5. Dráma- és színházelmélet a századvégen

A fejezetben elemzett munkák szövegkiadásai: Beöthy Zsolt, A tragikum. Bp., 1885. – Madarász Flóris, A modern dráma. In: A Ciszterci Rend Egri Katholikus Főgimnáziumának Értesítője az 1904–1905. tanévről. Eger, 1905. (Különlenyomat is.) – Névy László, A drámai középfajok elmélete. Bp., 1873. – Péterfy Jenő, A tragédiáról. In: P. J. válogatott művei. Bp., 1982. (Magyar remekírók) 33–57. – uő, A tragikum. In: P. J. válogatott művei. Bp., 1982. (Magyar remekírók) 7–33. – Rakodczay Pál, Dramaturgia. Pozsony–Bp., 1902. (Tudományos zsebkönyvtár, 107.) – Rákosi Jenő, A tragikum. Bp., 1886.; Bp., 1926. (Kultúra és tudomány) – Sebestyén Károly, Dramaturgia. A drámai műfajok története és elmélete. Bp., 1919. – Silberstein Ötvös Adolf, Dramaturgiai dolgozatok. I–II. Bp., 1894–1895. – Szigligeti Ede, A dráma és válfajai. Bp., 1874.

A fejezetben tárgyalt és fent felsorolt műveken kívül a korszakban jelentek meg az alábbi drámaelméleti munkák: Beöthy Zsolt, Epikai és tragikai jellem. Budapesti Szemle, 1884. 38. kötet, 161–178.; Csiky Gergely, Dramaturgia. Az Országos Színésziskola növendékeinek használatára. I–II. Bp., 1885–1886.; Névy László, A tragédia elmélete. Pest, 1871.; uő, A komédia elmélete. Pest, 1872.; uő, A tragédia és komédia között. Budapesti Szemle, 1873. II. 398–410.; Péterfy Jenő, A költői igazságszolgáltatás a tragédiában. Új Magyar Szemle, 1900/4. 7–49. és P. J. összegyűjtött munkái. III. Bp., 1903. 43–65.

A magyar tragikumelméletekkel foglalkoznak a következő tanulmányok: Barta János, Jegyzetek a magyar tragikumelméletekről. Studia Litteraria (Debrecen), 1972. Tom. 10. 3–24.; Kondor Tamás, Péterfy Jenő és Lukács György tragikumelmélete. Irodalomtörténet, 1999. 217–234.; Németh G. Béla, Péterfy tragikum-tanulmányai. Irodalomtörténet, 1970. 547–602.; uő, Tragikum és történetfelfogás. (A századvégi tragikum-vita.) Bp., 1971. (Irodalomtörténeti füzetek, 71.); uő, A tragikum kérdése a pozitivizmus korában. Az {943.} MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának közleményei. 1978. 99–104. és N. G. B., Küllő és kerék. Bp., 1981. 375–386.; Veres András, Tragikumelmélet a századfordulón. Az MTA Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának közleményei. 1978. 105–113. – Beöthy Zsoltról: Németh G. Béla, Beöthy műve. In: N. G. B., A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában. Bp., 1981. 373–384. (Irodalomtudomány és kritika) – Péterfy Jenőről: Bodor Béla, A tragikum törvénye előtt. Adalékok Péterfy Jenő pályaképéhez. CET, 1994. szeptember–október, 79–86.; Németh G. Béla, Péterfy Jenő. In: N. G. B., A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában. Bp., 1981. (Irodalomtudomány és kritika) 229–257.; uő, Péterfy Jenő. Bp., 1988. (A múlt magyar tudósai); uő, Péterfy Jenő. Bp., 1991. (Irodalomtörténeti füzetek, 123.) – Rákosi Jenőről: Németh G. Béla, Rákosi Jenő. In: N. G. B., A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában. Bp., 1981. (Irodalomtudomány és kritika) 214–228. – Szigligeti drámaelméletéről: Berczik Árpád, Szigligeti dramaturgiája. In: Irodalomtörténeti dolgozatok Császár Elemér születésnapjára. Bp., 1934. 32–51.

A fejezetben ismertetett színházelméleti művek kiadásai: Paulay Ede, A színészet elmélete. Iskolai kézikönyv. A Színészeti Tanoda használatára. Pest, 1871.; uő, A színészet elmélete. Bp., 1881. In: P. E. írásaiból. Szerkesztette Székely György. Bp., 1988. (Színháztörténeti könyvtár, 17.) 9–87. – Rakodczay Pál, A színészet rendszere. A drámai jellemalkotás eszmei és technikai elvei a színészet történetéből, gyakorlatából vont tanulságok s az élet jelenségeinek megfigyelése alapján tárgyalva. Bp., 1884.