bújjbeleködmön | TARTALOM | bújka |
→ énekes gyermekjáték, tkp. a hidasjáték része; a tavaszi „zöldág-járáshoz” is kapcsolódik. Újabban önállóan is játsszák, → bújós játékként vagy → kapus játékként. Szövege: „Bújj, bújj zöld ág, zöld levelecske, nyitva van az aranykapu, csak bújjatok rajta. Nyisd ki rózsám kapudat, hagy kerüljem váradat. Szita, szita péntek, szerelem csütörtök, dob szerda”. Általában → játékvégzővel fejezik be. Helye a játék menetében változó, attól függően, hogy melyik játékhoz kapcsolódik. Szövege kevéssé variálódó. Utolsó három sora („Szita, szita péntek”) samanisztikus emlékeket őriz (→ varázsdob); e sorok egyébként más játékszövegek befejező részét is képezhetik (pl. „Cickom, cickom ...”). Irod. Gyermekjátékok (A Magyar Népzene Tára, I. Bp., 1951).