Arany László (1844-1898)

A magyar verses epika egyik legjelentősebb alkotója, Arany János fia. Nagyszalontán született, s a nagykőrösi gimnáziumban tanult, majd jogot hallgatott a pesti egyetemen. Gyermekkorának irodalomtörténeti nevezetességű eseménye Petőfi 1847-es látogatása, amely alkalommal az Arany Lacinak című költemény született. Az egyetem elvégzése, illetve az ügyvédi diploma átvétele után 1866-tól a Magyar Földhitelintézet munkatársa, 1880-tól igazgatója. Irodalmi munkásságának legkiemelkedőbb teljesítménye a Kisfaludy Társaság pályázatára 1872-ben névtelenül benyújtott verses regénye A délibábok hőse. Előképei Byron Don Juanja és Puskin Anyeginje. Arany László művének hőse Hűbele Balázs, aki a kiegyezés utáni nemzedék tagjaként nem talál igazi, küzdésre érdemes nagy célokat, szeretne ugyan tenni valami jelentőset, de hiányzik belőle a kitartás, a munkaszeretet, és sem magát, sem a világot igazán nem ismerve sorsa ábránd, öncsalás. A műnek főleg az életrajzi vonatkozású részei (a pesti jogászélet, az utazások leírása) elevenek és élvezetesek. Nyelve könnyed, iróniája szellemes, s nagyon alkalmas a szerző politikai kiábrándultságának és önkritikus nemzetszemléletének kifejezésére. Még egy költői kísérlete volt, 1873-ban A hunok harca című szatírikus költeménye, majd felhagyott a versírással. Ennek okaival kapcsolatban A magyar politikai költészetről című tanulmányában a következőket írta: A kiegyezési korszak mindég bizonyos kijózanodással jár, s ilyen hangulatban nincs kedvünk dalolni... A költőnek, ha ellenök izgatni jobb belátása tiltja, hallgatni kell, mert dicsőítésökre egy húr sem pendül meg szívében. Emlékezetes még a fiatalon kiadott népmesegyűjteménye (Eredeti magyar népmesék, 1862), fordított Lermontov, Puskin, Molière, Shakespeare műveiből, s jelentősek tanulmányai (A magyar emigráció mozgalmai, 1880, A magyar politikai költészetről, 1873, s Arany Jánosnak A magyar nemzeti versidomról szóló tanulmányához készült függelékként a Hangsúly és ritmus című töredéke).

SZGZ