Erdey László 1910. február 12-én született Szegeden, itt végezte középiskolai tanulmányait is. Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte, ahol 1933-ban kémia-fizika tanári oklevelet szerzett. A Szabadalmi Bíróságnál és az Országos Közegészségügyi Intézetben dolgozott, közben a Tudományegyetem III. sz. Kémiai Intézetében az oktató- és kutató munkában gyakornokként, illetve fizetés nélküli tanársegédként vett részt. 1938-ban doktorált elektrokémiai tárgykörben, majd a Fővárosi Vegyészeti és Élelmiszervizsgálati Intézetében tevékenykedett, ahol gazdag és széleskörű analitikai kémiai gyakorlatra tett szert. Itteni munkáját katonai szolgálata miatt többször meg kellett szakítania. Ezen idő alatt sem szűnt meg kapcsolata az egyetemmel, részt vett annak oktató, kutató munkájában.

1949-ben intézeti tanárrá nevezték ki a Tudományegyetemen. Ugyanezen év őszétől intézeti tanárként vezette a Műegyetem Általános Kémiai Tanszékét. 1950-től nyilvános rendes tanárként a Vegyészmérnöki Kar dékáni tisztét látta el. Ő volt az önálló Vegyészmérnöki Kar első dékánja. 1951-ben lett a kémiai tudományok doktora.

A munkája során szerzett széleskörű analitikai szemléletét és gyakorlatát egyetemi tanárként továbbfejlesztette és hazánkban a modern analitikai kémia megteremtőjévé vált. Analitikai kémiai kutatásai világszerte ismertek. Munkásságával egyaránt gazdagította a termikus, a térfogatos, és a súlyszerinti analízis, a spektrálanalízis és az analitikai kémia elméletét.

Nagy szerepet játszott az egész magyarországi kémiai kutatás korszerű megszervezésében. Sikeresen valósította meg a korszerű műszeres analízis oktatását. Jelentős érdemei voltak a műszeres analitikai szakmérnökképzés megszervezésében.

Közel ötszáz közleménye, illetve tanulmánya jelent meg a hazai és külföldi szaklapokban. "Bevezetés a kémiai analízisbe" c. kétkötetes munkája tíz kiadásban jelent meg. "A kémiai analízis súlyszerinti módszerei" c. háromkötetes műve a magyar kiadást követően németül és angolul is megjelent.

A Magyar Tudományos Akadémia 1951-ben levelező, 1955-ben rendes tagjává választotta. Az Akadémián a Kémiai Tudományok Osztályát 1951-1959-ig irányította, mint osztálytitkár.

Több hazai és külföldi tudományos társasági funkciója mellett öt szaklapnak - köztük három külföldön megjelenőnek - szerkesztő bizottsági tagja, illetve elnöke volt.

Számos elismerés, tudományos cím, magas kitüntetés, köztük két Kossuth-díj méltányolta tudományos érdemeit.

Budapesten hunyt el 1970. február 21-én. Az MTA 1971-ben Erdey-díjat alapított az analitikai kémia területén kiemelkedő eredményeket elért fiatalabb kutatók jutalmazására.

Vissza a tartalomjegyzékhez