liberalizmus

A felvilágosult természetjogban gyökerező eszmeáramlat. Kiindulópontja, hogy minden ember szabad és jogokban egyenlő, a társadalom célja, hogy e jogokat biztosítsa, a szabadság egyetlen törvényes korlátja mások törvényes szabadsága. E jogokat a liberalizmus az élet minden területén érvényesíteni akarta. A liberális politikai irányzat biztosítani kívánta a gondolatok, vélemények és a sajtó szabadságát, a foglalkozás és az életforma megválasztásának jogát, elutasította a közhatalom kivételével minden más hatalomnak az egyén életébe való beleszólását, így a feudális jellegű függésrendszert is, valamint a jogegyenlőség nevében a rendi kiváltságokat és különbségeket is. Az egyéni szabadságból vezették le a politikai rendszerre vonatkozó elképzeléseket, amelyek lényege, hogy az önkény érvényesülését kell megakadályozni, biztosítani kell, hogy a hatalom a közérdeket és ne kiváltságos csoportok vagy bürokratikus hatalmi központok érdekeit szolgálja. A legmegfelelőbb formának ezért a jogegyenlőségen alapuló népképviseleti rendszert és a felelős kormányzást, az államhatalmi ágak elválasztását vagy kiegyensúlyozását biztosító alkotmányos berendezkedést tekintették. Politikai jogokban a tulajdonnal nem rendelkező, épp ezért kiszolgáltatott helyzetű, "nem független" társadalmi csoportokat nem kívánták részesíteni (cenzusos választójog), ugyanakkor bztak abban, hogy a gazdasági és társadalmi élet korlátainak lebontása, az egyéni tehetség és teljesítmény érvényesülése együtt jár a társadalmi különbségek kiegyenlítődésével, s igy a politikai jogokkal rendelkezők körének fokozatos szélesedésével is.

DT