cedele

gyapjúból készült, a székelyek és a moldvai csángók kabátféle felsőruhája (→ székelyföldi viseletek). Anyaga a cedele-, condra-, daróc-, harisnya- vagy zekeposztónak nevezett, szürke, fehér vagy fekete, négynyüstösen szövött és ványolt posztó. Szabásáról nincsen pontos leírás. Időnként a zeke vagy a daróc szinonimája. A leírásokból – a zekéhez hasonlóan – kétféle szabására lehet következtetni. Készülhetett úgy, hogy a dereka középsávja egyetlen hosszanti szél, amely a vállaknál varrás nélkül fordul és elöl végig felhasított. Az oldalakat ide beiktatott, lefelé szélesedő betoldás, → aszaj bővítette. Az ujjakat, a szűr ujjához hasonlóan, az oldaltoldás fölött toldották a vállba. Készülhetett a cedele – ugyancsak a zekéhez hasonlóan – derékban ráncolva is. Gallér nélkül vagy kis, felálló gallérral is említik a leírások. Ezenkívül a cedele szó újabban modern, íves szabású, a vállaknál rézsútosan lecsapott gyapjúkabátok jelölésére is használatos. Általában panyókára vetve viselték, a nyakon madzaggal vagy szíjjal összekötve. Hétköznap és nagy hidegben felöltötték és derekukon „övedző”-nek nevezett, lószőrből fonott madzaggal kötötték át. Az ünnepi cedelére fekete zsinórdíszítés is kerülhetett. – Irod. Nagy Imre: A vitéz székely nemzet részletesebb ismertetése (Vasárnapi Újság, 1857); Orbán Balázs: A Székelyföld leírása történelmi, régészeti, természetrajzi és népismei szempontból (I–VI., Pest, 1868–Bp., 1873); Nagy Jenő: Öltözet (Kós Károly–Szentimrei Judit–Nagy Jenő: Kászoni székely népművészet, Bukarest, 1972).

Cedele szabásmintája