gregorianizmus, gregorián

gregorianizmus

A 10. századi egyházi reformmozgalmakból kifejlődő szellemi irányzat, mely legharcosabb képviselőjéről, VII. Gergely pápáról (1073-1085) kapta nevét. Eredeti célkitűzése az egyház minden világi befolyástól mentes szabadságának kivívása volt, mely végül a pápaság univerzális, a világi uralkodók fölé is kiterjedő evilági hatalmának követeléséhez vezetett el. A gregorianizmus e mellett az egyház belső életében is számos reformot valósított meg, melyek közül a legismertebb a papi nőtlenség (coelibatus) megkövetelése és az egyházi méltóságok anyagi javak fejében való elnyerésének (simonia) szigorú tiltása.

ZSA

gregorián

"Az ezredfordulónak még egyetlen magasrendű műzenéje. Gyökerei visszanyúlnak az időszámításunk kezdete körüli kor mediterrán zenekultúrájába. Végleges alakját valószínűleg három fázisban végrehajtott rendező-szerkesztő munkának köszönheti (a IV. század második felében; a VII.század elején, a nevet adó Gergely pápa indítására; a VIII. században, Nagy Károly birodalmának művelt papjai által)... Ősi dallamfordulatokat idéz, a szituációkhoz, szokásokhoz alkalmazkodó műfajokat kristályosít ki, de változékonyságában is egységes zenei nyelvre törekszik."

Forrás: Dobszay László: Magyar zenetörténet. Gondolat, Budapest, 1984, 47.

MJ