pénz, pénzújítás, báni dénár, márka, nyestbőr adó

pénz

A középkorban a nemesfémből vert érméket tekintették pénznek, melynek értékét a tényleges nemesfémtartalom szabta meg. A Karoling-kortól kezdve a 13. század közepéig Európában, így az Árpád-kori Magyarországon is, ezüstből vertek pénzt, a 0,5-1,5g súlyú dénárt. (A magyar aranypénzverés a 14. században indult el.) A pénzverés eredetileg mindenütt uralkodói felségjog volt, Magyarországon meg is maradt annak. A magyar királyok Szent István óta verettek pénzt, igen változó minőségben. Az Árpád-kori Magyarországon veretlen ezüstrudakat és külföldön vert érméket is használtak pénz gyanánt.

ZSA

pénzújítás

Az a gyakorlat (renovatio monete), amelynek során a király bizonyos időközönként új pénzt veret és hoz forgalomba. Az alattvalók kötelesek voltak régi érméiket az újra beváltani, mégpedig 33%-os felárral (3 régi dénár ért 2 újat). Az így szerzett királyi jövedelmet nevezték kamara hasznának (lucrum camere). A pénzújítás gyakorlatát feltehetően Salamon király vezette be, s előbb rendszertelenül, utóbb kétévente, majd évente - esetenként annál is gyakrabban - került sor alkalmazására.

ZSA

báni dénár

IV. Béla 1255-ben adott pénzverési jogot a szlavón bánnak. Ettől kezdve egy évszázadon keresztül vertek előbb Pakrácon, majd Zágrábban a bánok 0.94 g átlagsúlyú ezüstpénzt, mégpedig - a 14. századi pénzügyi reformokig egyedül álló módon - állandó értékben. A pénzújítás elmaradása miatt kieső jövedelmet a kamara haszna címén kivetett helyi adó pótolta, melyet 7 dénár értékben vetettek ki háztartásonként.

ZSA

márka

Súlyegység, melynek magyarországi használata 1146-tól adatolható. Több hazai változata ismert, ezek közül a magyar (233,8 g), utóbb a budai (245,54 g) használata terjedt el országosan. A márka felosztásakor 1/4 részét ferto-nak, 1/48 részét pondus-nak nevezték.

ZSA

nyestbőr adó

A Szlavóniában és a vele szomszédos drávántúli megyékben szedett királyi adófajta (marturina). Eredetileg természetben szedték, Kálmán reformja után pénzben fizették. 1224. évi adat szerint nagysága háznépenként 12 dénár volt. Kezdetben mindenkire kivetették, a helyi nemességet csak az 1351. évi törvény mentesítette fizetése alól. A 12. század végétől kezdődően a királyok részben vagy egészben átengedték a helyi birtokosoknak népeik nyestbőr adóját, ami így földesúri adónemként is szerepel.

ZSA