikum', azaz a 'lélektan' ismeretterületének része a 'pszichikum'. | |||
oktatás | |||
T | oktatásügy | ||
Az 'oktatásügy' tárgya, eleme az 'oktatás'. |
P | A P a részt jelöli (a vezérszóval szemben, mely az egészet jelöli) | ||
Például: | Skandinávia | ||
T | Európa | ||
P | Dánia Norvégia Svédország |
||
lélektan | |||
P | pszichikum | ||
oktatásügy | |||
P | oktatás |
Megjegyzés: A tezauruszban a tudományok, ismeret- és szakterületek, iparok, tevékenységi körök (pl. lélektan, jog, építőipar, oktatásügy) tárgyait, elemeit, mindazt tehát, amikre e területek vonatkoznak, az egész-rész kapcsolattal jelölik.
Előfeltétel/kiindulás - rezultáns/következés kapcsolat
R | Az R a következést, valami által meghatározottat (okozatot, következményt, célt, hatást, eredményt, terméket, továbbá rendeltetést, illetve tevékenység vagy hatás tárgyát) jelöli (a vezérszóval szemben, mely az okot, indítékot, eredetet, továbbá eszközt, illetve a valamire irányuló tevékenységet, a hatás előidézőjét jelöli). | ||
Például: | deviancia | ||
R | bűnözés | ||
A deviancia következménye (lehet) a bűnözés, a kettő között ok-okozati összefüggés van [oka-okozata kapcsolat]. | |||
Jugoszlávia | |||
R | Bosznia és Hercegovina Horvátország Macedónia Szerbia Szlovénia |
||
'Jugoszlávia' megszűntével keletkezett Bosznia és Hercegovina, stb. [eredetet-eredménye kapcsolat] | |||
szakszervezet | |||
R | érdekvédelem | ||
A 'szakszervezet' rendeltetése/feladata az 'érdekvédelem'. Azaz az 'érdekvédelem' (egyik) eszköze a 'szakszervezet' [eszköz-rendeltetés kapcsolat dolog (szervezet, gép, szerszám) és tevékenység között]. |
kulturális csere | |||
R | szakképzés | ||
A szakképzés (egyik lehetséges) eszköze a kulturális csere [eszköz-rendeltetés kapcsolat tevékenység és tevékenység között]. | |||
orvostudomány | |||
R | gyógyítás | ||
Az 'gyógyítás' során az 'orvostudományt' használják [eszköz-rendeltetés kapcsolat tudomány és tevékenységi kör között]. | |||
kertépítés | |||
R | park | ||
A 'kertépítés' tárgya (többek között) a 'park' [tevékenység-tevékenység tárgya kapcsolat]. |
E | Az E az előfeltételt, ami valamit meghatároz (okot, indítékot, eredetet, továbbá eszközt, illetve a valamire irányuló tevékenységet, a hatás előidézőjét) jelöli (a vezérszóval szemben, mely az okozatot, következményt, célt, hatást, eredményt, terméket, továbbá rendeltetést, illetve tevékenység vagy hatás tárgyát jelöli). | ||
Például: | bűnözés | ||
E | deviancia | ||
Bosznia és Hercegovina | |||
E | Jugoszlávia | ||
érdekvédelem | |||
E | szakszervezet | ||
kulturális csere | |||
E | szakképzés | ||
gyógyítás | |||
E | orvostudomány | ||
park | |||
E | kertépítés |
Megjegyzés: A tezauruszban az oka-okozata, feltétele-következménye, eredete-eredménye, dolog-hatása, eszköze-rendeltetése, tevékenység-tárgya folyamat/tevékenység-terméke és tevékenység-célja összefüggéseket az R/E kapcsolattal jelölik.
Rokonsági (egyéb) kapcsolat
X | A jelet követő deszkriptor a vezérszóval egyéb, a tezauruszban lényegesnek tekintett kapcsolatban áll. | ||||
Például: | szocializáció | deviancia | |||
X | deviancia | X | szocializáció | ||
szakszervezet | sztrájk | ||||
X | sztrájk | X | szakszervezet | ||
éhínség | szegénység | ||||
X | szegénység | X | éhínség |
Megjegyzés: A tezauruszban a dolog-tulajdonsága, dolog-folyamata, dolog-állapota, dolog-kapcsolódó dolog, továbbá a hasonlósága és az ellentéte összefüggéseket az X/X kapcsolattal jelölik.
