Két somogyi ember hajt egy szekéren hazafelé valahonnan messze fuvarból.
– Hát Miska, megverted-e már a feleségedet? – kérdi az öregebbik.
– Nem én még.
– Pedig azt meg kellene ám tenni; mert azt tudod, hogy az asszony verve jó. Hány hónapja már, hogy elvetted?
– Három.
– Ahol van ni! Már annyi ideje, aztán még egyszer sem verted meg. Pedig ha eleinte hozzá nem szoktatod, hát később majd aztán nem hagyja ám magát megverni; menmeg később majd ő ver meg téged.
– De ha nem adott rá még okot.
– Dehogy nem adott; csak keresd. Hát most mindgyá’ ahogy hazamegyünk, ott lesz az ok. Ha nyitva találod a kaput, akkor verd meg azért, hogy minek hagyta nyitva? bemehetett volna valami tolvaj rajta; ha pedig csukva találod, akkor verd meg azért, hogy mért nem várta az urát?
– Má’ úgy teszek hát. Ugyancsak jó, hogy mondta kee, Pista bátya.