Jacquin Miklós 1727. február 16-án Leidenben, egy francia eredetű holland család gyermekeként látott napvilágot. Amsterdamban, Leidenben, Párizsban tanult, végül Bécsben szerzett orvosi oklevelet 1752-ben. Kimagaslott az akkori orvosi tudományokhoz sorolt kémiában és botanikában, ezért amikor 1763-ban Selmecbányán Bányászati Akadémiát állítottak fel, a kémiai és bányászattani tanszékre őt nevezték ki. Modern szemléletben oktatta a kémiát. Hallgatóit nemcsak a kémia elméletébe, hanem a gyakorlatába is bevezette. Módszere olyan újszerű volt, hogy később a párizsi École Polytechnique megszervezéséhez Selmecről vették át a példát.

Jacquin selmeci működése közben égetett mésszel végzett kísérletsorozata (1769) egyik legjelentősebb előkészítője Lavoisier tudományátformáló működésének. 1769-től kezdve a bécsi egyetem professzoraként folytatta értékes működését.

Az ásványtan és a növénytan is nagyjai között tartja számon. Tudományos működését a császár bárói ranggal jutalmazta. Hosszú, szép élete 1817. október 26-án ért véget.