"Lásd más értelemben" kapcsolat
szem <-- látószerv értelemben | |||
M: | Látószerv | ||
F | Termés szeme esetén a "mag" használandó | ||
≠ | mag |
Megjegyzés: Ezzel a relációval a "Homonimák és poliszémák megkülönböztetése" című fejezetben is foglalkozunk.
2.2.3 A kapcsolatok (a relációjelek) sorrendje:
H/L
H&/L&
HV/LV
F
A
T
P
R
E
X
≠
A kapcsolattípuson belül a kapcsolódó lexikai egységek betűrendben következnek. Ismétlődő kapcsolatok esetén csak az első kapcsolódó lexikai egység előtt szerepel a relációjel.
2.2.4 A kapcsolatok megfelelői felhasználói szinten
A keresőrendszer felületén a relációjeleknek az alábbi felhasználóbarát megjelenítése lehetséges:
|
3. A szógyűjtés és a szókincs kérdése
3.1 A szavak fölvételének feltételei
Minden kifejezést igyekeztünk fölvenni, amely a hazai böngészési és információkeresési,
továbbá osztályozási és tárgyszavazási gyakorlatban használatos.
Több esetben olyan kifejezést is fölvettünk, mely vagy rendkívül általános,
és ezért a kereséskor valószínűtlen a használata vagy rendkívül meghatározatlan.
A felvétel mellett ilyenkor azért döntöttünk, mert
Ha az összefoglaló fölérendelt, pl.
indogermán nyelv | ||
F | nyelvcsalád | |
A | albán angol balti nyelv germán nyelv kelta nyelv latin ógörög szláv nyelv újlatin nyelv |
|
T | indo-európai kultúrák filológiája | |
X | indogermánok |
Ha homonímia miatt LV utalást alkalmaztunk, és meg kellett különböztetni a homonimákat, és létezett szakmailag elfogadott összetett kifejezés, pl.
levél | ||
LV | irodalmi levél kéziratos levél körlevél levelezés levélküldemény növényi levél nyílt levél szállítólevél |
|
3.2 A homonimák és poliszémák megkülönböztetése
Olyan tezauruszban, melynek gyűjtőköre a teljes magyar szókincs, rendkívül megnő az azonos alakú, de eltérő jelentésű szavak száma. A keresőrendszerben böngésző felhasználó első lépésben többnyire nincs tudatában annak, hogy amikor például a "körte" keresőszót adja meg, akkor nemcsak a fényforrásra, hanem a gyümölcsre vonatkozó találatokat is megkaphatja.
A homonimák egy részét nemdeszkriptorként vettük föl, és róluk "Lásd-VAGY" kapcsolatban utaltunk a releváns deszkriptorokra. Ezt a megoldást akkor választottuk, ha a homonim kifejezéssel jelölt különböző fogalmakat más-más kifejezéssel is megadhattuk.
asszociáció | ||
LV | képzettársítás társulás |
|
A homonimák más részénél valamelyik fogalom esetén meg kellett őrizni a homonim kifejezést, mert erőltetés nélkül nem lehetett a fogalmat másként megnevezni. Ebben az esetben az ≠ jelű ("lásd még más értelemben") relációval adtuk meg a homonim kifejezés és a homonim kifejezés helyett más kifejezéssel megadott fogalmak közötti kapcsolatot. A "rend" például egyként jelent állapotot és szervezetet. Az utóbbi kifejezhető volt a "rendi szervezet" szóösszetétellel is, az előbbit azonban erőltetett lett volna a "rendállapot" szóval kifejezni, ezért jelentésének megnevezésére megőriztük a "rend" szót. Mindezt a tezauruszban a következőképpen adtuk meg:
rend | |||
M: | Szabálynak, törvénynek megfelelő állapot | ||
F | állapot | ||
F | fegyelem | ||
≠ | rendi szervezet |
A homonimák szétválasztása a Lásd-VAGY (LV) relációval
LV utalással akkor szabályozzuk a homonímiát, ha az egyes homonimák
Ha volt elfogadott vagy még a köznapi nyelvhasználat számára éppen elfogadhatónak tekinthető összetett szó, akkor azokra utaltunk.
