dukátus, I. Béla, I. Géza

dukátus

Az ország egyharmadára kiterjedő különkormányzat a 11. században, melyet 1048 táján hozott létre I. András király öccse, Béla herceg számára. Mivel Nyitra és Bihar bizonyosan hozzá tartozott, ezért feltehető, hogy egyébként ismeretlen kiterjedésű területe két nagyobb tömbben feküdt. A 11. századi trónharcok folyamán a dukátust birtokló hercegek rendszerint a királyi hatalom riválisaiként léptek fel, ezért a 12. század elején Kálmán király felszámolta. II. László uralkodása idején rövid időre újjászervezték, majd végleg megszűnt.

ZSA

I. Béla

Vazul herceg legifjabb fiaként született 1115-20 körül. Gyermekként Cseh-, majd Lengyelországban élt száműzetésben. A lengyel fejedelem lányát, Richezát (Adelhaid) vette feleségül, akitől három fia (Géza, László, Lampert) és négy lánya (Zsófia, Eufémia, Ilona, ismeretlen) született. 1048 táján tért vissza Magyarországra, ahol a dukátus ura lett 1060-ig. 1063. szeptember 11-én halt meg egy baleset során szerzett sérülései következtében. Az általa alapított szekszárdi bencés monostorban temették el.

ZSA

I. Géza

A későbbi I. Béla király fia, 1040 körül született Lengyelországban. 1064 és 1074 között a dukátus ura, majd király. Fiai (Kálmán, Álmos) a közelebbről ismeretlen Zsófiával kötött házasságából születtek, második házassága Synadéné bizánci hercegnővel (1074 körül) gyermektelen maradt. 1077. április 25-én halt meg; Vácott temették el. A források Magnus néven is emlegetik.

ZSA