VIII. FEJEZET • ÖSSZEFOGLALÁS: LEHETSÉGES KÖZIGAZGATÁSI SZINTRENDSZEREK | TARTALOM | LEVÉL BORBÁNDI GYULÁHOZ |
Beér JánosKiss István: A regionális rendezés igazgatási és szervezési szempontból, Bp., 1962.
Beluszky Pál: Az alföldi városi jellegű települések központi szerepköre. Földrajzi Közlemények XV. (1966), 2. füz.
Beluszky Pál: Magyarország kiskereskedelmi központjai. Földrajzi Közlemények XV. (1966), 3. füz.
Bibó IstvánMattyasovszky Jenő: Magyarország városhálózatának kiépítése. Bp., 1949.
Erdei Ferenc: Magyar város. Bp., 1939.
Eszláry Károly: A magyar közigazgatás racionalizálásának főbb feladatai. Városi Szemle 33. (1974). 149172.
Gerle György: A magyar településhálózat-fejlesztési modell kialakításának egyes tudományos problémái. Bp., 196?.
Gerle György: A regionális tervezés metodikájának egyes kérdései. Bp., 1962.
Hantos Gyula: A magyar közigazgatás területi alapjai. Bp., 1931.
Hencz Aurél: Területrendezési törekvések Magyarországon. Bp., 1973.
Kiss István: Javaslat a településfejlesztés egységes, többlépcsős információ-rendszerének kidolgozására. Bp., 1969.
Kiss István: A városigazgatás szerepe (Vidéki városaink. Bp., 1961. 195204.)
Kovács István: Az állam területi beosztásáról általában (Magyar államjog. 3. kiad. Bp., 1969. 347350.)
Körmendy Klára: A településhálózat-fejlesztés ütemezésének gyakorlati vonatkozásai (HarsányiPerczelKörmendy: A népesség mozgásának és a településhálózat alakulásának kölcsönhatása. Bp., 1968. 71100.)
Lukácsy Róbert: A nagyközségek alakulásáról. Állam és Igazgatás. 1970. 10851093.
Madarász Tibor: Városigazgatás és urbanizáció. Bp., 1971.
Major Jenő: A magyar városhálózat. Településtudományi Közlemények. 1964. 16. sz.
Perczel Károly és mások: Magyarország. Településhálózat-fejlesztési tanulmányterv. Bp., 1965.
Perczel KárolyGerle György: Regionális tervezés és a magyar településhálózat. Bp., 1966.
Valló István: A regionális tervezés történeti előzményei. Bp., 1962.
1. 1/I. Országos kerületi beosztás az Országos Tervhivatal gazdaságtervezési körzetei szerint, a jelenlegi megyebeosztás alapján
(Lakosságadatok az 1. sz. táblázat I. oszlopában.)
2. 1/II. Racionális országos kerületi beosztás a jelenlegi megyebeosztás alapján
(Lakosságadatok az 1. sz. táblázat II. oszlopában.)
3. 1/III. Országos kerületi beosztás a 2/III. sz. térkép szerinti 15-ös nagymegyerendszer alapján
(Lakosságadatok az 1. sz. táblázat III. oszlopában.)
4. 1/IV. Országos kerületi beosztás a 4/II. sz. térkép szerinti 42-es kismegyerendszer alapján
(Lakosságadatok a 1. sz. táblázat IV. oszlopában.)
5. 2/I. Magyarország jelenlegi megyéi, városai és járásai
(Megyei lakosságadatok a 2. sz. táblázat I. oszlopában.)
6. 2/II. Nagymegyerendszer 13 nagymegyével a Településhálózat fejlesztési Koncepció felsőfokú központjai alapján
(Lakosságadatok a 2. sz. táblázat II. oszlopában.)
7. 2/III. Nagymegyerendszer 15 nagymegyével, a Településhálózat fejlesztési Koncepció némi módosításával (Heves és Veszprém nagymegyékként való megtartásával)
(Lakosságadatok a 2. sz. táblázat III. oszlopában.)
8. 3/I. A Településhálózat fejlesztési Koncepció szerinti teljes értékű és részleges felsőfokú központok egyeztetése a jelenlegi megyebeosztással
(Lakosságadatok a 3. sz. táblázat I. oszlopában.)
9. 3/II. A részleges felsőfokú központok helye a Településhálózat fejlesztési Koncepción alapuló 13 nagymegyés és 11 félmegyés rendszerben
(Lakosságadatok a 3. sz. táblázat II. oszlopában.)
{3-278.} 10. 3/III. A részleges felsőfokú központok helye a Településhálózat-fejlesztési Koncepcióhoz képest módosított 15 nagymegyés és 9 félmegyés rendszerben
(Lakosságadatok a 3. sz. táblázat III. oszlopában.)
11. 3/IV. A Településhálózat fejlesztési Koncepció szerinti összes felsőfokú központokat a részlegeseket is megközelítőleg egyenrangúan kezelő 24-es középmegyerendszer
(Lakosságadatok a 3. sz. táblázat IV. oszlopában.)