Gyakori, hogy valamelyik homonim kifejezés nemdeszkriptor, ebben az esetben a deszkriptorára utaltunk. Például:
polip | |||
LV | lábasfejű nyálkahártya duzzanat |
||
medence | |||
LV | fürdő nagyolvasztó tározó testmedence úszómedence |
mivel a "fürdőmedence L fürdő" utalás már szerepel a tezauruszban | |
mivel a "nagyolvasztó" egy részét ugyancsak medencének nevezik |
Ha nem volt, de a szakmai nyelvhasználatban létezett idegen eredetű, elsősorban latin szakkifejezés, akkor arra utaltunk. Például:
rák | ||
LV | crustacea rákbetegség nyelv |
|
lingua | ||
LV | nyelvi rendszer természetes nyelv |
|
Előfordul, hogy valamelyik homonimát az általánosabb, fölérendelt fogalmának megnevezésével helyettesítjük. Például:
abroncs | |||
LV | gumiabroncs | ez pontosan megfelel az egyik homonimának | |
vasúti kerék | ez a vasúti kerékabroncs átfogóbb fogalma |
Számos esetben a teljes szókincs alapján további homonimák léteznek, de ezek túlzott finomítást jelentenének. Például:
kiválás (tárgy, anyag, hang, szín a környezetén belül külön
is érzékelhető)
kiválás (csoportból, közösségből, pl. kiválik a kormányból)
kiválás (vegyületből, keverékből elkülönül, szegregáció)
kiválás (képességeivel kitűnik)
Az ilyen esetekben csak egyetlen, szakmai-tudományos szempontból fontos jelentéssel azonosítottuk a kifejezést (a példában a "szegregációval"). Ha később szükség lenne megkülönböztetésre, a megoldás:
A nyelvészetileg teljes megoldás: | Jelenlegi megoldás: | ||||||
kiválás | kiválás | ||||||
LV | érzékelés kilépés szegregáció tehetség |
L | szegregáció |
A homonimák szétválasztása a Lásd más értelemben (≠) relációval
A "lásd más értelemben" ( ≠ ) relációval a következő esetekben szabályozzuk a homonímiát:
- Legalább az egyik homonimához nem lehet találni se összetett, se bármilyen más alakú kifejezést. Ilyenkor általában magyarázat, meghatározás is kapcsolódik a vezérszóhoz.
Például a gyümölcsöt jelentő "körte" esetén ez a helyzet, szemben a "lámpakörtével". Példák:
szem <-- látószerv értelemben | |||
M: | Látószerv | ||
≠ | mag |
- Összetett kifejezés hiányában nem lehet találni valamilyen átfogóbb kifejezést, amelyre utalhatnánk vagylagosan. Például
mise <-- zenemű értelemben | |||
M: | Miséhez írt zenemű | ||
≠ | istentisztelet |
trió <-- művészeti együttes | |||
M: | Dalszerű hármas ének, ill. három hangszerre írt kamarazenei mű | ||
≠ | triász <-- valamilyen csoport hatalmi szempontból |
- Ha a másik/többi homonim értelem nem gyakori, az első értelemhez képest alárendelt jelentőségű.
áramkör <-- villamos áramkör értelemben | |||
≠ | áramlástechnika <-- hidraulikus áramkör értelmében |
külön hidraulikus áramkört nem volt érdemes fölvenni
előjáték <-- zenei értelemben | |||
M: | Zenei bevezetésre szánt, olykor önállóan is előforduló zenemű | ||
F | genreforma | ||
A | nyitány prelúdium | ||
≠ | nemi élet ha szexuális előjátékról van szó, a "nemi élet" tezauruszcikkére kell áttérni |
Ha "lásd más értelemben" (≠) relációt használtuk, az egyik kifejezés alatt többnyire szerepel rövid magyarázat, meghatározás.
