Egy úr a piacon nyolc gyönyörű kövér libát vett, s rábízta egy cigányra, hogy hajtsa haza udvarába. De a more útközben elsikkasztott egyet, s midőn érte kérdőre vonatott, mennyre-földre állítá, hogy megvan mind a nyolc.
– Tehát olvasd meg – monda az úr.
A cigány olvasá: egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyolc.
– Hol van a nyolcadik?
– Itt van la – monda a cigány, egyre rámutatva.
– Hát a hetedik?
– A meg itt van ni – s így mutogatta sorban mindeniket, midőn pedig arra került a sor, hogy az elsőt is megmutassa, újra a nyolcadiknak mondottra ugrott. Nem lehetett rajta kifogni, s szemtelen pislogással monda:
– Megvan ezs, urám, mind.
– Én nem látom, hogy megvolna.
– De bizs én meg látom.
Az udvaron éppen csépeltek, az úr előhív nyolc cséplőt, hogy mindenik fogjon egy-egy libát. A nyolcadik természetesen nem foghatott.
– Na cigány, látod, hogy nincs nyolc liba, mert ennek az embernek nem jutott.
– Hát hagyja el a sent lilek az ügyetlenjét, miért nem fogott addig, amíg volt…