– Ugyan, intse meg már ezt a fattyút, lelkem – kérte nője Sinay Miklóst, debreceni régi híres professzort, ki az akkori divat szerint magát Nicolaus a Chorebonak írogatta.
Kimegy az öreg, előveszen egy hasáb fát, s nyújtva hagyá fiát; azzal nyugodtan benyit feleségéhez, mondván:
– Megintettem fiadat, lelkem.
Mai napig fent maradt Debrecenben: „meginté, mint Sinay a fiát”.