klasszicizmus

A klasszikus antikvitást modellnek és mércének tekintő művészeti és irodalmi irányzatok, illetve stíluskorszakok neve. Az ókortisztelő reneszánsz és a 17. századi francia udvari klasszicizmus virágzása után a régészeti kutatások fellendülésével, Herkulaneum, Pompeji és Paestum felfedezésével, illetve Johann Joachim Winckelmann Az ókor művészetének története című munkája megjelenésével (1764) az európai érdeklődés a 18. században ismét az antikvitás felé fordult.

Az antik klasszikusok követésénél azonban sokkal összetettebb jelenség volt: az általánost, az "örök emberit" kereste, próbálta kifejezni, kerülte a túlságosan egyénit, az egyedit, a szélsőségest, eszményeit a fegyelmezettség, a jóízlés, a világosság, a harmónia, a nyugalom, a befejezettség, esztétikáját az örök és abszolút szép ideája határozza meg. Az irodalomtörténet területéről ismert képviselői: a franciáknál Racine, La Fontaine, Boileau, az angoloknál Pope, Johnson, Dryden, a németeknél Lessing, Wieland, Goethe, Schiller, nálunk Kazinczy Ferenc, Révai Miklós, Baróti Szabó Dávid, Virág Benedek.

A művészetek terén az ellenreformációs barokk néha szertelen szenvedélyességével és a rokokó felszínességével szemben a 18. századi klasszicizmus a felvilágosodás észközpontú, természetelvű szemléletének és szigorú, morális elkötelezettségének művészi kifejezésére törekedett. A zsarnoksággal szemben a hazáért vagy a szabadságért küzdő római erények a forradalom előtti és alatti Franciaország művészetében (Jacques-Louis David: Horatiusok esküje, 1784-1785) is visszhangra találtak.

Az ókori emlékek tisztelete a reneszánsz óta olyan közös európai kulturális konszenzust alakított ki, mely a 18. századi klasszicizmusnak is egyetemes, nemzetek feletti jelleget biztosított. Az antik örökség megújításán keresztül a "nemes egyszerűségre és csendes nagyságra" törekedő klasszicista festészet legismertebb képviselői a német Anton Raphael Mengs és a francia Jacques-Louis David, a szobrászaté pedig az itáliai Antonio Canova és a dán Bertel Thorvaldsen voltak.

PJ- SZGZ