GIZELLA KIRÁLYNÉ

Gizella királyné és Szent István a koronázási paláston
Gizella királyné szobra a Mátyás-templom Szt. István-kápolnájában
Szent István és Gizella szobra a veszprémi vár kilátóteraszán
Szent István király, Gizella királyné és Szent Imre herceg
Boldog Gizella
Boldog Bajor Gizella családfája
Boldoggá avatott bajor Gizella 985 körül született, elhunyt 1060 (?) május 7-én. Szülei II. (Civakodó) Henrik és Burgundi Izabella, testvérei a későbbi II. (Szent) Henrik német-római császár, Bruno augsburgi püspök, Brigida apátnő. Géza magyar fejedelem nyugatra nyitó külpolitikája nyomán került sor házasságukra a keresztségben István nevet kapó magyar trónörökössel. Esküvőjükre a hagyomány szerint a bajorországi Scheyernben került sor, talán Szent Adalbert közreműködésével. Házasságukból több gyermekük született, név szerint Imre (Henrik), Ottó, Bernát, Ágota, Hedvig ismert. Az életére vonatkozó adatok hangsúlyozzák kegyes életét, az egyházaknak tett adományait, a magyarok keresztény hitre térítésében játszott kiemelkedő szerepét. Korabeli ábrázolása megtalálható az 1031-ben a székesfehérvári prépostsági templomnak adományozott díszes miseruhán, amelyet később koronázási palásttá alakítottak, illetve az anyja regensburg-niedermünsteri sírjára készíttetett ún. Gizella-kereszten. István király halála után az ország elhagyására kényszerült. Valószínűleg 1045-ben ment vissza III. Henrik császár kíséretével együtt. Az özvegy királyné a passaui Niedernburg kolostorába vonult vissza, ahol apátnőként (abbatissa) hunyt el. Itt, a Szent Kereszt és Pantaleon bencés kolostorban áll síremléke ma is. A Gizella nyugvóhelyét adó németországi templom már a középkortól kezdve magyar zarándokhely.