Olykor körül kellett írni a megkülönböztetést természetesen hangzó módon:
egér <-- állat értelemben | |||
≠ | egér periféria <-- eszköz értelemben |
daru <-- emelőberendezés értelemben | |||
M: | Nagy teher emelésére és odább vitelére való gépi szerkezet | ||
≠ | darumadár <-- élőlény értelemben |
szárny | szárnyszerkezet | ||||||
M: | Élőlény repülésre való testrésze | T | aerodinamika repülőgép |
||||
F | mozgásszerv | ||||||
≠ | szárnyszerkezet |
≠ | szárny |
3.3 Hátravetett értelmezők a lexikai egységek végén
A tezauruszban igyekeztünk elkerülni a homonimák és poliszémák megkülönböztetésére egyébként alkalmazott hátravett értelmezőket. Ennek oka a laikus felhasználó keresőnyelvi szokásaiban rejlik: a laikus kereső (böngésző) azoknak a szavaknak az alapján keres, melyek az eszébe jutnak, és ez a folyamat teljesen szabályozatlan, csak az egyes felhasználó nyelvi szokásait jellemzi. Ez okozza egyébként az átlagosnál súlyosabb homonimitási problémákat. A felhasználótól nem várható el, hogy hátravetett értelmezős kifejezéssel adjon meg homonimát.
Ha például a gyümölcsöt jelentő "körte" kifejezés alapján keres, akkor aligha várható el tőle, hogy arra is gondoljon, hogy más viszont a "körte" kifejezésen villanykörtét ért.
Éppen ezért kerek zárójelbe tett hátravetett értelmezők használatára csak a legritkább esetben került sor.
Például:
argumentum (iskolai színházi műsor) | |||
M: | Az iskolai színjátszás keretében tartott előadás műsora | ||
≠ | színházi műsor |
Néha a hátravetett értelmezőt látszólag feloldottuk (a zárójelet megszüntettük)
anyag tulajdonság szerint | |||
F | anyag | ||
A | agresszív anyag élettani hatású anyag fényérzékeny anyag gyúlékony anyag halmazállapot hatóanyag hőálló anyag idegen anyag illóanyag korróziós közeg nagykeménységű anyag optikai anyag radioaktív anyag robbanóanyag szennyezőanyag szerves anyag szervetlen anyag természetes anyag tűzálló anyag veszélyes anyag |
A viszonylag sok kapcsolatnak az az oka, hogy a tezaurusz teljesen átfogó, ugyanakkor rendkívül speciális kifejezéseket is tartalmaz. Ezért eleve sok fogalom válik gyűjtőfogalommá, másrészt ezek a gyűjtőfogalmak sok fogalomra vonatkoznak.
3.4 Az ETO jelzetei és mutatószavai
A tezaurusz lexikai egységeinek egy részéhez mutatószóként hozzákapcsoltuk a vonatkozó ETO-jelzetet is. A többi lexikai egység és ETO-jelzet mutatószói összekapcsolása folyamatos további munka.
