II. András, Gertrudis királyné, Német Lovagrend

II. András

III. Béla király második fiaként született 1177 körül. Gyermekként Halics fejedelme (1188-89), majd Dalmácia és Horvátország hercege (1197-től). 1200 körül vette feleségül Gertrudist, Berchtold merániai herceg lányát, akitől három fia (Béla, Kálmán, András) és két lánya (Mária, Erzsébet) született. Második felesége (1215-től) a konstantinápolyi latin császár lánya, Jolánta volt, akitől Jolánta nevű lánya született. Harmadik felesége (1235-től) egy itáliai őrgróf lánya, Beatrix volt, aki már András halála után szülte meg István nevű gyermekét. 1235. szeptember 21-én halt meg; az egresi ciszterci monostorban temették el.

ZSA

Gertrudis királyné síremléke (1230 körül)

A pilisi (ma Pilisszentkereszt) ciszterci apátság 1967 és 1984 közötti ásatásán tárták fel. A kis töredékekből rekonstruált szarkofág oldalain szabadon álló, karcsú oszlopok láthatók, közöttük épülethomlokzatok tornyocskákkal. Az árkádok alatt domborműként kifaragott férfi és női alakok sorakoznak, némelyikük uralkodói jelvényekkel. Eredetileg aranyozva, festve voltak. A szarkofág tetején az 1213-ban meggyilkolt királyné egészalakos szobra kapott helyet. 1990 óta a Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményében található.

KT

Forrás:

Takács Imre: Gertrudis királyné síremléke. In: Pannonia Regia. Művészet a Dunántúlon 1000-1541. Szerk.: Mikó Árpád-Takács Imre. Budapest, 1994, 248-270.

Német Lovagrend

A Szentföldön 1198-ban alakult lovagrendet II. András 1211-ben hívta be Magyarországra. Az Erdély délkeleti szegletében fekvő Brassói-medence (Barcaság) területén letelepített rend feladata a kunok elleni védelem és a gyéren lakott vidék telepesekkel való benépesítése volt. Idővel azonban a lovagok önálló államiság kiépítésére törekedtek, s ezért II. András 1225-ben fegyveres erővel kiűzte őket országából. Ezt követően a Német Lovagrend a Baltikumban telepedett meg.

ZSA