{2-813.} A DEMOKRATIKUS MAGYARORSZÁG ÁLLAMFORMÁJA

1. Az államforma rendezésének kérdése már 1944 decemberében, az Ideiglenes Nemzetgyűlés összehívásakor felmerült, de tekintettel arra, hogy ekkor még javában folyt a háború, s Budapest és az ország nagy része német megszállás alatt állt, a döntést későbbre halasztották. Bár bizonyos intézkedések történtek, az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1944. dec. 22-i határozatában a kinevezési jog gyakorlását – megosztva – rábízta a nemzetgyűlés elnökségére és a miniszterelnökre, s 1945. jan. 26-án felállították a Nemzeti Főtanácsot, az államfői jogok gyakorlása körül nagyfokú zűrzavar uralkodott. Az államfői jogkör tisztázására a nemzetgyűlés Politikai Bizottságának 1945. márc. 12-i határozata alapján Zsedényi Béla, a nemzetgyűlés elnöke jún. 7-re szakértői értekezletet hívott össze, amelyen képviseltették magukat a demokratikus pártok, az érintett minisztériumok, és meghívást kapott több országos hírű jogász is. Ezen – valószínűleg a Belügyminisztérium részéről – részt vett Bibó István is. Az előzetes tervezet, amelyet Valentiny igazságügy-miniszter felkérésére Bölöny József neves alkotmányjogász készített, s pártközi tárgyalásokon előzetesen jóváhagytak, az államfői jogkör gyakorlására öttagú kormányzótanács felállítását javasolta. Bibó ezzel nem értett egyet. Mivel véleményével kisebbségben maradt, s a szakértői bizottság a Bölöny-féle tervezetet fogadta el (l. Szabad Nép, 1945. jún. 8.; Magyar Nemzet, 1945. jún. 9.), álláspontját nyilvánosságra hozta. Így született meg ez a cikk, mely Bibó István első írása a felszabadulás után.

2. L.: Az 1944. évi december hó 21-ére Debrecenbe összegyűlt, majd később Budapestre összehívott Ideiglenes Nemzetgyűlés Naplója. Bp., 1946. 6. – Az 1944. dec. 21-i határozatot az Ideiglenes Nemzetgyűlés 1945. szept. 13-án törvényerőre emelte (1945. I. tc.).