Figyelmeztetés! Ez a kapcsolat nem azt jelenti, hogy az adott lexikai egység ugyanazt az osztályt határozza meg, mint a kapcsolódó ETO-jelzet, hanem csak azt, hogy a kapcsolódó ETO-jelzet által meghatározott osztálynak az adott lexikai egység az egyik (adott esetben ugyan lehetséges, hogy az egyetlen) ismérve, azaz mutatószava. |
A lexikai egység és ETO-jelzet közötti kapcsolatot a CF, fordítottját a CA relációjelek jelölik (jelentésük: "hierarchikus Csúcsfogalom Fölérendelt", ill. "hierarchikus Csúcsfogalom Alárendeltje"). Például:
képzet | 159.955 | ||||||
HV | észlelés képzelet |
CA | gondolkodás képzet következés |
||||
F | mentális reprezentáció | ||||||
T | recepcióelmélet | ||||||
R | fogalom képzeletvilág |
||||||
E | érzékelés | ||||||
X | képzettársítás | ||||||
CF | 159.955 |
Az ETO-jelzetek mind deszkriptorokhoz, mind nemdeszkriptorokhoz kapcsolódhatnak annak érdekében, hogy megkönnyítsék a mutatószavak alapján való eligazodást az ETO táblázataiban. Például:
adatbázis-kezelő rendszer | 004.658 | ||||||
HV | adatbázis-kezelés kereső |
CA | adatbázis-kezelés adatbázis-kezelő rendszer |
||||
F | program | ||||||
A | táblázatkezelő rendszer | ||||||
R | adatbázis információkeresés információkereső rendszer |
||||||
E | felhasználói program | ||||||
CF | 004.658 | ||||||
adatbázis-kezelés | 004.658 | ||||||
LV | adatbázis adatbázis-kezelő rendszer adatbázisgép |
CA | adatbázis-kezelés adatbázis-kezelő rendszer |
||||
CF | 004.658 |
4. A tezaurusz készítése és tárolása
A tezaurusz kialakításához a már eddig elkészült magyar nyelvű tezauruszok szókincsét és a NEKTÁR adatbázisrendszerben a DOBIS/LIBIS adatbázis-kezelő rendszer mutatójában szereplő kifejezéseket használtuk föl, kiegészítve önálló szógyűjtéssel. A tezaurusz történetét az "OSZK tezaurusza és a Köztaurusz" című tanulmány tartalmazza [Könyvtári Figyelő, 2001. 1. szám, p. 11-40., ill. http://www.oszk.hu/teztort.html].
A 0.0 változat alapján, próbaosztályozásokkal és kiegészítő szógyűjtéssel, elsősorban a részt-vevő megyei közművelődési könyvtárak meglévő lexikai egységeinek fölhasználásával alakult ki az 1.0 változat, melyet az üzemszerű osztályozáshoz használni kezdtek. A tapasztalatok beépültek a 2.0 változatba. Időközben további könyvtárakban került sor a tezaurusz alkalmazására (MTA könyvtára, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár stb.), a tapasztalatok pedig beépültek a 3.0 változatba. Ezzel egy időben kezdődött el a lexikai egységek, mint mutatószavak összekapcsolása a releváns ETO-jelzetekkel. Ez a munka még nincs lezárva.
A tezauruszt használó könyvtárak az együttműködő karbantartás webes felületén keresztül kérhetik a módosításokat, melyet a központi szerkesztőségben naprakészen feldolgozva ugyanezen a felületen keresztül megválaszolnak. Ilyen módon a változásokat mind az együttműködő könyvtárak, mind a szakmai nyilvánosság figyelemmel kísérheti. Az együttműködő karbantartás felülete a következő helyen érhető el:
A tezauruszok a következő helyeken tölthetők le a webről:
http://www.oszk.hu/hun/szakmai/tezaurusz/tezaurusz_index_hu.htm
Az állományon belüli tezauruszkapcsolatok ellentmondás-mentességének ellenőrzését a 0.0 és az 1.0 változat esetében az ARIEL STÚDIÓ BT (1026 Budapest, Nyúl u. 14.) RELEX szótári ellenőrző rendszere biztosította. A 2.0 változat a RELEX AB szótári adatbázis-kezelő rendszerével készült.
A 0.0 változat 1999. június 30-án készült el. Az 1.0 változat 2000. december 1-jén, a 2.0 változat 2001. november 1-jén, a 3.0 változat pedig 2002. december 31-én készült el.
A tezaurusz készítéséhez és karbantartásához az ARIEL STUDIO Bt. RELEX AB tezauruszszerkesztő programrendszerét használtuk. A RELEX AB által kezelt adatbázis nemcsak a tezaurusz, hanem az ETO középkiadásának állományát is tartalmazza az ETO mutatószavaival. A mutatószavak egy része már egyben a tezaurusz lexikai egységei közül kerül ki, más részük beépítése a tezauruszba az osztályozási tapasztalatok alapján az elkövetkező évek feladata.
A készítés helye:
Országos Széchényi Könyvtár Informatikai igazgatóság
Ungváry Rudolf főszerkesztő
1827 Budapest, I., Budavári Palota F. épület 614. szoba.
Tel.: (1) 224-3829
Drótposta: rudi@oszk.hu vagy zungvary@mail.datanet.hu,
továbbá
palyik@oszk.hu
Guidelines for subject authority files. - Paris : Unesco, 1992.
