III. VÁNDORSZÍNÉSZET – HARC AZ ÁLLANDÓ SZÍNHÁZÉRT (1809–1837)

1810	Pest vármegye széles körű gyűjtést indít a színházügy támogatására; először lép fel Pesten Széppataki Róza, a későbbi Déryné.
1811	Az országgyűlés vitái nem érnek el sikert az országos pártolás ügyében; a pesti társulat élére Mérey Sándor kerül; a debreceni együttes igazgatója Ernyi Mihály.
1812	február 9-én megnyílik a pesti városi (német) színház; február 12-től a Rondellát a magyar együttes használja; az országgyűlésen az alsótáblán a német színház épületének részleges használatát követelik a magyar társulat számára, hiába; Katona József „delectans actor”-ként a pesti együtteshez szerződik; megírja Luca széke c. darabját.
1813-tól	1817-ig Ráday Pál igazgatja a pesti Német Színházat; a pesti magyar társulat igazgatója Kultsár István; a pesti együttes Székesfejérvárt vendégszerepel; Kolozsvárt elkészül a színházépület minden külső munkálata.

{452.} 1814	Kultsár István röpirata: Hazafiúi javallás; ugyancsak ő június 23-án színházépítési tervet jelent be Pest vármegyének, de a terv nem valósul meg; a debreceni színház bérletét Sándorffy József főorvos veszi át, és Nagyváraddal együtt 1824-ig üzemelteti; az Erdélyi Múzeum megindulásakor Döbrentei Gábor drámapályázatot ír ki.
1815	Lebontják a Rondellát. A második pesti társulat Miskolcra megy, ahol három „színházi biztost” állítanak élükre; onnan látogatják a környéket is; Katona József megírja a Bánk bán első változatát.
1816	február 24. Miskolcon a város állandó színház építését határozza el; Láng Ádám János társulatának előadásai Szabadkán.
1817	Nagyvárad kapja a Károlyi-grófok nagykárolyi kastélyszínházának felszerelését; megindul a Tudományos Gyűjtemény; Bolyai Farkas: Öt Szomorú Játék; Gombos Imre: Az esküvés.
1818	október 1-jén Székesfehérvárt megyei vezetéssel megalakult a Székesfehérvári Nemzeti Színjátszó Társaság. Játszóhelyük a Pelikán-fogadó nagyterme. A következő években Pestet, Komáromot, Tatát, Győrt és Pápát is látogatják; Aradon megépül Hirschl Jakab színháza; Döbrentei Gábor cikke: Játékszíneink mostani állapotja.
1819	április 18. A tatárok Magyarországban ősbemutatója Székesfehérvárt; Katona József a székesfehérváriaknak átdolgozza a Bánk bánt, de a cenzor nem engedélyezi az előadást; május 23. Borsod megye adakozási fölhívása a magyar színügy pártolása érdekében; Október 24–26. Székesfehérvárott három műből álló Kisfaludy Károly-ciklus (A kérők, Ilka, Stibor vajda), majd november 23-án A pártütők bemutatója.
1820	A miskolci társulat kettéválik; Déryné Székesfehérvárra szerződik.
1821	március 12. Kolozsvárt főúri műkedvelő előadással nyitják meg a Farkas utcai színházat. 13-ától a hivatásos színtársulat szolgáltatja a műsort; Katona József tanulmánya a Tudományos Gyűjteményben: Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni?
{453.} 1823	augusztus 24-én Kisfaludy A tatárok Magyarországban c. művével megnyílik a miskolci színház.
1824	A székesfehérvári társulat két aligazgatójának vezetésével újabb pesti vendégjátékot bonyolít le. Rendszeresen kezdi látogatni Balatonfüredet; Kolozsvárt a színház részvénytársasági alapon működik 1827-ig.
1825	Az 1825–27. évi pozsonyi országgyűlés újra napirendre tűzi a magyar színészet ügyét; szeptember 16-tól december végéig a székesfehérvári együttes Pozsonyban játszik.
1826	márciustól a székesfehérvári társulat Dunántúli Színjátszó Társaság névvel működik és színi kerület kiépítésére tesz kísérletet; Szabadkán, a Nagy Kávéház báltermében önálló színháztermet alakítanak ki; Kölcsey Ferenc bírálata Theodor Körner Zrínyijéről; Katona József egy színház tervrajzát készíti el a kecskeméti tanács számára.
1827	Kilényi Dávid együttese operaműsorral járja az országot (Erdélyországi Énekes Társaság).
1828	Az Erdélyországi Énekes Társaság egy részlege április–májusban Kassán játszik. Az ottani vezető 1829–33 között br. Berzeviczy Vince.
1829	december 30. Kisfaludy Károly Csalódások c. vígjátékának ősbemutatója Kassán.
1830	november 17. Megalakul Pesten a Magyar Tudós Társaság; december 11-től 1831. március 26-ig megjelenik Kassán gr. Csáky Tivadar Nemzeti Játékszíni Tudósításának 16 száma; a harmincas évektől rendszeres vendégjátékok a Délvidéken.
1831	május 25. Vas vármegye összehívott közgyűlésén, Celldömölkön a Dunántúli Színjátszó Társaság főigazgatójául Kisfaludy Sándort választják meg; július 3-án Kisfaludy Sándor kezdeményezésére megnyílik a balatonfüredi kőszínház.
1832	Gr. Széchenyi István röpirata: Magyar játékszínről; Benke József: A Pesten felállítandó magyar játékszínről.
1833	Kassán gr. Csáky Tivadar veszi át az együttes vezetését. Az anyavárosból kiindulva a Felvidék több városát is látogatják; február 15. Kassán a Bánk bán ősbemutatója; {454.} július 7-től a kassai prózai részleg Budán marad, és a jelképes bérleti díjért átengedett Várszínházban kezd játszani. Irányításukat Pest megye veszi kezébe (Fáy András, Döbrentei Gábor, majd Simontsits János); Kecskeméten Király Sándor színházépületet emel; a Magyar Tudós Társaság elindítja a Külföldi Játékszín sorozatot, és pályázatot ír ki: Miképp lehetne a magyar játékszínt Budapesten állandóan megalapítani? (A válaszok Magyar játékszíni jutalmazott feleletek címmel 1834-ben jelennek meg); elindul a Honművész, a Regélő melléklapja, és rendszeresen közöl országos színházi leveleket, kritikákat.
1835	augusztus 26. Pest vármegye közgyűlése „ideiglenes” magyar színház építését határozza el; az építkezés szeptember 28-án megindul; november 29-én megalakul a Pesti Drámaírói Egyesület; Debrecenben felépül a Nánássy-féle színház; színház épül Lugoson.
1836	január 30. az országgyűlésen az alsótábla „nemzeti theátrumra” 400 ezer pengőforintot ajánl meg; május 2. az 1836. XLI. tc. „A Pesten országos költségen felállítandó nemzeti játékszínről”.
1837	március 19. a budai magyar társulat utolsó előadása a Várszínházban; június 14. Pest vármegye színházi bizottsága részvénytársaságot alapít, amelynek augusztus 1-jén átadják az új színház igazgatását; július 26–27. a Pesti Magyar Színház igazgatásával Bajza Józsefet bízzák meg;