Törzs, nemzetség

TÖRZS

A törzs több nemzetség egyazon politikai keretbe történő szervezése. Életmódjuk alapján megkülönböztethető zsákmányoló, nomád és földművelő törzs. A törzsi társadalom szerveződési elve a nemzetségi minta: a vérségi modell kiterjesztése. A közös eredethagyomány nyomán a kultúra és az azt közvetítő nyelv egységesül.

Több törzs egyetlen politikai keretbe való szervezésekor jön létre a törzsszövetség, amelyre elődeink a hétmagyar kifejezést alkalmazták. A legalább hét különböző törzs népe egy nemzetet alkotott: elfogadta a magyar törzs eredethagyományát. A szövetségkötés aktusát a vérszerződés szimbolizálta. A magyar törzsszövetség szerkezete katonai-hadi beosztáson alapult.

NEMZETSÉG

Olyan csoport, melynek összetartozás-tudata a közös őstől való tényleges vagy fiktív leszármazáson (vérközösségen) alapul. A nemzetségek kultikus közösségek, amelyeknek mitikus ősei (totemei) vannak. Jellemzőjük a közös nyelv és kultúra. A nemzetség a vérségi kötelékek miatt exogám, tagjai egymással nem házasodhattak. A honfoglalás kori magyar nemzetségek száma - a törzsek számától függően - 35-50 lehetett. A nemzetségek ekkor már nem vérségi alapon épültek fel, hanem politikai kötelék fűzte egybe őket. A nemzetségeknek nem lebecsülendő szerep jutott a hadszervezetben. A Kárpát-medencében való megtelepedés a nemzetségekből szerveződött törzsi keretek között történt. A magyar állam megszületésével, valamint a kereszténység felvételével és elterjedésével a honfoglalás kori nemzetségek lassan elveszítették létalapjukat.