ISO 2788. Documentation - Guidelines for the establishment and development
of monolingual thesauri. (International Standard) - Paris : Unesco, 1986.
Methodische Hinweise für die Übersetzung fremdsprachig vorliegender Thesauri
in die deutsche Sprache [Módszertani útmutató idegennyelvű tezauruszok németre
fordításához] / [közr. a] Deutsche Gesellschaft für Dokumentation e. V. Komitee
für Thesaurusforschung, Komitee für Terminologie und Sprachfragen.
MSZ 3418-87. Magyar nyelvű információkereső tezaurusz. Szerkezete, részei
és formái. - Budapest: Magyar Szabványügyi Hivatal, 1987. 11 p.
RELEX : Szöveges adatok közötti relációkat ellenőrző program. - Budapest
: Ariel Stúdió BT, 1993.
Ungváry Rudolf: Tezaurusz-technológia. (Közr. az Országos Széchényi Könyvtár
Könyvtártudományi és Módszertani Központ.) Budapest: OSZK-KMK, 1979. 277 p.
Ungváry Rudolf: Az osztályozás alapjai. Bevezetés az információkereső
nyelvek elméletébe. Kísérleti oktatási segédanyag. (Közr. az Országos Széchényi
Könyvtár Könyvtártudományi és Módszertani Központ.) Budapest: OSZK-KMK, 1982.
116 p.
Ungváry Rudolf: Application of the thesaurus method to the communication
of knowledge. In: International Classification, 10. köt. 2. s. 1983. p. 63-68.
Ungváry Rudolf: A fogalmi szint megközelítése. A strukturált szótárak
- tezauruszok - használata a fordításhoz. - In: Előadások a műfordításról. Szerk.
Hans-Henning Paetzke. Budapest: Collegium Budapest, 1999. (Workshop Series)
p. 30-48.
Ungváry Rudolf: A tezauruszok újrafelfedezése. - Új Alaplap, 2000. augusztus.
p. 62-63
Tezauruszok, osztályozási rendszerek (melyeket az OSZK-tezaurusz/Köztaurusz készítéséhez is felhasználtak)
EJC | Általános műszaki fogalmak tezaurusza I-III. k. / [közread. az] Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ. - Budapest : OMKDK, 1970. - 1113 p. |
BOR | Bőr-, műbőr-, szőrme- és cipőipari tezaurusz. - Budapest : Bőr-, Műbőr- és Szőrmeipari Kutatóintézet, 1982. - [A GOLEM adatbáziskezelő programrendszer segítségével mágneses adathordozón tárolva] |
ETK | Építésügyi tezaurusz. I-III. köt. Budapest / [közread. az] Építésügyi Tájékoztató Központ. - Budapest : ÉTK, 1977. [lapsz. n.] |
ETO | Egyetemes Tizedes Osztályozás. - Budapest : Szabványkiadó, 1978. |
FEOR | Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) / [közread. a] Központi Statisztikai Hivatal. - Módosított kiadás. - Budapest : KSH, 1986. - (Statisztikai Nómenklatúrák) |
FOR | Formatervezési tezaurusz / Összeáll. Ungváry Rudolf. - Budapest : Ipari Formatervezési Központ, 1984. - 604 p. |
ITJ | Ipari és mezőgazdasági termékek jegyzéke (ITJ) / [közread. a] Központi Statisztikai Hivatal. - Budapest : KSH, 1986. |
KAR | Kartográfiai tezaurusz I. / [közread. a] Kartográfiai Vállalat - Földmérési Intézet ; [Összeáll. Sebők László]. - Budapest : Kartográfiai Vállalat - Földmérési Intézet, 1985. - 190 + 48 p. |
KGT | Kohó- és gépipari tezaurusz. / [közread. a] Kohó- és
Gépipari Tudományos Műszaki Tájékoztató Intézet ; [Szerk. Ungváry Rudolf].
