A NEMZETKÖZI ÁLLAMKÖZÖSSÉG BÉNULTSÁGA ÉS ANNAK ORVOSSÁGAI

A mű keletkezésének körülményeiről a legjobban Bibó Istvánnak kötetünkbe is felvett két írása tájékoztat (Levél Londonba Révai Andráshoz, ill. Az 1956 utáni helyzetről). Általános-elvi jellegű első része, terjedelemben a teljes mű kb. 3/5 része, 1976-ban angolul jelent meg (The Paralysis of International Institutions and the Remedies. 1976. Harvester); {4-794.} a ciprusi és arab–izraeli esettanulmányt is tartalmazó teljes változat Bibó István Svájcban megjelent Összegyűjtött munkáinak IV. kötetében magyarul látott napvilágot 1984-ben.

A jelen kiadás alapjául a Bibó István hagyatékában 3 másolati példányban is fennmaradt kézirat szolgált (egyik példánya: MTA, Kézirattár, Ms. 5113/1). Ez végleges, gépelt formáját 1974-ben vagy 75-ben kapta, s utána Bibó István már csak kisebb változtatásokat tett a szövegen, melyek minden példányra azonosan, gondosan be vannak vezetve. Ezek három nagy csoportra oszlanak.

1. Ceruzával kihagyásra jelölt, pár sortól 1–2 oldalig terjedő gondolatmenetek. Ezek vagy konkrét példákat tartalmaznak az elvi megállapításokhoz, vagy e megállapításokat magyarázzák, részletezik, bővítik. E kihagyások célja egyértelműen a szöveg rövidítése volt, s minden jel szerint azonos időpontban határoztattak el, feltehetően a külföldi kiadó kérésére. E kihagyások 99%-át – eltérően a berni kiadástól – nem vettük figyelembe, egyrészt mert feltevésünk szerint kényszerhelyzet szülte őket, másrészt mivel a szóban forgó passzusok tartalmilag organikus részei a szövegnek, s kihagyásuk – különösen a konkrét példák esetében – szegényítené a gondolatmenetet.

2. Alternatív szövegváltozatok jelzése a mű teljes egészében való, illetve egyes részeinek önálló megjelentetése esetére, valamint a „Kitérés az antiszemitizmusról c. rész elhagyásának esetére. Itt természetesen a teljes műre vonatkozó változatokat vettük figyelembe, egyetlen eltéréssel: a berni kiadáshoz hasonlóan az arab–izraeli konfliktusról szóló rész elejére és végére felvettük azt a mottót, illetve zárszót, melyet e rész önálló megjelentetése esetére tartalmaz a kézirat.

3. A kézirat legépelése után, valószínűleg különböző időpontokban tett, különböző indítékú változtatások; többségük minden jel szerint azt a célt szolgálta, hogy a szöveg {4-795.} konkrét utalásai minél kevésbé távolodjanak el az időben változó tényleges helyzettől. Ezeket mindenütt figyelembe vettük.