Ismeretes enyelgés a német nyelvből a magyarhoz hasonlító hangzású, de eltérő értelmű szavaknak összeállítása.
Szél (Seele) a lelked; kint (Kind) a gyermeked, apád fát ér (Vater); eceted eszik (Essig), olajod öl (Oel), szalad (Salat) a salátád; mász (Maas) a pinted; jár (Jahr) az esztendőd. Esőd régen (Regen) volt, szegény is az áldás (Segen), hanem azért szénád háj (Heu), mert vízen (Wiesen) terem; de csak mégis rossz (Ross) a lovad. Ha tűz van, fájért (Feuer) kiabálsz, s mikor meghalsz, tót (Tod) veszi ki belőled a lelket.