- Budapest, KGTMTI, 1975. I. köt. Gépgyártástechnológiai szaktezaurusz. - 736 p. II. köt. Vaskohászati szaktezaurusz. - 610 p. III. köt. Erősáramú elektrotechnikai szaktezaurusz. - 470 p. További részei, a műszeripari, járműipari és fémtömegcikkipari tezauruszok számítógéppel nyomtatott jegyéken. |
MET | Mezőgazdasági és agrokémiai tezaurusz / [Szerk. Somi Kovács Mária, Kovács Ákos, Vadász Ágnes és Ungváry Rudolf]. - Budapest : MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, 1978. |
MSZ | Országnevek kódjai. MSZ EN 23166:1995. - Budapest: Magyar Szabványügyi Hivatal, 1995. 25 p. |
NAT | Növényvédőszer jegyzék / Szerk. Vadász Ágnes. - Budapest : MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ, 1981. - 145 p. |
OKT | Oktatási intézmények és dokumentumok tezaurusza / Összeáll. Petényinyé Szoó Györgyi és Ungváry Rudolf. [közr. az] Országos Széchényi Könyvtár. - Budapest : OSzK, 1994. - 11 p. |
OSZN | Országos Szaknévsor [szakma szerinti telefonkönyv]. - Budapest : HTD, 1991. |
OSZT | Osztaurusz : Periodika osztályozási rendszer és tezaurusz / [összeállította Ungváry Rudolf] ; [közread. az] Országos Széchényi Könyvtár. - Budapest, OSzK, 1990. - XV, 131 p. |
OSZK | OSZKÁR tezaurusz : Műszaki, mezőgazdasági, természettudományi
és gazdasági fogalmak makrotezaurusza a Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási
Rendszere számára. 3.1 változat / Összeáll. Ungváry Rudolf ; [kész. az OSZKÁR
(Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszerének) központi szerkesztőségében].
- Budapest : OMIKK, 1999. - XV, 481 p. ; 29 cm |
SLP | Sárga lapok [szakma szerinti telefonkönyv]. - Budapest : Kontrax, 1991. |
SZAK | Szakma tezaurusz / Összeáll. Ungváry Rudolf. - Budapest : Magyar Telefonkönyvkiadó Kft., 1992. - 70 p. |
SZAM | Számítástechnikai tezaurusz / [közread. a] Számítástechnika Alkalmazási Intézet ; Szerk. Rafalszky Katalin és Ungváry Rudolf. - Budapest : SzÁMALK, 1981. - 157 + 18 p. |
VID | Taxaurus : Növény- és állatrendszertani fogalmak makrotezaurusza a Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszere számára / összeáll. Ungváry Rudolf ; [kész. az OSZKÁR (Műszaki Könyvtárak Osztott Katalogizálási Rendszerének) központi szerkesztőségében] - Budapest : OMIKK, 1999. - XXI, XXV, 25, 87 p. ; 29 cm |
VID | Videotezaurusz : Film- és videodokumentumok osztályozási rendszere / [összeáll. Bánki Zsolt és Ungváry Rudolf] ; [kész. az Országos Széchényi Könyvtár Fejlesztési Osztályán és Kortörténeti Különgyűjteményében]. - Budapest : OSZK, 1996. |
Enciklopédiák, lexikonok, kézikönyvek
AGR | Agrárökonómiai kislexikon / Szerk. Burján Ambrus. - Budapest : Mezőgazdasági K., 1985. |
ÁLL | Állam- és jogtudományi enciklopédia / Fősz. Szabó Imre. - Budapest : Akadémiai K., 1980. |
ANL | Analitikai kémiai kislexikon / Fősz. Pungor Ernő. - Budapest : Műszaki K., 1978. |
ATM | Atommag lexikon / Fősz. Jánossy Lajos. - Budapest: Akadémiai K., 1963. |
AUT | Automatizálási kislexikon / Fősz. Telkes Zoltán. - Budapest : Műszaki K., 1986. |
