A palóc legény elemózsnát hozott hazulról az úrfinak, ki a városban járt iskolába.
Meglátja a legény az almáriom tetején a nagy tintásüveget, s felé kacsint.
– Innám een abaó, ha szabadna.
– Innál a gutát! – mond a diák –, hisz az tinta.
– Hadd legyeek az tinta, csak een egyet húzhatnék belőle.
– No hát húzz belőle egyet, tudom, hogy nem húzasz másikat.
A legény fogja az üveget, s egyet kortyant belőle.
– Üm! – mond fanyar képpel – hát mért nem mondta az úrfi? Hisz nem tinta ez, hanem kalamáris.