A szívinfarktusos betegek az első napokban (átlagosan három nap) az intenzív osztályra kerülnek, optimális esetben olyan helyre, ahol a szívbetegek ellátásának személyi és tárgyi feltételei adottak (koronáriaőrző). Az első napokban sok olyan dolog történik a beteggel, aminek pontos értelmét akkor nem könnyű megérteni. A betegek legszívesebben egy csendes, a monitorok jelzőrendszerétől nem hangos helyen pihennének. Nem szeretik az éjszaka is óránként történő vérnyomásmérést, az állandón folyó infúziókat, a kacsát stb. Kétségtelen. hogy ezek a koronáriaőrzők nem nyugalmasak, de rendkívül hasznosak. A betegségek halálozását a felére tudjuk csökkenteni az intenzív megfigyelés és kezelés eszközeivel.
Az intenzív osztályon a betegek szívritmusát, az esetleges rendetlen szívverések számát és formáját az ágy melletti monitor mutatja, amely egy központi egységhez is kapcsolódik. Mind a központi, mind az ágy melletti egység szükség esetén riasztja a nővért és az orvost. A monitor öntapadó elektródokkal kapcsolódik a beteg testéhez, ennek következtében az ágyban történő mozgást a monitorozás nem akadályozza.
Egészséges egyének oxigénszükségletét a levegőben lévő és a légzéssel a tüdőbe jutó oxigén kielégíti. Szívinfarktusban a szervezet oxigénellátása - a szív csökkent működése következtében - nem kielégítő, így az oxigénpótlás akkor is szükséges, ha a beteg nem érez légzési zavart. Az oxigént orrszonda felhasználásával juttatjuk a beteg szervezetébe.
A szívinfarktus első napjaiban minden gyógyszert vénán keresztül juttatunk a szervezetbe. Ennek oka, hogy ily módon a gyógyszerek pontosabban adagolhatók, mellékhatás esetén a probléma könnyebben elhárítható.
A legtöbb esetben egyszerre három-négyféle infúziót adunk a betegnek. A kezelést nagymértékben könnyíti, és a beteg számára elviselhetőbbé teszi, hogy olyan eszközt juttatunk a vénájába (branül vagy centrális kanül), amely elkerülhetővé teszi a gyakori injekciózást, illetve azt, hogy amikor sürgősen kell gyógyszert adni, percekig vénát kelljen keresgélni.
A centrális kanül bevezetése gyakran a nyakon található vénán keresztül történik. Első pillanatban ijesztőnek tűnik, hogy "nyakon" szúrják a beteget, de a beavatkozás általában nem fájdalmas.
A szívinfarktusos beteg keringését az első napokban komolyabb
étkezéssel nem szabad megterhelni. Könnyen emészthető leves, szénsavmentes gyümölcslé
vagy üdítő fogyasztása javasolt. Kompótok, kefir, rostdús ételek az egyébként
is problémát jelentő székürítést jelentősen megkönnyítik. Sovány, leginkább
főtt hús ill. sajt fogyasztása tanácsos.
A legtöbb kényelmetlenséget az első napokban a személyes szükségletek nehézkes kielégíthetősége ill. kielégítetlensége okozza. Az első 24 órában - a folyamatos infúziós kezelés szükségessége, az állapot bizonytalansága miatt - a vizelet- és székletürítést ágytál, ill. kacsa segítségével kell megoldani.
Aki erre képtelen, annak az ágy melletti szoba-WC használatát megengedjük. A szoba-WC használata a második-harmadik naptól egyébként is lehetséges. Szövődménymentes esetben az első 24-48 óra után a beteg az ágy mellett üldögél, a harmadik naptól a mosdótálban egyedül mosakszik.