BAN | Banklexikon / [közr. a] Jogi tanácsadó Jogi Kiadványok Szerkesztősége. - Budapest, Press-Art, 1992. |
CAM | Cambridge enciklopédia. - Budapest ; Paris : Librairie Larousse ; Akadémiai K., 1991. |
ELE | Elektrotechnikai kislexikon / Fősz. Tuschák Róbert. - Budapest : Műszaki K., 1973. |
ENC | Természettudományi enciklopédia. - Budapest : Akadémiai K., 19.. |
ÉRT | Műszaki értelmező szótár / Sorozatszerk. Klár János. - Budapest : Akadémiai K. |
ÉPI | Építőipari kislexikon / Szerk. Hir Lajos és Oravecz Béla. - Budapest . Műszaki K., 1971. |
FIZ | Fizikai kislexikon / Fősz. Szilágyi Miklós. - Budapest : Műszaki K., 1977. |
GAZ | Gazdasági fogalmak / Horváth László. - Budapest : Építésügyi Tájékoztató Központ, 1987. |
HAD | Haditechnikai kislexikon. - Budapest : Zrínyi K., 1971. |
IDSZÓT | Idegen szavak és kifejezések szótára |
KAT | Katonai lexikon / Fősz. Damó László. - Budapest : Zrínyi K., 1985. |
KER | Kertészeti lexikon / Szerk. Muraközy Tamás. - Budapest : Mezőgazdasági K., 1963. |
KERV | Kertészeti, vadászati, faipari lexikon / Szerk. Ákos László. - Budapest : Mezőgazdasági K., 1964. |
KÖR | Környezetvédelmi lexikon / Fősz. Helm László. - 1.- 2. köt. - Budapest : Akadémiai K., 1993. |
KÖZA | Közgazdasági ábc / Szerk. Muraközy Tamás. - Budapest : Mezőgazdasági K. ; Közg. és Jogi K., 1973. |
KÖZL | Közgazdasági kislexikon. - Budapest : Kossuth, 1972. |
MAT | Matematikai kislexikon / Fősz. Farkas Miklós. - 2. kiad. - Budapest : Műszaki K., 1974. - 444 p. |
MÉR | Méréstechnikai kislexikon / Fősz. Helm László. - Budapest : Műszaki K., 1976. |
MÉRE | Mértékegységlexikon / Fodor György. - Budapest : Műszaki K., 1980. |
MEZ | Mezőgazdasági tárgyszógyűjtemény. - Bp. : OMKDK, 1995. - 128 p. |
MEZK | Mezőgazdasági kislexikon / Gulyás Csaba ; Sárossy Istvánné. - Budapest : Mezőgazdasági K., 1989. |
MÜA | Műanyag- és gumiipari kislexikon / Kiss Béla. - Budapest : Műszaki K. 1971. |
MÜSZ | Műszaki lexikon, 1-3. k. / Főszerk. Polinszky Károly. - 3. kiad. - Budapest : Akadémiai K., 1984. |
NYOM | Nyomdaipari enciklopédia / Gara Miklós. - Budapest : Műszaki K., 1977. |
PAP | Papíripari ábc / Fősz. Vámos György. - Budapest : Műszaki K., 1984. |
PÉNZ | Pénzügyi és kereskedelmi enciklopédia / Fősz. Bácskai Tamás. - Budapest : Novotrade Rt., 1988. |
REP | Repülési lexikon / Fősz. Szabó József. - 1.-3. köt. - Budapest : Akadémiai K., 1991. |
RÖMP | Römpp vegyészeti lexikon / [Szerk.] O.-A. Neumüller. 1.-4. köt. - Budapest : Műszaki K., 1984. |
SZAK | Szakszervezeti kislexikon / Fősz. Virizlay Gyula. - Budapest : Táncsics, 1975 |
SZAL | Számítástechnikai kislexikon / Jodal Endre. - Bukarest : Kriterion, 1990. |
TER | Természettudományi kisenciklopédia. - 2. kiad. - Budapest : Gondolat, 1983. - 980 p. |
ÜRH | Űrhajózási lexikon / Fősz. Almár István. - Budapest : Akadémiai K., 1981 |
VÁL | Vállalatgazdasági lexikon / Wilcsek Jenő. - Budapest : Közgazdasági és Jogi K., 1966. |
VIL | Világpolitikai kislexikon / Szerk. Bognár Imre. 2. kiad. - Budapest : Kossuth, 1978. |
VILIRLEX |
Világirodalmi lexikon |