12. 4/I. Középkismegye-rendszer 3334 egységgel (Balaton megyével vagy anélkül)
(Lakosságadatok a 4. sz. táblázat I. oszlopában.)
13. 4/II. Kismegyerendszer 3942 egységgel (Esztergom, Jászberény és Ózd esetleges elhagyásával)
(Lakosságadatok a 4. sz. táblázat II. oszlopában.)
14. 5. Városjárás-rendszer a Településhálózat-fejlesztési Koncepció középfokig lemenő jegyzékei alapján (némi módosítással) 88 város járási egységgel (középfokú vagy annak javasolt központokkal), 8 Budapest vidéki járással és központtal és 34 alegységgel (részleges középfokú központokkal)
(Lakosságadatok az 5. sz. táblázatban.)
1/I. Országos kerületi beosztás az Országos Tervhivatal gazdaságtervezési körzetei szerint, a jelenlegi megyebeosztás alapján
(lakosságadatok az 1. sz. táblázat I. oszlopában).
1/II. Racionális országos kerületi beosztás a jelenlegi megyebeosztás alapján
(lakosságadatok az 1. sz. táblázat II. oszlopában).
1/III. Országos kerületi beosztás a 2/III. sz. térkép szerinti 15-ös nagymegyerendszer alapján
(lakosságadatok az 1. sz. táblázat III. oszlopában).
1/IV. Országos kerületi beosztás a 4/II. sz. térkép szerinti 42-es kismegyerendszer alapján
(lakosságadatok az 1. sz. táblázat IV. oszlopában).
2/II. Nagymegyerendszer 13 nagymegyével a Településhálózat-fejlesztési Koncepció felsőfokú központjai alapján
(lakosságadatok a 2. sz. táblázat II. oszlopában).
2/I. Magyarország jelenlegi megyéi, városai és járásai
(megyei lakosságadatok a 2. sz. táblázat I. oszlopában).
2/III. Nagymegyerendszer 15 nagymegyével, a Településhálózat-fejlesztési Koncepció némi módosításával (Heves és Veszprém nagymegyékként való megtartásával)
(lakosságadatok a 2. sz. táblázat III. oszlopában).
3/I. A Településhálózat-fejlesztési Koncepció szerinti teljes értékű és részleges felsőfokú központok egyeztetése a jelenlegi megyebeosztással
(lakosságadatok a 3. sz. táblázat I. oszlopában).
3/II. A részleges felsőfokú központok helye a Településhálózat-fejlesztési Koncepción alapuló 13 nagymegyés és 11 félmegyés rendszerben
(lakosságadatok a 3. sz. táblázat II. oszlopában).
3/III. A részleges felsőfokú központok helye a Településhálózat-fejlesztési Koncepcióhoz képest módosított 15 nagymegyés és 9 félmegyés rendszerben
(lakosságadatok a 3. sz. táblázat III. oszlopában).
3/IV. A Településhálózat-fejlesztési Koncepció szerinti összes felsőfokú központokat a részlegeseket is megközelítőleg egyenrangúan kezelő 24-es középmegyerendszer
(lakosságadatok a 3. sz. táblázat IV. oszlopában).
4/I. Középkismegyerendszer 3334 egységgel, (Balaton megyével vagy anélkül)
(lakosságadatok a 4. sz. táblázat I. oszlopában).
5. Városjárásrendszer a Településhálózat-fejlesztési Koncepció középfokig lemenő jegyzékei alapján (némi módosítással) 88 városjárási egységgel (középfokú vagy annak javasolt központokkal) 8 Budapest-vidéki járással és központtal és 34 alegységgel (részleges középfokú központokkal) (lakosságadatok az 5. sz. táblázatban).
Javasolt és a fenti térképen keresztülvitt módosítások a Településhálózat-fejlesztési Koncepció jegyzékeihez képest:
Rendes középfokú központtá átminősíteni javasolt részleges középfokú központok: Fehérgyarmat, Kapuvár, Kunszentmárton, Szarvas, Vásárosnamény.
Teljesen újonnan javasolt rendes középfokú központ: Szendrő
Részleges középfokú központtá átminősíteni javasolt rendes középfokú központok: Csongrád, Mór.
Egységes Budapest-vidéki központtá átminősíteni javasolt rendes középfokú központok: Gödöllő, Monor, Ráckeve.
Egységes Budapest-vidéki központtá átminősíteni javasolt részleges középfokú központok: Bicske, Dabas.
Újonnan javasolt Budapest-vidéki központok: Martonvásár, Szentendre.
4/II. Kismegyerendszer 3942 egységgel (Esztergom, Jászberény és Ózd esetleges elhagyásával)
(lakosságadatok a 4. sz. táblázat II. oszlopában).
VIII. FEJEZET • ÖSSZEFOGLALÁS: LEHETSÉGES KÖZIGAZGATÁSI SZINTRENDSZEREK | TARTALOM | LEVÉL BORBÁNDI GYULÁHOZ |